Rész

1501    II|                 meg őt akkor, midőn róla azt állítom: Kossuth nem volt,
1502    II|               nem tudhatom előre, vajjon azt, mibe ma optima fide egyezem
1503    II|                hatalmas lett volna, hogy azt se a főrendek többsége,
1504    II|           munkálni igyekezzék, miszerint azt a főrendi tábla, ha különben
1505    II|         elhatározta.~Elhatározta továbbá azt is, hogy minden urbéri viszonyok
1506    II|                   Ezen felírásnak, és az azt netán követendő eredményeknek
1507    II|                 egyének kezében van, kik azt a nemzet érdeke és a törvény
1508    II|                nevében az országgyülésén azt: hogy mind azon kormányi
1509    II|                  képviselője megjelenve, azt, mit hazájára nézve jónak
1510    II|             felebbi végzésükben a rendek azt, mit Deák Ferencz úrnak
1511    II|              leendő folytattatását, mint azt a küldöttség eljárása igényelni
1512    II|              kijelenték a rendek ezuttal azt is: hogy az esetre, ha Deák
1513    II|                  sorsát; bocsáss meg, ha azt mondom, hogy a véletlen,
1514    II|                 ezeket válaszolta: «Mit! azt gondolod te, hogy én most,
1515    II|                 hazánkat, mint megvédték azt ősi intézményeink nyolcz
1516    II|                végett javaslatba, a mint azt a miniszterium föladatához,
1517    II|        megküldötte a megyének, sok megye azt a jobbágyoknak kihirdette,
1518    II|                  arról meggyőződve, hogy azt épen így tenni szükséges
1519    II|            egyhangúlag elfogadta; miután azt sok megyében kihirdették:
1520    II|                  ülésbe mentem, hol épen azt akarták elhatározni, hogy
1521    II|                   kiszámítani sem lehet, azt sem, ha végzünk-e vagy elkergetnek
1522    II|                  volna. És erre nem elég azt mondani, hogy a fassió is
1523    II|               test tehát, igen helyesen, azt hitte, hogy itt minden halogatás
1524    II|              közös kincséből, s ez által azt eszközölték, hogy a mozgalom
1525    II|              törvényjavaslatra. A válasz azt kivánta, hogy «az 1. §.
1526    II|         miniszterium székhelye Budapest, azt kivánta világosan hozzátétetni: «
1527    II|                  képezik; melyekre nézve azt a legközelebbi országgyűlésen
1528    II|                 beszéltünk mindnyájan. Ő azt mondá, hogy első akadály
1529    II|             kinevezését. Deák egyébiránt azt mondá, hogy a mi a leiratban
1530    II|                  Meskóné szállását, mert azt hitte, hogy ott találja
1531    II|                   bizonyosan tudta volna azt végrehajtani is.~II.~Madarász
1532    II|                  Deák Ferencz előadására azt felelte, hogy «nem tudja,
1533    II|                  plakát, nem itt a helye azt fölfüggeszteni.» Zsedényit
1534    II|             magának kimagyarázni; ő csak azt látja, hogy ezen dieta nem
1535    II|                  az ország már nyert, és azt vitatta, hogy ezeknél még
1536    II|                 nézeteit pártolta volna, azt igyekezett kimutatni, hogy
1537    II|              aggodalmaknak adatnék hely; azt azonban tudja, hogy a nemzet
1538    II|              értetnek-e, az indítványozó azt felelte, hogy «a megyei
1539    II|           országgyűlésig ki kell mondani azt, hogy elmozdíthatók legyenek;
1540    II|             eszik. A tapasztalás mutatja azt is, hogy a vesztegetések
1541    II|                  sehol fel ne akadjon és azt se egyes egyén, se hatóság
1542    II|                és a főispán együtt fogja azt helyettesítés útján betölteni.~
1543    II|                 Úgy, a hogy most állunk, azt sem tudjuk, a mindennapi
1544    II|             pénztár megszavazása nélkül. Azt akarják-e önök az átalakulás
1545    II|                 régi rendszer szerint is azt várták, hogy sok történjék?
1546    II|                arra való volt csak, hogy azt, a mivel most már bírunk,
1547    II|                  megóvjuk; de arra, hogy azt, a mit az exaltatió kivívott,
1548    II|              maggal; azon reményben veti azt el, hogy tízszerezve kapja
1549    II|                   A jelen mozgalomtól is azt várják, hogy a mit elvett,
1550    II|                  nekik odamutatni. De ha azt fogják tapasztalni, hogy
1551    II|                van írva, egyik gyűlésben azt végezzük, hogy majd máskor
1552    II|               állítni fel, s azonnal reá azt mondani, hogy benne nem
1553    II|                  háznak, de czélszerű-e? azt nem tudom; én legalább,
1554    II|              legalább, mint Zala követe, azt hiszem: nem. Ne csináljunk
1555    II|      országgyűléseken is; igen téved, ki azt hiszi, hogy a financminiszter
1556    II|            teendője nem más, mint kiadni azt, a mit bevett; ez szép gazdálkodás
1557    II|            kivívott győzelemmel; a világ azt fogja mondani: «vég nélkül
1558    II|              közlekedési miniszter pedig azt fogja mondani: «segítsetek
1559    II|              önjószántukból részt vőnek. Azt pedig a közlekedési miniszter
1560    II|          Legegyszerűbb volna a petitióra azt mondani: nincs többé idő;
1561    II|                 nélkül hagyni nem lehet. Azt javasolja tehát, hogy e
1562    II|                 sem helyeslek, de hiszem azt, hogy korábban érkezve sem
1563    II|                  mensura mensi fueritis, azt tartja az irás.~Mennyi lesz
1564    II|             lenni, de ha megválasztatom, azt vissza nem utasíthatom,
1565    II|      minisztertársam követ lesz, s ha én azt nyilatkoztatom, hogy a követséget
1566    II|                igen juthat, pedig bizony azt sem tudjuk: a ráczok fognak-e
1567    II|                  nem találunk; mindenütt azt hirdetik: hogy mi űztük
1568    II|              pedig talán nem hibázok, ha azt mondom: hogy magunk között
1569    II|           senkiben és semmiben, s érezni azt: hogy életünk, becsületünk
1570    II|            gondjain csügg szakadatlanul.~Azt irod: gondoskodjunk, hogy
1571    II|                akarná rávenni. Jobb lesz azt ő felsége által aláiratni,
1572    II|              interpellatió következtében azt jelentem ki, hogy ő felsége
1573    II|           különbséget a kiállításban? Ha azt hiszi a ház, hogy ez semmi
1574    II|             vállalhat felelősséget, hogy azt mondhassa: a haza körülményei
1575    II|               útján kell megalakítni. Ha azt mondja a ház, hogy a kilencz
1576    II|         specialitásra akar választmányt, azt válaszszuk, s ne bízzuk
1577    II|              akar rendelkezni, akkor nem azt kell mondani: kiküldetik,
1578    II|                 így és így rendelkezzék. Azt hiszem, nem lehet máskép,
1579    II|               kötelesség megváltoztatni. Azt kötöm azonban hozzá, hogy
1580    II|                soha panaszt nem emeltek, azt hitte, hogy Kraszna megye
1581    II|               kimondani. Madarász László azt tartotta, hogy a mikor a
1582    II|             FERENCZ igazságügyminiszter: Azt hiszem, interpellálva levén,
1583    II|                meg a törvény rendeletét, azt mondja Madarász képviselő
1584    II|                 nem történt törvényesen, azt a miniszterium semmisítse
1585    II|             törvény lesz-e rá szükséges, azt a ház itéletére bízom. De
1586    II|                 és be nem bizonyítandja, azt ő az ország belbékéje felháborítójának
1587    II|                   mert beszéde menetéből azt kellett hinnem és a ház
1588    II|             hinnem és a ház tagjainak is azt kellett hinniök, hogy az
1589    II|              pusztán, okadatolás nélkül, azt fogja mondani, hogy neki
1590    II|             okadásra felhívni; ha valaki azt mondja, hogy a miniszterium
1591    II|      miniszteriumról e ház előtt nyiltan azt állítja, hogy ármánynyal
1592    II|              terjesztetnek, minden ember azt fogja mondani: ime ez mondatott
1593    II|                 mondom, nem illik, hanem azt mondom, nem szabad. (Felkiáltások:
1594    II|                 be kell bizonyítani vagy azt kimondani nem szabad. Ha
1595    II|                lett volna megelégedve és azt mondotta volna, hogy az
1596    II|                 hanem legfeljebb is csak azt mondhatja, hogy kötelessége
1597    II|                 a miniszterium kérdésére azt felelte, hogy ha Oláh- és
1598    II|            nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom: annyi energiát a
1599    II|                 elfogadja, Irinyi József azt javasolta, hogy a trónbeszédre
1600    II|            elhalasztást nem pártolhatom. Azt hiszem, fogjunk mindjárt
1601    II|            alelnökök egyike? azért, mert azt szeretném, hogy mig ezen
1602    II|               felett tanácskozásba; mert azt, hogy most határozat nélkül
1603    II|                  inditványa tárgyalását, azt hitte, hogy ennek válhatatlan
1604    II|           összeférhető, mi nem? Én tehát azt hiszem: a válaszfelirat
1605    II|            alapját és okát, a miért hogy azt előre bejelentette, az 1848-
1606    II|                terjeszteni. S erre a ház azt mondta: igenis, a felirat
1607    II|      igazságügyminiszter a fölszólításra azt felelte, hogy mihelyt a
1608    II|                 házszabályaink volnának, azt is tudná minden ember, a
1609    II|      felvilágosítást kér, mindaddig, míg azt meg nem kapja, függeszsze
1610    II|               azonnal belemegyünk. De ha azt hiszi a ház, hogy mulhatatlanul
1611    II|                  nem, a dolog természete azt hozza magával, hogy midőn
1612    II|                   a háznak ítélete fogja azt aztán helyeselni, vagy kárkoztatni,
1613    II|           képviselőnek mennyire van joga azt gyakorolni, és mennyire
1614    II|                  József tisztelt barátom azt mondá: hogy azon zavargások
1615    II|              ezen dolog tisztába jő, nem azt érté, hogy neki vagy barátainak
1616    II|                mást nem veszek fel, csak azt, hogy óhajtjuk, hogy ő felsége
1617    II|     kibontakozást, de most mindenekelőtt azt kivánja, hogy Nyáry bejelentett
1618    II|               indítványa vétessék föl, s azt, ha Nyáry elő nem adja,
1619    II|                  akkor maradhatna el, ha azt a többség tárgyalni nem
1620    II|         parlamentáris kormány természete azt hozza magával, hogy ezen
1621    II|                nem fogjuk mi simpliciter azt mondani: tessék seregeinkkel
1622    II|               Itt mindenekelőtt kikötjük azt, hogy az olasz nemzetnek
1623    II|              kibékéltetést megkisérteni. Azt nem akarjuk mondani, hogy
1624    II|                 semmi se maradjon; hanem azt fogjuk mondani, hogy Ausztria
1625    II|                   Tehát mi az olaszoknak azt kivánjuk mondani: itt van
1626    II|                 Mit mond a miniszterium? Azt mondja: legyen béke, ha
1627    II|                  föltételek alatt, akkor azt mondom: te haszontalan,
1628    II|              Lajos pénzügyminiszter erre azt felelte, hogy igen szerencsésnek
1629    II|                  észrevételt tenni, mert azt hiszem, hogy e háznak tökéletes
1630    II|               szabadságában állván, csak azt óhajtanám, hogy ha már arra
1631    II|                és nem első pontja annak. Azt hiszem tehát, hogy nem igen
1632    II|                 előterjeszteni, valamint azt is, mit a miniszterelnök
1633    II|             logikai rendnek követése. Ha azt ezúttal is követtük volna,
1634    II|          fedezett föl, s csak magyarázta azt, mit a ház kivánata szerint
1635    II|                  a mit tegnap mondottam, azt formulázva adjam elő ma.
1636    II|                  a mit tegnap mondottam, azt magam mondottam, a mit pedig
1637    II|               nyujtás kivánata esetében, azt is kivánandja megkisértetni,
1638    II|             kinyomatását sürgetni, hanem azt mondták reá: helyes! A pénzügyminiszter
1639    II|              Most Nyáry képviselőtársunk azt mondja, ő tegnap nem volt
1640    II|         jegyzőkönyvének kinyomását, hogy azt újabban megfontolhassa,
1641    II|                 felvilágosítást előadta. Azt mondták rá, ezt is formulázza,
1642    II|               mit kivánnak ezek az urak? Azt, hogy ezen felvilágosítást
1643    II|                  kitárta politikáját, és azt mondotta, hogy a monarchiának
1644    II|                 felvilágosítást adott, s azt most formulázta; Perczel
1645    II|                 történjék meg? annak, ki azt mondja, hogy semmikép se
1646    II|              hozzászólni a dologhoz. Kik azt mondják, hogy absolute ugyan
1647    II|                 politikai egyenességgel, azt a ház itélje el. Mi titokban
1648    II|           loyalitást nem tekintik, hanem azt mondják, hogy a miniszterium
1649    II|           akaratának nyilatkozatát, erre azt felelem: törpüljön el az
1650    II|                 ingerültség.)»~Nyáry Pál azt tartotta, hogy Kossuth Lajos
1651    II|                  megjegyezte, hogy a kik azt akarják, hogy «ne tömegesen
1652    II|               legfontosabb kérdései; kik azt követelik, vitattassék meg
1653    II|              remélem, nem is fogok esni. Azt gondolom, azonban, rendreutasításra
1654    II|             világosítsák fel azokat, kik azt mondják, hogy a kinyomatás
1655    II|          cselekedni, hogyan fogja ezt és azt meggátolni stb.? Már most
1656    II|                úgy adta, mint miniszter. Azt hiszem, ha miniszter nem
1657    II|                  ház méltóságát sértené, azt nem látom be. (Tetszés.)
1658    II|             egyenességét kétségbe vonta, azt állítván, hogy a miniszterium
1659    II|                   egyik minisztertársunk azt hitte, hogy épen azon miniszterium,
1660    II|              van-e vagy sem? S ha ezután azt mondotta a miniszter: fölhivása
1661    II|             teendő kijelentésére, és nem azt mondotta: tömegestől keljenek
1662    II|                 többség övé legyen, hogy azt megtartsa, s mely magában
1663    II|               nyilatkozatára hivatkozik: azt nem lehet arról vádolni,
1664    II|                látja tovább szükségesnek azt folytatni, határozzon szavazás
1665    II|               ezelőtt még soha sem adták azt a magyarázatot, hogy annál
1666    II|               Vajjon - így szólott - nem azt a következést huzhatja-e
1667    II|        szándékból, de gyávaságból? De én azt mondom, akkor van csak Magyarország
1668    II|           praemissát ráfogni valakire, s azt mondani, te ezt mondottad,
1669    II|            országos nemzeti politikának, azt tartom, ezt sem itt, sem
1670    II|                  magában elég fekete. De azt az egész ház tudja, hogy
1671    II|                 őket felhatalmazni, hogy azt, mit rögtönitélő biróságnak
1672    II|                neki több hatalmat; hanem azt csakugyan nem hiszem, hogy
1673    II|            vidékeket defigálni, s akarná azt mondani, hogy e vagy ama
1674    II|                alig terjed egyébre, mint azt mondani: ily esetben a miniszterium
1675    II|         törvényjavaslat már be van adva, azt visszavonni nem volna czélszerű,
1676    II|                 bűntettnek ki nem jelöl, azt szabad tenni, az polgárilag
1677    II|                 előáll a miniszterium és azt mondja: «uraim! az eddigi
1678    II|                 ház elé; mert megvallom, azt hiszem, - lehet, hogy a
1679    II|             részleteket tudnának előadni azt hiszem, hogy Temes, Torontál,
1680    II|          rendkívüli hatalmat kíván adni, azt a miniszterium csak akkor
1681    II|                korlátok között. Én tehát azt gondolom, nyomassék ki a
1682    II|     hosszabbítsuk a dolgot, igyekezzenek azt formulázni, s legalább az
1683    II|             lenni; pedig nem hibázok, ha azt állítom, hogy a jelen körülmények
1684    II|                  isten, hogy a nemzetnek azt megbánni soha oka ne legyen.~
1685    II|                  rendezni a dolgokat, és azt vitatnók, hogy mi jobb és
1686    II|                 minden órán meghazudtol. Azt mondják talán, ne ismerjük
1687    II|                eltalálja az ember, mikor azt alkalmazza. Kezdjék meg
1688    II|               Horvátországban történtek, azt mondjuk, nem követtünk el
1689    II|               hogy a hajó elmerül; midőn azt hangoztatjuk, hogy az Istennek
1690    II|                visszaadását elhatározta. Azt hiszik-e az urak, ha most
1691    II|              saját iskoláikra fordítsák, azt hiszik önök, hogy adott
1692    II|              igéreteinknek hinni fognak? Azt gondolják önök, hogy mivel
1693    II|                mindvégig ragaszkodnának, azt gondolják, mivel ez áll
1694    II|               szebbnek festik a tárgyat: azt hiszem, vétek a nemzet és
1695    II|               respectálja-e a tulajdont? Azt mondja talán valaki, hogy
1696    II|              ezen átok reánk nehezedett, azt még nagyobbá tegyük? Azt
1697    II|                 azt még nagyobbá tegyük? Azt gondolja valaki, hogy a
1698    II|             valaki, hogy a közös nevelés azt ki fogja lassanként irtani?
1699    II|              Árpád ideje óta nem voltak. Azt pengetjük szájunkon, hogy
1700    II|                hitfelekezet ne élhessen? Azt mondják, hogy egyenlőség
1701    II|               szabadsága van, ugyanakkor azt a népet meg akarjuk fosztani
1702    II|               veszekedés almáját vessük. Azt hallom gyakran, hogy a reactió
1703    II|             népet mi ellökjük magunktól. Azt mondjuk, hogy a papság ennyi
1704    II|              hibázók mellett tartani. De azt mondják az urak, a papság
1705    II|            nemzetiségi különbség nélkül. Azt hiszem, alig van köztünk
1706    II|              alig van köztünk valaki, ki azt mondaná, hogy azt, mi eddig
1707    II|             valaki, ki azt mondaná, hogy azt, mi eddig történt az idegen
1708    II|               lennünk, és ezen óvatosság azt parancsolja, hogy ne menjünk
1709    II|          legfeljebb sok ember lesz, a ki azt közönyösen fogadja, de igen
1710    II|         igényelte volna. Átalában, ha mi azt mondjuk ki, mit Pázmándy
1711    II|                 7-dikén tartott ülésében azt kérte, halasztassék el egy
1712    II|                 magának, a mint tetszik. Azt mondják, hogy a miniszterium
1713    II|               indítványokra nézve is, és azt mondom, ne töltsük az időt
1714    II|                  menjünk, s nehogy ismét azt mondják némelyek, hogy tudja
1715    II|                 többé fel nem bonthatók, azt hiszem, két szempontból
1716    II|                  tőlök ezelőtt 56 évvel. Azt kérdem tőlök, talán rendes
1717    II|               ítéltettek el azon földek? Azt felelik reá: hisz eddig
1718    II|                csak megvoltunk, uram; de azt hiszszük, hogy mivel most
1719    II|                szabad, csak ő rabszolga. Azt gondolná az ember, hogy
1720    II|                  kapták meg a sessiót, s azt gondolta a törvényhozás,
1721    II|                meg is nyugodtak, s midőn azt kérdezte valaki tőlök, megéri-e
1722    II|           árendát, melyet érte fizetnek? azt felelték reá: biz uram,
1723    II|               ezt kiszakítani nem lehet. Azt mondom most is, hogy ez
1724    II|                néha, cum gratia. Ha épen azt akarják önök, hogy a nagyobb
1725    II|                  személyesen befejezném, azt, ha az isteni gondviselés
1726    II|                  álló két dolognál fogva azt óhajtanám kimondatni: hogy
1727    II|                  kérdés így eldöntetett, azt mondta Kossuth pénzügyminiszter
1728    II|           hatalommal van megbízva, tehát azt, mi a végrehajtó hatalom
1729    II|                 lát, polgári kötelessége azt felfedezni, a kormánynak
1730    II|                elő az adatok, vagy pedig azt kivánja, hogy Perczel úr -
1731    II|             felfedezni valója van, tegye azt a végrehajtó hatalom előtt;
1732    II|               hatalom előtt; de ha a ház azt hiszi, hogy ez nem elég,
1733    II|       hitelességeért. Ha tehát a többség azt végezi, hogy bizottságot
1734    II|             fogva fel az elnöki kérdést, azt a szavazásra alkalmatosnak
1735    II|                 régi modorban történnék, azt mondanám, hogy minél rövidebb
1736    II|            beszéd szövegét. Deák Ferencz azt német fordításban közölte
1737    II|                  Lobkowitz segédje által azt a választ adta, hogy a beszédben
1738    II|                 törvényes organum, kinek azt átadhassa». Tagadta, «hogy
1739    II|            szabad helyüket elhagyni, míg azt mások el nem foglalják.
1740    II|                lehetetlenné vált». Én is azt mondom, - így végezte -
1741    II|                   hogy ha a képviselőház azt akarja, hogy ő vagy akárki
1742    II|            merőben ellenkezőnek tartván, azt, mint ilyent, érvénytelennek
1743    II|               téve nincs, a mely törvény azt mondja: «Az évi űlés az
1744    II|                hétfőn este érkezett meg; azt tudom bizonyosan, hogy tegnap,
1745    II|             bízva az álladalmi titkárok. Azt kimondhatná a ház, hogy
1746    II|                  czélszerűbb volna, mint azt mondani, hogy a jelöltek
1747    II|                  köztük felosztva. Tehát azt hiszem, a dolgot az álladalmi
1748    II|           miniszterelnököt, ő bizonyosan azt fogja felelni: óhajtja,
1749    II|              tanácsával segítse; de hogy azt óhajtsa, hogy az általa
1750    II|       miniszterek foglalják el helyöket, azt nem hiszem. Egyébiránt ha
1751    II|           támogatására, hogy ez hasznos, azt senki sem hozza kétségbe,
1752    II|                urak a tábor ellen teszik azt a kifogást, hogy ott nem
1753    II|                 neveztessenek ki, de nem azt, hogy mi rendeljük meg,
1754    II|    intézkedésének szüksége forogna fönn, azt ez iránt haladéktalanul
1755    II|           fölhatalmazása alapján tettem; azt tartom, nincs szükség további
1756    II|                   a ház elnöke bemutatta azt magának az országgyűlésnek,
1757    II|               tartott tanácskozások után azt határozta, hogy miután az
1758    II|           házszabályai között egyik pont azt tartja, hogy küldöttséget
1759    II|                 valamit írásban közölni, azt közöljük írásban, és ő azt
1760    II|               azt közöljük írásban, és ő azt a háznak elő fogja terjeszteni.
1761    II|            megrendelni. Mi az ő levelére azt feleltük, hogy a magyar
1762    II|         tápláltatok, elraboljam tőletek.~Azt írod: lépjek vissza ismét
1763    II|                  minisztere a királynak? Azt mondhatnád, legyek minisztere
1764    II|               pessimistának tartottak, s azt mondották, felette feketén
1765    II|                   kikre nézve a földesúr azt, a mi a 11. §-ban kivántatik,
1766    II|              lehet venni», Somogyi Antal azt tartotta, hogy «miután a
1767    II|                is, kik szőlőkkel birnak, azt határozta, hogy azoknak
1768    II|               vélekedett, hogy «nem csak azt kell urbérinek tekinteni,
1769    II|           foglaltatik, hanem legalább is azt, mi az 1723-diki összeirás
1770    II|        közlegelőt, hogyan engedhetné meg azt, hogy a földesúr abból valamit
1771    II|              intézkedik, korántsem teszi azt, hogy ajándékot osztogatna
1772    II|           tárgyát tehető massából; hanem azt méltóztassék megfontolni,
1773    II|                 lennünk, úgy más részről azt is meg kell kérdeznünk,
1774    II|                Ime a mult országgyűlésen azt mondották: 150 milliót fogunk
1775    II|                  nem szólhatunk ellene - azt indítványozza, hogy ha a
1776    II|            közepén nem lehet megállni, s azt fogja mondani a nép: ha
1777    II|          forgatva. Midőn az országgyűlés azt mondotta: akarom, hogy az
1778    II|                  viszonyok megszűnjenek, azt mondottam rá: ennek jó philosophiai
1779    II|              Midőn ismét az országgyűlés azt mondotta, hogy a földesurak
1780    II|                  az állam fogja pótolni, azt mondottam reá: ennek jogalapja
1781    II|                 intézkedés után az állam azt mondotta: ezen természetbeni
1782    II|                 könnyű pedig azért, mert azt hiszem, jól organizált államban
1783    II|                 mint a további pontoknál azt, hogy ez által magával a
1784    II|              következésű lehetett volna, azt t. i., hogy a nagy területek
1785    II|                 a mívelése, mintsem hogy azt megbirhatná; természetes
1786    II|                szerezni s meggazdagodni? Azt hiszem, nem. Én nem a földbirtokosok
1787    II|            osztályának érdekében; én nem azt veszem, hogy azon 10, 20,
1788    II|                 az, a ki adja. (Helyes!) Azt hiszem, a philanthropia
1789    II|               Magyarországon ember, a ki azt, ha valaki egy darab erdejét
1790    II|                  akar lenni valaki, hogy azt urbéri pótló szerződésnek
1791    II|                  a régibb törvényben nem azt teszik, hogy azt a birtokot
1792    II|          törvényben nem azt teszik, hogy azt a birtokot változtatják
1793    II|             változtatják urbérivé, hanem azt teszik, hogy a valóságos
1794    II|                 Végre egyet említek még, azt t. i., hogy mi néhány évek
1795    II|                 háttérbe szorították; de azt hiszem, hogy mikor valami
1796    II|                  biztosnak mondhatni? Ha azt mondja valaki, hogy értéke
1797    II|             máskép nem lehet tenni, mert azt teremteni nehéz, mint hogyha
1798    II|               volna 10 ezer forintra, és azt hiszi, hogy ezen pénz neki
1799    II|                értékét. De ha a hitelező azt mondhatja: neked ennyi birtokod
1800    II|                 a mit először mondottam: azt hiszem, hogy mind ezen,
1801    II|                pontoknál el kell kerülni azt, hogy az állam által történjék
1802    II|                  a ki ajándékoz. Vagy ha azt hiszi a ház, hogy azon következetességnél
1803    II|              kedvezni akarunk, ne tegyük azt, mert minden igazságtalanság
1804    II|               nem egyezik meg. (Helyes!) Azt óhajtanám tehát, hogy ezen
1805    II|               tehát nincs semmi, a miért azt a 12 napot szolgálni kellene.
1806    II|                 el, következve a többség azt mondotta, hogy kárpótlást
1807    II|                 okoznak. És ha csakugyan azt határozza a többség, hogy
1808    II|                 tudom, gúnynak tartsam-e azt ezen házra nézve, vagy pedig
1809    II|      kiegyenlíteni. Ő felsége elküldötte azt a nádorhoz, és azon kéziratban,
1810    II|                 dolgot, a miniszterelnök azt a háznak előadta, megtudni
1811    II|             miniszteriumot kötelezőt, és azt mondjuk: a miniszter urak
1812    II|             hanem egyenesen határozatot, azt magában foglalót, hogy az
1813    II|         czáfolgatja és nyilatkozik, hogy azt miként érti s hogy a sanctio
1814    II|                  én eszmém az volt, hogy azt a Staatsschriftet akár a
1815    II|                távozik. Ha akarja a ház, azt is bele teheti, hogy minden
1816    II|             teszi a dolgot, és e mellett azt mutatja, hogy ezen Staatsschrift
1817    II|                  is fogadta, mire többen azt felelték, hogy ez értekezleten,
1818    II|                  Nekem egy kérdésem van. Azt mondotta a jegyző úr, hogy
1819    II|              nézve szintén lehet mondani azt, mit az elnök úr mondott;
1820    II|                 talán hasonló czélból, s azt hiszem, ha vannak oly kérdések,
1821    II|                  fontos szólásuk van. De azt hiszem, nehezen is vennék,
1822    II|        rendelkeznék e tárgyról. Én tehát azt gondolom, ha az isten szerencsét
1823    II|                  e tárgyról, de ne most. Azt hiszi talán valaki, hogy
1824    II|               elvesztenénk az ütközetet, azt fogom tenni, mit a körülmények
1825    II|                már semmit sem használ, s azt gondolom, ezzel nem a magam,
1826    II|              szükségesnek látom, hogy én azt még egy rendelkezéssel szeretném
1827    II|     rendelkezéssel szeretném megtoldani. Azt hiszem, hogy akármily csekély
1828    II|             bizottság van megbízva, s én azt hiszem, a bizottságnak is
1829    II|                kivánja, intézkedhetik. S azt gondolnám, kik itt maradnak,
1830    II|                  itt maradnak, ne várják azt, hogy az elnök vagy a bizottság
1831    II|                 a ki fel van hatalmazva, azt lehet mondani, mintegy királyi
1832    II|                  a honvédelmi bizottmány azt rendelte, hogy Pestre vitessenek;
1833    II|             megtalálható, Bach miniszter azt írta, hogy ő az ausztriai
1834    II|             zúgás), annál kevésbbé tehát azt, hogy ezek itélet mellett
1835    II|                 ezen foglyok bezárattak, azt mondja: «wegen unbezwinglichem
1836    II| igazságügyminiszteri tárczát betöltötte, azt felelte neki, hogy «már
1837    II|    rendelkezzetek róluk». Bach miniszter azt kivánta, hogy csak néhány
1838    II|                  bizottmányt rendelni, s azt rögtöni és folytonos eljárásra
1839    II|             helye nem volna; de ha a ház azt helyén nem látja, utasítsa
1840    II|                hatalmat, hogy teljesítse azt, mit törvény és igazság
1841    II|     kiszolgáltatására. Jó-e ez vagy nem? azt nem vitatom. Úgy hiszem,
1842    II|                  az okoskodás állana; de azt hiszem, hogy a politikának
1843    II|               akarnák használni, könnyen azt mondhatnák, hogy a ház határozata
1844    II|               alapítványok történtek, de azt is tudom, hogy a Ludoviceum
1845    II|           annyival inkább, mert a háznak azt is kell tudni, hogy mennyi
1846    II|                 megvan, s mennyivel kell azt pótolni, hogy egy bizonyos
1847    II|                  elhalasztását, minthogy azt csak január elején szándékolják
1848    II|           Ennélfogva azokkal tartok, kik azt mondják, hogy kapkodva határozni
1849    II|             többség sem gátolhatja, mert azt követelni minden egyes képviselőnek
1850    II|      törvényhozás, akár bárki gyakorolja azt. Én azon elvet, hogy a többségnek
1851    II|               hallom törvényhozásban, és azt soha el nem fogom fogadni,
1852    II|       birtokosokból s egyes polgárokból. Azt mondják, a többség nem gyakorolhat
1853    II|                 ember nem szólhat ellen. Azt hiszem, a közmunkák mennyisége
1854    II|               aránylagosan vettessék ki, azt hiszem, a világon az emberiségre
1855    II|              legnagyobb érdeme volna. Én azt hiszem, a terheknek is van
1856    II|                 főtanodáról. A bizottság azt javasolta, hogy az állam
1857    II|            szegénységöket, vagy legalább azt, hogy a nevelés évi költségeit
1858    II|       tanusítandják». Többen fölvetették azt a kérdést, hogy ha találkoznak,
1859    II|            bejárhassanak?~~DEÁK FERENCZ: Azt hiszem, az alig lehet kérdés,
1860    II|         megérdemlik a nemzet bizalmát, s azt kell neki mondani: ime ennek
1861    II|              csomót, hanem fel nem oldja azt, még pedig azért nem oldozza
1862    II|                  indítvány igazságtalan, azt mutogatni nem igen szükséges,
1863    II|              dolog ezen háborús időkben, azt nem tudom, de annyit tudok,
1864    II|                  pénzzel is megválthatja azt; 1848-ban a közállomány
1865    II|                   1848-ban a közállomány azt mondotta, hogy az állam
1866    II|               hanem helyesebb lett volna azt mondani mindjárt kezdetben,
1867    II|                 nagy lesz, hogy az állam azt meg nem bírja; például néhány
1868    II|                  az állam kénytelen lesz azt mondani, mit minden egyes
1869    II|              teendő? Az-e, hogy az állam azt mondja: valamennyinek ki
1870    II|                státus áldozatot igényel, azt szivesen fogja mindenki
1871    II|                 az államnak kötelessége. Azt mondá valaki, sok idő telik
1872    II|              kimutatni nem lehet. Könnyű azt mondani, hogy modica non
1873    II|           egyszerre végezzük a dolgot és azt mondjuk valakinek: te nem
1874    II|                  az osztályozást illeti, azt elkészítheti valaki a kezénél
1875    II|             szerencsét kivánok annak, ki azt hiszi, hogy elég lelkiismerettel
1876    II|              kidolgozni. Lehet ember, ki azt mondja, hogy megnyugszik
1877    II|              nélkül. A prudens arbitrium azt kivánja ugyan, hogy a körülményeket
1878    II|              tabellákban van; vagy pedig azt mondani, menjenek ki a hely
1879    II|                  az igazságtól. Ha tehát azt akarjuk, hogy minél előbb
1880    II|            tesz-e az aristokratia, midőn azt kivánja, hogy a robot, dézsma
1881    II|              állítottam és állítom, hogy azt tartom igazságosnak (Zaj.
1882    II|            áldozatra van szükség, vigyük azt aránylag, és mindenki veszítsen
1883    II|             kielégítés ellen van. (Zaj.) Azt mondám én, hogy hozzon az
1884    II|                ország, ha a képviselőház azt mondaná: sok bajunk lesz
1885    II|              nagyobb igazságtalanság, ha azt mondjuk, hogy mindegyik
1886    II|                  most, és jövőre semmit. Azt mondá Palóczy, a 300 frttal
1887    II|            akarni, nem annyi mint semmi. Azt hiszem, ha Palóczy javaslata
1888    II|          megvallom, miután már a kormány azt fontos okoknál fogva fölhozta,
1889    II|      keresztülesni. Azaz szerettem volna azt mondani a földbirtokosoknak:
1890    II|           küldöttek akkor, ha azon vezér azt mondja: én semmire nem vagyok
1891    II|               járulni, fogalmunk szerint azt megkisérteni hatalmat adunk,
1892    II|                 tehessen.~~DEÁK FERENCZ: Azt mindenesetre világosan ki
1893    II|                  teendője; mert némelyek azt kivánnák, hogy ha fegyvernyugvást
1894    II|            nemzet küldöttei jelentsék ki azt, hogy a magyar nemzet és
1895    II|                czél elérésére, s remélve azt is, hogy ha a herczeg főtábornok
1896    II|               herczeg főtábornok azonnal azt felelte, hogy ő a magyar
1897    II|                  el nem ismeri, minthogy azt ő felsége eloszlatta. Elmondá
1898    II|                  főtábornok határozottan azt válaszolá: hogy azok után,
1899    II|               nem tétethetnek addig, mig azt a hadi munkálatok megengedik.~
1900    II|           fölszólalt Bezerédy István, ki azt kivánta, hogy «a küldöttség
1901    II|           Ferencz, Kossuth Lajos azonban azt fejtegette, hogy «békealkudozásról
1902    II|           szólani sem kell», s hogy akár azt mondani, hivassék vissza
1903    II|              jelentésünket, méltóztassék azt átnézni, pro re nata kijavítani,
1904    II|     jelentésünket az ország gyűléséhez s azt herczeg Windischgrätz főtábornok
1905    II|            kezeihez küldöttük, ki nékünk azt igérte, hogy jelentésünknek
1906    II|                   De mivel tegnap hirből azt értettük, hogy ama jelentésünk
1907    II|                köszönve bejelentésünket, azt izente, hogy most már lakásunkra
1908    II|                  szíves soraidat vettem, azt hittem, hogy azokra szóval
1909    II|             minden örömnél, szerencsénél azt feszegetik, hogy az még
1910    II|                gondolat lepett meg, hogy azt még kedvesebbé s az én örömömet
1911    II|           ápolhatjuk, ott tarthatjuk fel azt, hova a hatalom szava nem
1912    II|              Teleki József ez alkalommal azt az előleges kérdést veté
1913    II|            Akadémia elnöke mindenekelőtt azt a kérdést tűzte ki a tanácskozás
1914    II|                 a jobbágyság eltörlését, azt szemelvényileg kell újra
1915    II|             Ebből a hirlapok alaptalanul azt következtették, hogy a magyar
1916    II|              Ferenczczel, elmondván neki azt is, hogy a hír kit tart
1917    II|                 tévednek tehát azok, kik azt vélik, mintha Deák Ferencz
1918    II|             nyilatkozatát sem, a melyből azt lehetne következtetni, hogy
1919    II|               Nem mintha okom lett volna azt elhallgatni, de mert a kérkedésnek
1920    II|        elképzelni, hogy miképen lehessen azt keresztülvinni. Hitték,
1921    II|             válaszolni a kérdésre, midőn azt látom, hogy befolyásos emberek
1922    II|                  De a nagy szellem, mely azt sugallta, az előrehaladott
1923    II|                 határozta el magát, hogy azt Lipcsében kinyomatja, s
1924    II|               melyeket aggasztóknak lát.~Azt feleltem neki: Abban a feltevésben
1925    II|                  félórával előbb ugyanis azt a hírt hozták hozzám, hogy
1926    II|                  Rechberg: Mindenekelőtt azt hiszi, hogy a kormánynak
1927    II|              concessióról van benne szó; azt kérdezte tőlem, minő concessióval
1928    II|                részletes előadásom végén azt kérdeztem tőle, hogy mint
1929    II|               tőle, hogy mint okos ember azt következtetheti-e ezekből,
1930    II|                   Az egység nem követeli azt, hogy a tartományokat egyformán
1931    II|       állíttatnának fel, a melyek azután azt, a mi szükséges, előkészíthetnék
1932    II|        megnyugtatólag hatott volna, mert azt a reményt keltette volna
1933    II|                 hit és bizalom megszünt. Azt hiszi-e ön, hogy akadna
1934    II|           kategorice nyilatkoztam. Végül azt mondottam, hogy a czélnak
1935    II|             keletkezhessék.~Rechberg: Ön azt érti alatta, hogy a vármegyékhez,
1936    II|             természetesen nem egyszerre.~Azt tanácsoltam neki, beszéljen
1937    II|        felfogására és keresztülvitelére, azt inkább vagyok hajlandó kétségbe
1938    II|                 a mentő szert keresni és azt «cum variatione» újra megkísértendik
1939    II|                adeptusa, s ennek alapján azt hitte róla, hogy fogékony
1940    II|        egyenjogúságának popáncával űzték azt a játékot, mely azután oly
1941    II|                  lenne az igazságnak, ha azt akarnók állítani, hogy rövid
1942    II|              volna China császárához, ha azt akarta volna a véletlen,
1943    II|              professorok Magyarországnak azt demonstrálják, hogy soha
1944    II|          szükséges, hogy Excellentiádnak azt a kérdést tegyem: vajjon
1945    II|                 tényeknél okosabb lenni. Azt tartom, hogy az absolutismus
1946    II|        leküzdhetetleneknek; ellenkezőleg azt hiszem, hogy minden más
1947    II|                  kellene foglalnom, csak azt mondhatnám: nincs más orvosság,
1948    II|                nevetséges igényről, hogy azt akarják a világgal vagy
1949    II|                alapon nyugvó jogot, mert azt támadja meg, a mit meg akar
1950    II|             másutt meg semmibe sem veszi azt, itt az alkotmánynak, ott
1951    II|           területi jogállapotnak, a mint azt az 1815. évi szerződések
1952    II|                  tanács átalakítása - az azt megalapító pátens szellemében -
1953    II|           császár tetszése szerint híván azt össze - a midőn a császár
1954    II|                  a mai újságban olvasok, azt már Bécsben tudtam. Ezek
1955    II|                 Dessewffy Emil gr., a ki azt óhajtotta, hogy a minisztertanács
1956    II|         kevesebbel, mint a mit tervezek, azt helyreállítani nem lehet.
1957    II|        lényegéből kivetköztetve, elvégre azt lehessen reám fogni, hogy
1958    II|              ismerik, sőt egyenesen csak azt, hogy in genere ismerik
1959    II|              megvan. De ezeken kívül, ha azt akarod, hogy teljesen megértessél,
1960    II|                 Császárral. Ő bizonyosan azt fogja felelni, hogy a birodalmat
1961    II|                   az ma is úgy áll, mint azt S.-Patakon veletek közlöttem,
1962    II|              jelen nem volna, meg kell-e azt in petto tartani és időközben
1963    II|                hozzászólhasson. Ez tehát azt is feltételezi, hogy semmiféle «
1964    II|             lesznek, addig a Te helyeden azt, hogy kész vagyok hivatalba
1965    II|               mit tegyél, nem mondom, Te azt tudni fogod. Csak azt mondom,
1966    II|                 Te azt tudni fogod. Csak azt mondom, mit tennék én a
1967    II|                 működésedet. Ne felejtsd azt az egyet: a megrendült közbizodalmat
1968    II|                  miniszter kívánságában, azt alig kell különösebben kiemelnem.~
1969    II|             meghallgatásának. Sőt inkább azt vagyok hajlandó hinni, hogy
1970    II|              szakítást vettek szándékba. Azt tartám továbbá, hogy a jövőben
1971    II|                 látom elfogódva, melyben azt követnem vagy támogatnom
1972    II|                 tettek nagyobb hatást, s azt engedik hinnem, hogy köztünk
1973    II|                  Soha sem élek mással, s azt hiszem, levelemben is így
1974    II|                az ily eszközöket. Csupán azt óhajtják, hogy meghallják
1975    II|                  szerkesztett, a melyről azt akarta, hogy ezer tekintélyes
1976    II|            terjesztenek; figyelembe véve azt, hogy a művelt olvasó közönség
1977    II|               távol állanak, hogy inkább azt a reformokat alkotó törvényhozói
1978    II|           gazdagabb lőn; kiemelve itt is azt, hogy e törvényhozói munkásság
1979    II|                tartatnak szem előtt.~IV. Azt állítják, hogy az 1848-1849-
1980    II|                 minden értelmes ember ép azt a véleményt tekinti antidynastikus-
1981    II|                 a kik véleményét kérték, azt tanácsolta, hogy ne vegyenek
1982    II|              szeptember elején Dessewffy azt irta Apponyi György grófnak,
1983    II|                  rendjéhez vezessenek és azt gyakorlatilag érvényre juttassák.~
1984    II|        felolvasás befejeztével ő felsége azt a további parancsot adná,
1985    II|              elfogadható okául a hivatal azt adhatná, hogy a táviró egyes-egyedül
1986    II|                 tehát meg kell fontolnia azt a feladatot és az iránt
1987    II|             pecsétünket reá nyomattuk és azt cseh királyságunk hű rendei
1988    II|          helytartónk elé terjeszti, a ki azt Nekünk be fogja mutatni.~
1989    II|               Föntartom Magamnak továbbá azt is, hogy a megnevezetteket
1990    II|                  10-dikén kelt levelében azt írta neki Szécsen, hogy
1991    II|                országgyűléseknek megadni azt a nagy hatáskört, a melyet
1992    II|                  reményük, koczkáztassák azt, a mibe a döntő körök már
1993    II|      megszilárdultak; - tekintve továbbá azt, hogy az állami hatalomeszközöknek
1994    II|              kiszolgáltatik, s ez utóbbi azt évnegyedenkint a megyei
1995    II|               fogják verni. Deák Ferencz azt tanácsolta egyik conservativ
1996    II|           közötti kiegyezésnek, s hogy ő azt nem fogadhatja el; de nem
1997    II|              fölszólalásával megzavarja. Azt hitte továbbá, jó lesz megvárni
1998    II|                tartotta tanácsosnak ezt. Azt akarta, hogy a nemzet magára
1999    II|           újabbat nem mondhatunk; tegyük azt, a mit eddig tettünk, csakhogy
2000    II|               1848-diki törvényeket s Te azt hiszed, hogy annyi kínt