Rész
1 I| VIII. t. cz. javaslata a jobbágyok személy- és vagyonbeli bátorságáról.
2 I| a azt rendelte, hogy a jobbágyok csak akkor háborgattathatnak
3 I| tehát a javaslott czikkely a jobbágyok személybeli bátorságát eszközli,
4 I| julius 23-dikán tárgyalta «a jobbágyok szabad költözéséről és ennek
5 I| telek haszonvételén fölül a jobbágyok hasznai közé tartoznak»
6 I| telek haszonvételén fölül a jobbágyok hasznai közé tartoznak,
7 I| számított minden irtásokat a jobbágyok addig, míg azok maga módja
8 I| irtások kérdését, mert ez a jobbágyok nem csekély részének boldogságába
9 I| olyanok legyenek, melyek a jobbágyok sorsát rosszabbá ne tegyék.
10 I| a javaslott szerkezet a jobbágyok sorsát csak rosszabbá tenné,
11 I| belső telkek, melyeken a jobbágyok házai vannak, továbbá is
12 I| irtások mennyisége nagy, a jobbágyok száma ellenben kisebb, és
13 I| ülésének napi rendjén volt: «a jobbágyok földesúri adózásairól» szóló
14 I| A JOBBÁGYOK BIRTOKKÉPESSÉGÉRŐL.~A KK.
15 I| munkához tartozik, hol a jobbágyok jussa és kötelességei határoztatnak
16 I| az első lépést, midőn a jobbágyok szabad költözését törvény
17 I| mert ha a földesúrak és jobbágyok egymás iránti jussait s
18 I| békéltetést bizni akkint, hogy a jobbágyok ügyeire nézve a földesúr
19 I| ki volna rekesztve, s a jobbágyok és uradalmi tisztek között
20 I| az úriszékekre nemcsak a jobbágyok, hanem sok tekintetben a
21 I| A JOBBÁGYOK BIRTOKKÉPESSÉGÉRŐL.~A KK.
22 I| különben a szabadosok és jobbágyok özvegyei iránt». Ennek 5. §-
23 I| ben a CI. czikkelyben a jobbágyok fizetetlen jobbágyi adózásaiknak
24 I| indítványt, oly értelműt, hogy a jobbágyok élelmére szükséges irtások
25 I| eredetileg és egyedül a jobbágyok élelmére szánt irtásokat
26 I| földesúrak értéket, mint a jobbágyok sorsát, pedig valamint legnagyobb
27 I| hogy továbbá azon egyes jobbágyok, kik telekföldet nem birván,
28 I| számíttatott, s ezek iránt a jobbágyok minden földesúri önkény
29 I| pontja azt rendelte, hogy a jobbágyok elmozdításának (amotio colonorum)
30 I| tartani a «colonus» szót. «A jobbágyok - így szólott - a földesuraknak
31 I| A JOBBÁGYOK ÖRÖKVÁLTSÁGÁRÓL.~A KK. és
32 I| dik §-ára, mely szerint «a jobbágyok szabad egyezéssel meghatározandó
33 I| megválthatják». Ő felsége a jobbágyok örökváltságát meg nem engedő
34 I| volt az úrbéri munkában a jobbágyok iránt törvényhozói kötelességünk:
35 I| által tüstént segítni a jobbágyok szükségein; de a jövendőre
36 I| szerezhessen. De nemcsak a jobbágyok sorsát rosszabbítaná, nem
37 I| kaphatott volna; nyertek a jobbágyok, mert ők azóta kettőztetett
38 I| pedig, melyek mellett a jobbágyok magokat tartozásaiktól örökre
39 I| ha itt határoztuk meg a jobbágyok tartozásait, és azt is,
40 I| A JOBBÁGYOK ÖRÖKVÁLTSÁGÁRÓL.~I.~A KK.
41 I| hogy a muraközi megváltott jobbágyok határában oly drága egy
42 I| viszonosság tekintetéből a jobbágyok ügyvéde sem.~DEÁK FERENCZ:
43 I| lakosoknak csak egy része, a jobbágyok, a haza többi polgárai nagy
44 I| századokig el lehettek a jobbágyok urbarium nélkül, mégis igen
45 I| repraesentatiójokban, hogy a jobbágyok személyének, vagyonának
46 I| nézve itt megtettük, úgy a jobbágyok egyéb polgári viszonyaira
47 I| Miklós b. esetét, a ki a jobbágyok örökváltsága mellett a mult
48 I| elegendő élelmet. A mi pedig a jobbágyok járandóságát ezen utóbbi
49 I| felel. Ő úgy véli, itt a jobbágyok sorsáról tanácskozunk; érezve
50 I| legelő oly szűk, hogy még a jobbágyok vonós marháinak élelmére
51 I| nyilatkoztatja ki, hogy míg a jobbágyok vonó marháinak szüksége
52 I| törvény, melyet képviselői a jobbágyok tartozásainak szabad megválthatása
53 I| kivánságtól, hogy a földesurak és jobbágyok közti viszonyokat szabályozó
54 I| oly móddal, mint a többi jobbágyok járulni fognak». Piller
55 I| annak kimondását, hogy «a jobbágyok telkén lakó nemesek is oly
56 I| táplálásához, mint a többi jobbágyok, mielőtt a rendek elhatároznák,
57 I| járuljanak hozzá a többi jobbágyok. Ugyanazért az alimentatióról
58 I| épen oly módon, mint egyéb jobbágyok fognak a jobbágytelken lakó
59 I| mellett megváltották magokat a jobbágyok, ott a szabadság ösztöne
60 I| elmaradott.~Hasonló sorsa lőn a jobbágyok vagyon- és személybeli biztosítását
61 I| mindenkor jelen lészen, a jobbágyok azonban más ügyész segedelmével
62 I| megmutatni, mik történtek a jobbágyok terheinek enyhítésére, az
63 I| midőn a földesúr vagy a jobbágyok többsége kivánja, az urbéri
64 I| mondja ki, mert már több jobbágyok, sőt helységek is ilyes
65 I| másikat érdekli, hogy a jobbágyok tulajdon telkükön, vagy
66 I| általa perek a földesúr és a jobbágyok között nagyon szaporodnának;
67 I| A JOBBÁGYOK VÉGRENDELKEZŐ JOGÁRÓL.~A
68 I| űlésének napi rendjén volt a jobbágyok örökösödése iránt készült
69 I| nemét látja az ősiségnek a jobbágyok közt, melyet ő részéről
70 I| kivánja, hogy ezen ősiség a jobbágyok közé be ne hozassék, hanem
71 I| ki fogja állani, mivel a jobbágyok között kevés van, a ki selyemszövethez
72 I| megajánlá, mert hiszen csak a jobbágyok erszényére volt megajánlva.
73 I| fizetésével, akár egyes jobbágyok akár egész községek földesuri
74 I| biztosságában nevekedik.~A jobbágyok örökösödése iránt hazánkban
75 I| vettük tehát e tárgyat, s a jobbágyok örökösödéséről egy részletes
76 II| abból áll, hogy sessionális jobbágyok, s minden præstatióik megszüntek;
77 II| behozatott, már csakugyan a jobbágyok kezén voltak, következőleg,
78 II| sessiókhoz képest, melyeket a jobbágyok birtak. És ha más szempontot
79 II| határban bizonyos számú jobbágyok az urbér behozatala előtt
80 II| 800 évekig megszolgálták a jobbágyok a telkek árát, s jövendőre
81 II| kármentesítési terhet maguk a jobbágyok fogják teljesíteni».~Az
|