Rész
1 I| lehet. De a szegény nemtelen jobbágy felejtve vala mindenkor;
2 I| bizodalom tarthatják csak fel a jobbágy és földesúr között azon
3 I| sértette ugyan a törvényt, de a jobbágy tovább is birtokban maradott,
4 I| következése lett az, hogy a jobbágy földesúra iránt, ki tőle
5 I| tekintetbe vévén azt, hogy sok jobbágy egyedül irtásokból élvén,
6 I| s minden föld, melyet a jobbágy művel, földesuri engedményből
7 I| törvényben lesz, hogy a jobbágy ezen és ezen adózásokkal,
8 I| erejénél fogva a földesur és jobbágy közti szabad egyezéssel
9 I| azt vitatom, hogy a magyar jobbágy nem rabszolga. Kérdést lehetne
10 I| foszthatja meg soha. De a magyar jobbágy már születése által arra
11 I| kizárólag a földesúr és a jobbágy közti viszonyokat kell magokban
12 I| nem avatott írók a magyar jobbágy sorsát gúnyoló rajzolatokban
13 I| elfogódva, hogy a szegény jobbágy sorsán igazságosan segítsenek.
14 I| föld a hazában, melyet a jobbágy nem azért irtott eredetileg,
15 I| bizassék, a hanyagul dolgozó jobbágy büntetése pedig árestom
16 I| robotra épen meg nem jelenő jobbágy két napi munkabért fizessen -
17 I| megállapítva - a rosszúl dolgozó jobbágy pedig napját is elveszítse,
18 I| által biztosítani akartuk a jobbágy személyét.~II.~Ugyanebben
19 I| földesúr tartozik kiadni a jobbágy illetőségét, úgy ez is teljesítse
20 I| látja, hogy az ártatlan jobbágy földesúrának önkénye ellen
21 I| mert a rosszúl dolgozó jobbágy a munkától elhajtatván,
22 I| colonorum) akkor van helye, ha a jobbágy az úri és közterhek viselésére
23 I| Máramarosmegye követe, a «colonos», jobbágy szó helyett e szót ajánlotta: «
24 I| zsellér és egész telkes jobbágy között az a különbség, a
25 I| határoztatott, hogy ha a jobbágy önvétke nélkül oly állapotra
26 I| figyelembe, hogy az ily jobbágy élelem nélkül ne maradjon.
27 I| Azt mondani tehát, hogy a jobbágy tulajdon gabonáját úgy ne
28 I| ahol annak használásában a jobbágy becsuszott, abban tovább
29 I| fentartatott, a földesúr és jobbágy közti viszonyok tehát meg
30 I| úrbéri rendeletet átalhágó jobbágy, jelesen pedig, a ki magát
31 I| alá fog tartozni, a nemes jobbágy ellen ez esetben csak a
32 I| bántások között, melyeket a jobbágy úra ellen, ez viszont jobbágya
33 I| reciprocitas, de bizonynyal a jobbágy kárára nincs. Ugyanis a
34 I| pedig a maga hatalmával; a jobbágy ellenben szolgabiróhoz kénytelen
35 I| de rögtön, sommás úton, a jobbágy ellenben hosszas pörrel
36 I| ne kivánja tehát azt a jobbágy ellen se, mert az indulat
37 I| szakasz következésében a jobbágy ennek utána magának a nemesi
38 I| meztelenségében annyit tesz: Jobbágy! megveheted a telek tulajdonát
39 I| úrbéri tartozásokat, s így a jobbágy ezen megvehetés jussával
40 I| kerületi ülésében az úr és jobbágy közti viszonyokban biráskodó
41 I| természeti függésben levő jobbágy ura ellen tanuságot tesz,
42 I| találta, hogy a javaslat a jobbágy sorsát nem javítja, «mert
43 I| sorsát nem javítja, «mert a jobbágy személyes bátorságát minden
44 I| tehetősebb, mint maga a jobbágy, a kire a mostani javaslat
45 I| követe azt állítá, hogy a jobbágy nálunk is minden sértés
46 I| élő földesurak egymást a jobbágy sérelmeért pörbe idéztették
47 I| iránt is, hogy a földesúr és jobbágy közötti kapcsolat mi által
48 I| hogy azt a földesúr és jobbágy egyesült akaratja sem képes
49 I| osztályozásának és így a jobbágy adózásának is egyik nevezetesebb
50 I| földek holt birtokát, hanem jobbágy lakta telkeket említenek.
51 I| javaslatára pedig, hogy a jobbágy a boltért földesurának három
52 I| általánosan igaz, hogy a mely jobbágy kereskedésre marhát, bort,
53 I| van szó, hogy a szegény jobbágy üzzön egy kis kereskedést,
54 I| hogy a nemes és nem nemes jobbágy között ezen szakaszban különbéget
55 I| ekkoráig is a szegény nemtelen jobbágy az adót a telkeket biró
56 I| következésképen a szegény jobbágy, ha az 1-ső rész 40. czímére
57 I| közterhekről, melyeket a jobbágy földeket használó nemesek
58 I| reá; vagy pedig az úr és a jobbágy közti kölcsönös viszony?
59 I| Igen bizony, megköszönné a jobbágy ezen atyaiságot! De lehet-e
60 I| törvényhozás, mely úr és jobbágy között minden viszonyokat
61 I| érethetett.~A földesúr és jobbágy közti viszonyokat elhatározó
62 I| meghatározni a földesúr és jobbágy közti viszonyokat, mert
63 I| törvényczikkelyek által, melyeket a jobbágy és földesúr közötti viszonyokról
64 I| szakaszában az, hogy a földesúr és jobbágy közötti kölcsönös egyezség
65 I| melynek lefizetésével a jobbágy magát és telkét minden jobbágyi
66 I| mely előtt a földesúr és jobbágy közötti perek forognak fenn,
67 I| meg, mely szerint minden jobbágy úri tartozásait örökösen
68 I| Ki veszit tehát? Sem a jobbágy, sem a földesúr. Vagy talán
69 I| czikket, mely a földesur és jobbágy hasznára szolgál, és több
70 I| hogy a téglát égetni kivánó jobbágy akár tulajdon földjén, akár
71 I| a mult országgyülésén a jobbágy sorsán könnyíteni kivánt,
72 I| megye vagy hely, a hol a jobbágy nem a földtől, hanem valami
73 I| helyet, a földesúr-e vagy a jobbágy, vagy pediglen közösen?
74 I| ilyetén téglaégető, és a jobbágy ezzel élni kivánna, ő részéről
75 I| szerkezet 3. §-a így szólt: «a jobbágy azon javakról, melyek örökösödés
76 I| pedig a következő volt: «a jobbágy azon javakról, melyek örökösödés
77 I| részbeli kivánsága, hogy a jobbágy az örökségben kapott vagyonnak
78 I| fogja tagadni.~A földesúr és jobbágy közti viszonyokat elhatározó
79 I| ában, hogy a földesúr és jobbágy közti szabad egyesség által
80 I| gróf, kereskedő, kézműves, jobbágy, conservativ, liberalis
81 II| egy részét nem köteles a jobbágy természetben megtenni, hanem
|