Rész
1 I| rendeltessék, hogy a nyomasztó anyagi gondoktól fölmentve, közérdekü
2 I| tanácskozásoknak mindennemű anyagi és szellemi erőszakoltatásoktól
3 I| megtétettek. Vajjon nem anyagi kényszerítés-e ez? Vagy
4 I| más, keményebb, nagyon is anyagi, nagyon is kényszeritő eszközöket
5 I| tanácskozásaink eszköze, még most is anyagi és szellemi kényszerítés
6 I| akarunk használni; s mi, kiket anyagi és szellemi kényszerítésnek
7 I| folyvást vérző sebei, melyek anyagi tekintetben szintúgy mint
8 I| első részre nézve, mely az anyagi váltójogot foglalja magában,
9 I| tárgy, mely a nemzetnek anyagi jobblétét is eszközlendő
10 I| érdekéről mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben gondoskodik
11 I| hogy sok, eddig elfojtott anyagi és erkölcsi erő, sok, eddig
12 I| nélkül sem törvény, sem anyagi jóllét, sem világi hatalom
13 I| lenne járulandó. De ezen anyagi hasznokon kívül vannak más
14 I| belátták, és a haza szellemi és anyagi kifejlődésére nélkülözhetetleneknek
15 I| Pestet naponkint növekedő anyagi és szellemi erejében, nem
16 I| legveszélyesebb a pénzzel és egyéb anyagi érdekekkel történt megvesztegetés.
17 I| ösztönözte inkább, nem pedig anyagi érdekek. Jellemsértő ugyan
18 I| alacsony útakon is, mert annak anyagi hasznai után eseng; az olyan
19 I| olyan ember, kit pénzzel, anyagi érdekekkel vesztegettek
20 I| hivatalok egy része s ekképen anyagi érdekekkel is kinálkozik,
21 I| kifejteni nemzetünk szellemi és anyagi erejét. Ez ama felemlített
22 I| jót a nemzet szellemi és anyagi erejének kifejtésére, s
23 I| elhanyagolt szellemi és anyagi erejét. Századokon keresztül
24 I| hinni, hogy szellemi és anyagi kifejlődésünk eszközlésére
25 I| széke nem csak hatalmának anyagi erejében, hanem hű magyarjainak
26 I| hogy a kormány szellemi s anyagi kifejlődésünk eszközlésére
27 I| széke nem csak hatalmának anyagi erejében, hanem hű magyarjainak
28 I| nemzetünknek elhanyagolt szellemi s anyagi erejét. Királyunk maga tüzte
29 I| Törvényt sérteni annak, ki anyagi erővel bir, nem nehéz; de
30 I| ezt a czélt gyakran nem anyagi érdekből, hanem azon tiszta
31 I| mi az ország szellemi s anyagi kifejlődésére vezet, létesíteni
32 I| alkotmányos állásunk helyett anyagi hasznokat igérve, nemzetiségünket
33 I| érdeknek, vagy bármi kecsegtető anyagi haszonnak feláldoznunk nem
34 I| a monarchia szellemi és anyagi erejében gyarapulva, biztosabban
35 I| hatalmának szellemi és anyagi erejét arra használja, hogy
36 II| az értelmi fejlődésre és anyagi gyarapodásra; de ezeknek
37 II| értelmi fejlődés, se az anyagi gyarapodás nem érhetők el;
38 II| és nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink
39 II| kifejthető azon szellemi erő és anyagi tehetség, melyben Fölséged,
40 II| föld lakosai szellemi s anyagi jobblétük előmozdítására
41 II| hangos szó nem elég, oda anyagi erő is kell, ez pedig fájdalom,
42 II| fegyvert, pénzt és erőt: sem anyagi, sem szellemi erőnket nem
43 II| s országunk erkölcsi s anyagi épsége biztosítva lesz,
44 II| léteznie honunk szellemi és anyagi állapota javítására, különben
45 II| külső hatalmát szellemi és anyagi gazdag erejének czélirányos
46 II| mely nem törvényes vagy anyagi eszközöknek, hanem erélynek
47 II| hitelintézetekről és más anyagi érdekekről. Emlékiratomban
48 II| hatalmi állásának, erkölcsi és anyagi jólétének biztosítása czéljával
49 II| kétségtelen erkölcsi és anyagi elgyengülése az osztrák
50 II| többé alattvalói, hanem csak anyagi hatalom erejével meghódoltságban
51 II| egyensúly helyreálljon.~12. Az anyagi teher enyhítésére: a) az
52 II| ápolt szeretetében és e hon anyagi úgy mint szellemi javára
53 II| hogy a Magyarországon úgy anyagi mint szellemi téren mutatkozó
54 II| közérzülete s az ország tulajdon anyagi és szellemi segélyforrásai
55 II| minden időre megszüntével az anyagi fölvirágzásnak nagy akadályai
56 II| szervezete, de nem változott az anyagi jog, nem hozatott be idegen
57 II| szerint megalakítani, s az anyagi törvények ugyanazok maradtak.
58 II| mikép járjanak el, s minő anyagi törvény szerint itéljenek
59 II| mind az eljárásra, mind az anyagi jogra nézve; vagy változtatásokat
60 II| esetekre vonatkozhatik, az anyagi jogot szabályozó törvények
61 II| teljes fönnakadása, egyesek anyagi károsodása, a közhitelnek
62 II| melynek kezében van az anyagi erő, az említett törvények
63 II| nyugalmat, s mindenek fölött anyagi jólétet. A mint azonban
64 II| polgári szabadságot, de anyagi áldozatokat vesz gyakran
65 II| a szükség úgy kivánván - anyagi hatalommal is foganatosítandó
66 II| nélkül történhetők, mind anyagi, mind alaki törvényeinket,
67 II| korszakra nézve. Akkor az anyagi jog nem változott; eljárás
68 II| törvénykönyv behozatala az anyagi jog tetemes változásával
69 II| hazánkba be sem hozathatván, az anyagi jogokra nézve ősi törvényeink
70 II| császár korában a magyar anyagi jog csakugyan változást
71 II| minden részében, a polgári anyagi és alaki s a büntető jog
72 II| polgári és büntető törvény anyagi és alaki részét behozni
73 II| úr fölemlített, a törvény anyagi részére nézve, nincsen ellenvetésem,
74 II| hogy mind az alaki, mind az anyagi magyar törvények azonnal
75 II| iránt, hogy az összes magyar anyagi és alaki törvények teljes
76 II| FERENCZ azt felelte, hogy az anyagi jog iránt kell előbb tisztába
77 II| büntető és polgári alaki és anyagi jogban, mert csupán a fölhozottakkal
78 II| tartott ülésében tárgyalta az anyagi és alaki polgári törvények
79 II| gondosan megvizsgálni az anyagi s alaki törvényeknek minden
80 II| alkotmányos szabadságot, anyagi fölvirágzást lehetne szerezni,
81 II| teendő, pénz, háború, közös anyagi érdekek egyenesen a Reichsrathnak
|