Rész

 1     I|           hasznos volna. Meglepett engem a követ úrnak ezen váratlan
 2     I|      követének folytatott előadása engem fölmentett, mert önellenvetését
 3     I|  megszorítás szükséges. Ha azonban engem arról számos példák és a
 4     I|         hogy szavazattal birjanak. Engem, fájdalom! tapasztalás tanított
 5     I|         veszett el. Épen ez az, mi engem szomorít. Én magamat Európának
 6     I|           tapasztalat újra meggyőz engem arról, hogy ha valaki komolyan
 7     I|       mondani? Óhajtom, hogy ebben engem valaki felvilágosítson,
 8     I|      Meglehet, hogy én hibázom, de engem gyermekkoromban arra tanítottak,
 9     I|             bizonyára nem gúnyolna engem, ki hazám színe előtt megyém
10     I|        történt, hogy a köznemesség engem, mint elvrokont, békés lakomban
11     I|        jövendő követnek kikiáltani engem kövessen. Ekkor kellett
12     I|          hazám fiait szólítom föl: engem is meghallgatva higgadt
13     I|     higgadt kebellel birálják meg, engem sújthatnak-e az alacsony
14     I|          László ezekre így felelt: Engem a felhozott okok meg nem
15     I|      elbuktatta, ugyanazon többség engem, ki előbb a megye rendeinek
16     I|          mik személyemet illették, engem nem sértettek; de fájt,
17     I|         korteskedést ne üzzenek, s engem semmiképen ne compromittáljanak,
18     I|          nyerne az adó kérdése, és engem a követségre felszólítanának
19     I|         mit czélszerünek vél, hogy engem az ország gyűléséről ismét
20     I|          ügynek minden elleneit, s engem s a megye szellemét compromittálni.
21     I|           nyerne, s a megye rendei engem követté választanának. Elsoroltam
22     I| nyilatkozatomat semmibe nem vevén, engem követté választanak, mást
23     I|       helyettem nem választanak, s engem az elvállalásra kényszeríteni
24     I|      követséget, elegendők valának engem annak elvállalásától elrettenteni.
25     I|       tartott ezen gyűlés, melyben engem kértek ingatlan határozatom
26     I|           minden erejét; hiszen ti engem azért szerettetek, mert
27     I|           érdemlem. Ti szerettetek engem minden sajátságaimmal, minden
28     I|            megkérjen, miszerint ti engem a követség elvállalására
29     I|            érzelmeimet, nem fogtok engem összezúzni akarni bármi
30     I|   gondolják Zalában némelyek, hogy engem a törvény fog kényszeríteni
31     I|             nem lehet semmi ok, mi engem arra birjon, hogy ezen országgyűlésen
32     I|        egykori védegylete győz meg engem leginkább, hogy ily terjedelemben
33     I|          megtiszteltetést, melyben engem az országos védegylet részesített.
34     I|     értékem ezt tehetni. De a sors engem ezen földnek göröngyeihez
35     I|            azon sovárgás, melylyel engem körötökben látni kivántok,
36     I|           egyenkint és együtt csak engem távollévőt vártok, kivántok,
37     I|     ellenünk: még inkább megerősít engem hiedelmemben. Tudod Te,
38    II|          Pozsonyból Bécsbe küldtek engem Apponyi György kanczellárhoz
39    II|        összeköttetésekhez vezetett engem, melyeknek erejével három
40    II|      példányának fölmutatásával Ön engem annyira meglepett.~Legjobb
41    II|       alakítását elvállalja, s igy engem vádoltak volna, hogy miattam
42    II|         még minden jóra fordulhat. Engem a körülmények önhibám nélkül
43    II|       katonák küldetni nem fognak, engem megnyugtat.» Erre hosszan
44    II|           politikai egyenességgel. Engem és társaimat görbe és szövevényes
45    II|          méltóságát, nem tudom. Ha engem logika elleni hibával vádolnak,
46    II|            tanácskozás alá került, engem, megvallom, fájdalmasan
47    II|        tanácsosok egyikéül a lapok engem is említettek, mit én kósza
48    II|           lakó kiházasodott; talán engem is impregnál a szoba levegője
49    II|         szíves kívánatokat, mikkel engem oly igen megörvendeztetett.~
50    II|            válasz megadása végett, engem levelemmel együtt gróf Rechberghez
51    II|      állású egyén ilyennek festett engem.~Rechberg: Mindenekelőtt
52    II|           óhajt annyira, mint hogy engem ismét kormányon lásson.
53    II|            interventio, mely ugyan engem nem kevésbbé, mint elvtársaimat
54    II| szerkesztésével az aláirók bizalma engem tisztelt meg - és az Magyarország
55    II| megtörténjék-e vagy abba maradjon. Engem házi ügyeim Bécsbe szólítottak,
56    II|           már Bécsben tudtam. Ezek engem nem lepnek meg. Nem változtatják
57    II|          vissza, látogatna meg itt engem Pozsonyban. Ma pedig megírtam
58    II|   barátságod és okosságodtól, hogy engem Bécsbe citálni nem fogsz,
59    II|  dicsérettel emlékezett meg rólam, engem a theoria emberének és az
60    II|       bizalmas értekezésre hív meg engem. E meghívás, be kell vallanom,
61    II|     megtartatom. Isten és Szentjei Engem úgy segéljenek!»~Utódaink
62    II|         adod, a mi az enyém volt s engem illetne, én a még birtokomban
63    II|       körülményből, hogy a császár engem és b. Eötvöst Bécsbe felrendelt,
64    II|            midőn oda mentem. És ez engem legkevésbbé sem lepett meg,
65    II|           hibásan fogom föl, de ha engem e részben megnyugtatnak,
66    II|           osztrák törvénykönyvből. Engem gyűlölet nem vezethet. Tudom,