Rész

 1     I|          évkönyvei bőven megtanítottak bennünket, hogy egyik nemzet emelkedett,
 2     I|          kijelentésével nyugtatott meg bennünket, s bizonyossá tett arról,
 3     I|              törvényhozás szent helyén bennünket csak a hon javának tekintete,
 4     I|                elfojtva, súlyosan nyom bennünket; de még sem akarják azt,
 5     I|         jussaink és szabadságink felől bennünket önként biztosít. Itt tehát
 6     I|              oly módon, mint a hová az bennünket vezethet, a kegy elem útjára
 7     I|     intermediatió pedig oda vezethetne bennünket, hogy kegyelem útján kérjük
 8     I|    kinevezésétől függő bíróra bízza, s bennünket azon karba kiván helyheztetni,
 9     I|               gonddal őrizgessük, a mi bennünket természetellenesen annyira
10     I|              tapasztalás megtanítottak bennünket, hogy ezen határozat ki
11     I|            alatt ismételve biztosított bennünket, hogy az országgyűlés a
12     I|   fölállításából eredendők, meggyőztek bennünket, hogy már most nemcsak jobblétünk
13     I|                csak arra sem méltatnak bennünket, hogy aggodalmainkra feleltek
14     I|      állásunkat, sőt inkább segítsenek bennünket legszentebb kötelességünk
15     I|                Hiuság nem kecsegtethet bennünket, mert hisz Európa csak alig
16     I|            alávetve Horvátországnak, s bennünket a világ minden diplomatái
17     I|         belebocsátkozunk, nem fognak-e bennünket még tovább vinni, mielőtt
18     I|            többség határozata belevitt bennünket az e tárgy feletti tanácskozásba,
19     I|          polgári létünket? Vigasztal-e bennünket csak egy kedvező kir. leirat?
20     I|              milyen háboru fenyegetett bennünket, tudva van a KK. és RR.
21     I|         birodalom veszélylyel fenyeget bennünket, akkor - mondja - ezen tekintetek
22     I|                8 esztendőre szavazott, bennünket a kik kisebb számban maradtunk,
23     I|                 Fájdalmasan lepett meg bennünket a fő RR.-nek ezen válasza,
24     I|               itéletét.~Felszólítottak bennünket első válaszukban a fő RR.
25     I|         adatott ki, csak arról tudósít bennünket, hogy a Duna szabályozását
26     I|        törvények alkotására szólít fel bennünket.~Mi azonban meg valánk győződve,
27     I|           külföld majd egyszerre elönt bennünket pénzével, s a kamatláb nálunk
28     I|        küldöttek, arról is tudósítának bennünket: hogy az ország primása
29     I|               hanem arra szólított fel bennünket, hogy föl levén ezen tárgyak
30     I|    indítványunkat nem pártolták, hanem bennünket az 5 º/º alatt ide mellékelt
31     I|             válaszukban felszólítottak bennünket arra, hogy mivel a bemutatott
32     I|                panaszolkodnak, szidnak bennünket, átkoznak és minden bokorban
33     I|             nem kis aggályban tartanak bennünket jövő áprili közgyűlésünk
34     I|              megmagyarázá azt is, hogy bennünket a büntetés súlya alig érhet,
35     I|               leszünk, Pozsonyba, hogy bennünket ez értelemben védelmezzen.
36     I|                okoknál komolyabban int bennünket a beligazgatási költségeknek
37     I|             előtti napokban lepett meg bennünket azon hir, hogy az izgatás
38     I|        jutalmazandja, vagy megsemmisít bennünket; és vezettük a nemességet
39     I|             ellátva voltak, meggyőztek bennünket azon már régen szárnyalt
40     I|          tekintet helyzetünkre meg fog bennünket győzni, hogy a magyar gabonát
41     I| elszegényedésünktől semmi sem ment meg bennünket. Pedig mennyire viszi az
42     I|           testvéri karokkal ölelhessen bennünket. Tiszteletben tartja a szónok
43     I|          gyáváknak, nyomorultaknak fog bennünket tartani Ausztria és a külföld,
44     I|             kelljen cselekedniök, hogy bennünket megbuktassanak: leszállítják
45     I|    Pestmegyének rendei figyelmeztetnek bennünket a hon jelen állására, az
46     I|          dolgozni, akkor kényszerítnek bennünket a körülmények a megsértett
47     I|              és köznemesek összejövén, bennünket leszavaznak.» Ezt mondá
48     I|            volna fel, ha Hertelendy úr bennünket személye elleni gyűlölséggel
49     I|         választani, minthogy ő felsége bennünket azért, hogy ezen véleményünket
50    II|        tünődtek, csakhamar megértettek bennünket és rokonszenvükre méltattak.
51    II|              pecsovicsoknak csúfolt el bennünket - előnyös sikerként tüntettük
52    II|                által arról győzött meg bennünket, hogy vele értekezni és
53    II|               volt. Oroszok nyomnak el bennünket, vagy ismét az ausztriai
54    II|             végzünk-e vagy elkergetnek bennünket a körülmények. Európában,
55    II|           dolgoznak. Isten oltalmazzon bennünket. Klárit ezerszer csókolom,
56    II|         zászlaját, s ha lehet, eltipor bennünket. És mi ezeknek mivel álljunk
57    II|            hódolattal kérjék meg, hogy bennünket legmagasabb személyével
58    II|              mert banqueroute fenyeget bennünket. Én banqueroute-ot nem akarok.
59    II|                mitől Isten mentsen meg bennünket és az egész hazát. Eddig
60    II|            mindenható hatalma tud csak bennünket megtartani: akkor mondhatjuk-e,
61    II|       rendelkezést, hogy megtaláljanak bennünket.~Az elnök Deák Ferencz fölszólalása
62    II|          magyar ügyekről meghallgatnak bennünket és megengedik, hogy javaslatainkat
63    II|    terjesztetnek és szentesítés után a bennünket megillető végrehajtó hatalomnál
64    II|                és szentesítésük után a Bennünket megillető végrehajtó hatalomnál
65    II|        rosszakaratnak ne sikerülhessen bennünket meghasonlásra vezetni s
66    II|           mindenhatósága képes ezekből bennünket kisegíteni.~Könnyű ily helyzetben