Rész
1 I| a szokások viszonos és kölcsönös tiszteleténél fogva» vegyék
2 I| szokással meg nem egyez, úgy a kölcsönös értekezést nemcsak véghetetlenül
3 I| úgy szólott - a két tábla kölcsönös viszonya mintegy kérdésbe
4 I| osztályai között minden kölcsönös bizodalmat elzáró fal gyanánt
5 I| önkényes felcsigázástól, hanem kölcsönös alkútól fog függni; elő
6 I| mennyiben az úrbéri adózásokat kölcsönös egyesség útján sem szabad
7 I| nemzetet és a fejedelmet kölcsönös viszonyaikban úgy tekinteni,
8 I| Nekünk is szivünkön fekszik a kölcsönös bizodalom fentartása, mert
9 I| középútat, hogy a hét tábla kölcsönös egyetértésével elfogadott
10 I| az úr és a jobbágy közti kölcsönös viszony? Nem volna-e természetesebb
11 I| földesúr és jobbágy közötti kölcsönös egyezség által szabad lészen
12 I| közöttünk és ő közöttük a kölcsönös egyetértést, mert erre hazánknak
13 I| szava lesz, csökkenhetik a kölcsönös bizodalom, s így nehezedvén
14 I| kivánságuk. Midőn azonban a kölcsönös igazságot gyakorolni kivánja,
15 I| hogy fölterjesztések és kölcsönös egyezkedések tétetnek ugyan,
16 I| van a mód, miszerint azon kölcsönös kötést mentől elébb megszüntesse.
17 I| természetes következménye a kölcsönös alkudozás, mely ezen alapul «
18 I| szenvedtek polgártársaink, a kölcsönös bizodalomnak annyira megrázkódtatott
19 I| között egyenlően megosztva kölcsönös egyezkedéssel határoz, sarkaiból
20 I| ingerültség, s a megrázkódtatott kölcsönös bizodalom ismét helyreáll,
21 I| felségének fölterjesztettük. Kölcsönös egyezkedések által csakugyan
22 I| foglalja magában, kevés volt kölcsönös értekezésünkben a fennakadás,
23 I| kereskedés fennállásánál levő kölcsönös jog viszonyairól, a kereskedés
24 I| hosszas ideig folytatott kölcsönös értekezések után jött létre
25 I| elhatározásukhoz képest a kölcsönös tudomány végett közölni
26 I| legkevésbbé is sértve, nem pedig kölcsönös barátságos értesülés utján
27 I| között az érdekegységnek, kölcsönös szeretetnek fönálló kapcsai
28 I| nagyobb érdekegység, több kölcsönös bizalom kötné össze, és
29 II| az ellenzékkel, a melynek kölcsönös pontjai ezek:~I. A főispáni
30 II| alatt azután sikerülhet a kölcsönös kiegyezés.~Kossuthnak ügyes
31 II| közömbösséget meghaladva, a kölcsönös tekinteten és becsülésen
32 II| közigazgatósági organumokkali kölcsönös értekezés útján történjenek.
33 II| birodalmat közösen érdeklik, kölcsönös értekezés után a jövő törvényhozás
34 II| birodalmat közösen érdeklik, kölcsönös értekezés után a jövő törvényhozás
35 II| követelik, vitattassék meg és kölcsönös fölvilágosítás után mondassék
36 II| mesterséges cselszövényekkel kölcsönös idegenkedést szítogatna,
37 II| alkotmányosság megvédésére a kölcsönös egyetértést és testvéri
38 II| nemzet meg van győződve, hogy kölcsönös szabadságunk és önállásunk
39 II| méltó kétség támad bennem kölcsönös értekezéseink lehető haszna
40 II| mit őszintén sajnálnék, a kölcsönös megértés minden reményéről
41 II| jogainak minden oldalról való kölcsönös tisztelete képezhet, mint
42 II| belső szolgálatban, mind a kölcsönös érintkezésben ismét helyreállítván, -
43 II| határainak visszaállítását, kölcsönös egyezkedés útján eszközölni.~
44 II| alárendeltettek, és hogy egy kölcsönös jóakaratú értesülési őszinte
45 II| nemzetet megnyugtatni, s a kölcsönös bizodalmat, mit a lefolyt
46 II| félreértéseket eltávolító kölcsönös bizalom szükséges e nehéz
47 II| ügymenetnek s a két ház kölcsönös érintkezésének meghatározása
48 II| tágabbra kívánja változtatni a kölcsönös érdekek viszonylagos méltánylása,
49 II| egyiknek is, másiknak is a kölcsönös méltányosságot? Mi nem ijedünk
50 II| magunktól. Tudjuk mi azt, hogy kölcsönös viszonyainknak alapja nem
51 II| nem lehet, hanem csak a kölcsönös egyetértéssel kötött százados
52 II| nyomasztókká váltak, lehet kölcsönös egyetértéssel módosítani,
|