Rész

 1     I|     lehetetlen volt. A példa és a társaság oly hatalmas eszközei jónak
 2     I|        önvédelem és bosszúállás a társaság czéljaival meg nem férhet;
 3     I|      kötelességet, mert a polgári társaság czéljaival megférő minden
 4     I|         teszik; mert ha a polgári társaság azért állott össze, hogy
 5     I|          czélnak sértése nélkül a társaság legnagyobb részétől még
 6     I|    testvéri kezet nyujtani, ott a társaság szelid, de legerősebb kapcsolati
 7     I| korlátolva nincsenek, s a polgári társaság közczéljával nem ellenkeznek,
 8     I|           hogy ezen jus a polgári társaság közczéljával meg nem fér:
 9     I|         szabadság, mely a polgári társaság czéljával összefér, leghatalmasabb
10     I|   közkárával, sőt talán a polgári társaság főczéljainak koczkáztatásával
11     I|       alapigazság, mely a polgári társaság helyes fogalmától elválaszthatatlan,
12     I| elválaszthatatlan, mert nélküle a társaság közczélját elérni nem lehet.
13     I|      nézve biztosítják, mert mi a társaság közkincsét, a személy- és
14     I|        így volna, akkor a polgári társaság főczélja csakugyan el lenne
15     I|         közhasznú vállalat végett társaság létesül, s magát bejelenti,
16     I|          hidra nézve, még mielőtt társaság jelentette volna magát,
17     I| javaslatba tette, hogyha valamely társaság vagy magános vállalkozó
18     I|        foglaltatnak - ha valamely társaság ilyennek építését magára
19     I|         évekig azon a vonalon más társaság ne építhessen, azontúl megszünvén
20     I|      lejebb szállithatja, egy más társaság, melynek még egész tőkéjét
21     I|           építendő vasút örökre a társaság szabad rendelkezése alatt
22     I|           azon a vonalon vele más társaság nem vetélkedhetik. Ezt már
23     I|        privátus tulajdonosokkal a társaság egyez; a hol a társaság
24     I|           társaság egyez; a hol a társaság semmi kiváltsági kedvezésekkel
25     I|     vonalon hasonló intézetet más társaság is állíthat: igen természetes,
26     I|          igen természetes, hogy a társaság felállított intézetét világ
27     I| lehetetlen, hogy a vasút örökre a társaság tulajdona legyen a nélkül,
28     I|          adni, és így általadná a társaság a materialékat is. De itt
29     I|          esztendők eltölte után a társaság birtokának sajáti tulajdona
30     I|      szenved, mert alkudjon meg a társaság. De nehezebb a kérdés a
31     I|   lehessen használni, így tehát a társaság földesuri jussal nem veheti
32     I|    használja, de mindent, a mit a társaság bele épített, tartozzék
33     I|         vagy nem mindazt, a mit a társaság az intézetre költött? Megfizeti
34     I|          Megfizeti igenis, mert a társaság úgy számít, hogy a mit az
35     I|         hozni, hogy a materiale a társaság rendelkezése alá essék?
36     I|           essék? Ha igen, akkor a társaság úgy számit: 20 mértföldnyi
37     I|           országé leszen, akkor a társaság azt mondja: ennyibe kerül,
38     I|     alkudni kell a társasággal; a társaság mennél több, a választmány
39     I|         hogy nincs abban, a mit a társaság czélja megkiván. Hogy személye
40     I| rendelkezésbe, mint ezt a polgári társaság közérdeke megkivánta. Alig
41     I|        maró féreg, mely a polgári társaság erkölcsi életének gyökérén
42     I|          ezek elfojtják a polgári társaság minden osztályában a kormány
43     I|       alatt létesíteni szándékozó társaság a törvény oltalma alá vétetik
44     I|           tehát ez ellen valamely társaság legalább bizonyos ideig
45     I|          ez nem történik, akkor a társaság nem számíthatja ki előre
46     I|         is, melyek a magyar tudós társaság alapjának gyarapítására
47     I|     jelentsük föl - mert ha ilyen társaság tudva van, már nem titkos -
48    II|     ugyanis e szerint «A M. Tudós Társaság a tudományok és szépművészségek
49    II|         hol rendszerint politikai társaság szokott összegyűlni. Itt
50    II|           a nála látogatóban volt társaság tagjai kérdést intéztek,