Rész

 1     I|       földesurat illetik. De ha e jog - kérdezte - nem földesúri
 2     I|          kérdezte - nem földesúri jog, miként egyeztethető össze
 3     I|       ámbár az egyes fölszólalási jog olyan, melyet ellenezni
 4     I|          azért történt, mert ezen jog kizárólag az elnököt illette,
 5     I|           a kiket már a születési jog az országgyűlésén lehető
 6     I|      fennállásánál levő kölcsönös jog viszonyairól, a kereskedés
 7     I|      czélzó indítványt. Az egyéni jog és szabadság szentségének
 8     I|        még az ősiség és birhatási jog is eltöröltetik, akkoron
 9     I|          mindenkor és mindenben a jog és igazság terén álland,
10     I|        jóváhagyásáig, a szavazati jog - kizárásával az eddig ott
11     I|          is és minden alkotmányos jog ellenében megkisértethetnek;
12     I|    szavazó joga megszüntetik, s e jog egyedül azokra szoríttatik,
13     I|        hatalom nélkül igen silány jog és nyomorult kötelesség
14     I|       tehát a megyék közönségének jog van adva, hogy akkor, a
15     I|       kötelesek választani, hanem jog adatik nekik, hogy a hol
16     I|          dolog volna, ha mindazon jog, mely csak azért nem vétetik
17    II|          viszonyok maradványainak jog alapján és törvényhozás
18    II|         van az interpellationális jog, s mennyire köteles a miniszterium
19    II|         azokon alapult választási jog mellett is megmaradt az
20    II|           hallottam, a melyeket a jog szigorú fogalmának megfelelőknek
21    II|          Okok, melyek a historiai jog alapján való átalakitást
22    II|          3. A legalitás eszméje a jog fogalmához van kötve, ez
23    II|          8. Szilárd alapon nyugvó jog nélkül nincsen szilárdúl
24    II|         minden esetre a történeti jog képezi, a nélkül azonban,
25    II|       Mert a midőn egyrészt már a jog fogalma eleve is egyáltalán
26    II|          becsületesebb, hogysem a jog mindenütt leendő elismerését
27    II|    belátással birván arra, hogy a jog általános uralmában saját
28    II|          jogok védői csak a közös jog oltalmára kelnek, s nem
29    II|  monarchiában kizárólag gyakorolt jog egyenes vagy közvetett új
30    II|           parlamentet megilleti a jog, hogy: 1. megállapítsa ügyrendjét,
31    II|         országgyűlést megilleti a jog: 1. ügyrendje megállapítására,
32    II|  határoztuk és rendeltük:~I. Azon jog, törvényeket hozni, változtatni
33    II|       siker az elidegeníthetetlen jog szentségének bélyegét üté,
34    II|           nem változott az anyagi jog, nem hozatott be idegen
35    II|  korszakra nézve. Akkor az anyagi jog nem változott; eljárás és
36    II| törvénykönyv behozatala az anyagi jog tetemes változásával járt.
37    II|         mennyiben lehető a magyar jog visszaállítása? s a mennyiben
38    II|           korában a magyar anyagi jog csakugyan változást nem
39    II|       anyagi és alaki s a büntető jog körében is a fönnálló jogviszonyok
40    II|           felelte, hogy az anyagi jog iránt kell előbb tisztába
41    II|         közti szabad rendelkezési jog mind az öröklött, mind pedig
42    II|          ajándékozási s átiratási jog korlátlanul fönn van tartva
43    II|          szól: «A végrendelkezési jog, leszármazó utódok nemlétében,
44    II|            hogy a végrendelkezési jog semmire sem adatik meg;
45    II|  ausztriai törvénynyel, mert ez a jog philosophiájával is határozottan
46    II|      vonatott, s nem ereszkedem e jog fejtegetésébe; csak azt