Rész

 1     I|       felebbvitt polgári és büntető perek tartoznak, onnan pedig ezentúl
 2     I|       elhatározása a facti és juris perek közötti különbségtől, melyre
 3     I|     megmaradnak-e jövendőre a juris perek, és ha igen, melyek lesznek
 4     I|       állítását a magános értékbeli perek köréből vett példákkal bizonyítgatta.~
 5     I|        hűtelenségi és felségsértési perek a büntető törvénykönyvnek
 6     I|              hogy alaptalan büntető perek ne kezdessenek, s utalt
 7     I|           kérdés alatti hűtelenségi perek megrendelését a törvényekkel
 8     I| elrendeltetnék, hogy minden polgári perek diaeta alatt is folyjanak,
 9     I|                           A SZÓBELI PEREK BIRÁINAK VÁLASZTÁSÁRÓL ~
10     I|      javaslat ellen, hogy a szóbeli perek biróságához kir. városokban
11     I|            nak és RR.-nek a szóbeli perek tárgyalása alkalmával a
12     I|          budapesti híd és a szóbeli perek iránt érkezett kedvezőtlen
13     I|         földesúr és jobbágy közötti perek forognak fenn, sem a földesúr
14     I|            folyjanak a feljebb vitt perek, sőt mivel ezen hosszas
15     I|             országgyűlés alatt azon perek is folyhassanak, melyek
16     I|            hogy tanácskozásaink oly perek tárgyává tétetni nem fognak,
17     I|     magyarázat oda üt ki, hogy azon perek nem csak a személyekre,
18     I|       Először azért, mert ez általa perek a földesúr és a jobbágyok
19     I|           váltótörvény és a szóbeli perek által eljárásuk megkevesbedett,
20     I|        jelenleg a nagyobb csődületi perek a kerületi táblák biráskodása
21     I|            az előttük folyó polgári perek is tőlök el nem vétetnek,
22     I|            hogy azoknál a csődületi perek a városi tanácsnál kezdődvén,
23     I|             ejtett sérelmek, s azon perek, melyek némely polgártársaink
24     I|         Lefolynak majd az elkezdett perek, s azokban hasonló itéletek
25     I|  semmisíttetnek, a folyamatban levő perek meg nem szünnek, s szenvedő
26     I|            helyeztessenek; mindazon perek, melyek az idézett törvényeknél,
27     I|        hosszu idő, mely a csődületi perek bevégzésére szükséges vala,
28     I|             által, melyet a szóbeli perek iránt ezen országgyűlésen
29     I|       pénzéhez juthasson, a szóbeli perek biróságának hatóságát az
30     I|          kétes kimenetelü költséges perek közt töltötték éltöket,
31     I|    birtoknak ingadozó biztosságát a perek hosszu folyamatával, s a
32    II|                De a már megindított perek is csak azon esetben folytathatók,
33    II|        iránt, mi értetik az ősiségi perek alatt. Szentkirályi Mór,
34    II|         véleményben van. Az ősiségi perek neve alatt nem csak a juris
35    II|   orvoslatok s a visszahelyeztetési perek képezik; melyekre nézve
36    II| hasonlatosság, mely a többi polgári perek és az urbéri perek közt
37    II|          polgári perek és az urbéri perek közt állíttatik; a másik,
38    II|        törvényszünet az örökösödési perek legnagyobb részére kiterjedne.
39    II|             népnél, kivált falun, a perek kilencz tized része örökösödési
40    II|          kívül tétessék; az ősiségi perek az 1848. évi XV. törvényczikk
41    II|            eredetüket, s az ilynemű perek megindítását eltiltotta;
42    II|     elzálogosítását tárgyazó minden perek folytathatását felfüggesztette;