Rész
1 I| nemzet méltó bosszankodása? Tőlünk, kik annyi ezrek nevében
2 I| az irigy sors megtagadta tőlünk legszebb áldását, a közértelmet
3 I| Majd ha a nemzet számot kér tőlünk a közbizodalomról, azon
4 I| heteket, hónapokat vont el tőlünk egy oly tárgynak vitatása,
5 I| súlyos közterheit viselve, tőlünk várja leginkább boldogítását.
6 I| nem felel meg. Mert midőn tőlünk egyrészről új és ismét új
7 I| mely a jelen kir. válaszban tőlünk ismét áldozatokat sürget,
8 I| tartanám a nemzet ellen, mely tőlünk várja a haza boldogságának
9 I| függesztett epedő tekintete tőlünk enyhülést és szabadságot
10 I| csakugyan nem lennének, vagy mi tőlünk kivánnák azokat hallani,
11 I| forrón óhajtva várt és kért tőlünk, s melynek elhalasztását
12 I| alá tartozik, a kormány tőlünk elvonván, önkényesen s egyoldalulag
13 I| dolgok? Azon kormány, mely tőlünk bizodalmat kiván - mint
14 I| nézve, nem lehet azt tehát tőlünk sem megtagadni. Némelyek
15 I| időre nézve különböznek tőlünk. A magyar nyelvre nézve
16 I| garantia, a melyet a kormány tőlünk kiván, s nem szorul arra,
17 I| esetekre nézve felhoznak. Itt tőlünk próbát kivánnak. Ha sértő
18 I| azután meg a főrendek mi tőlünk kérnek adatokat, akkor valóban
19 I| megváltoztatni akarják; ha merik tőlünk kérni ezen adatokat, ha
20 I| kértük, még most is el vannak tőlünk szakasztva; a magánosoknak
21 I| érdekben és érzésekben tőlünk és attól különválva. Idegen
22 I| munkásságban, melyet a haza érdekei tőlünk igénylenek, s melyek haladási
23 I| kedvezően leendő eldöntését tőlünk várja, mi ha megtörténendik,
24 I| ámító szavaknak engedve, tőlünk elválni, és nemesi szabadságtokból
25 I| magatokat kizárjátok és tőlünk megvetésre, késő maradékaitoktól
26 I| jól tudtuk, hogy a haza tőlünk őtet követeli, egy puszta
27 I| méltányosság sem kívánja tőlünk az előleges kihirdetést:
28 I| az anarchiát kikerülni tőlünk függ. Az absolutismus fegyvere
29 I| ragaszkodunk. Most mit kivánnak tőlünk? Hogy azt mondjuk: azon
30 I| véleményünket, de néhányra nézve tőlünk eltérnek; ezeket egy ily
31 I| történik, kik sok tárgyban tőlünk eltérnek ugyan, de a fennforgó
32 II| felelősség nem puszta hang; csak tőlünk függ, hogy a miniszterium
33 II| volt is, a midőn eltávoztak tőlünk többen, a ház hangulata
34 II| hanem egyedül azért, hogy tőlünk is megkérdezze, mi hazánkban
35 II| tegyünk, mik a népnek, mely tőlünk a renddel párosult szabadság
36 II| nem tulajdoníttatik; ha tőlünk oly cselekmények vagy mulasztások
37 II| összehivattunk, nem azt kérdezték tőlünk: az osztrák törvények tartassanak-e
38 II| kétségtelenül miénk volt s tőlünk erőszakkal vétetett el,
39 II| vétetett el, midőn az által, ki tőlünk azt elvette, ismét visszaadatik,
40 II| vagy helytelen fölfogása tőlünk elszakasztva, más útra vinné.~
41 II| jövendőjének vélt érdekében tőlünk elválva, az erősebb hatalomhoz
|