Rész
1 I| kereskedést űzhessen, hanem hogy a kereskedés csak az annak folytatására
2 I| elfogadását ajánlotta, mert «a kereskedés divatoztatását a KK. és
3 I| és vagyon is szükséges a kereskedés hasznos gyakorlatára». Szluha
4 I| ostromlani, mint épen a kereskedés tekintetéből. A personalis
5 I| tudományt kiván feltételül a kereskedés üzéséhez. Lehet-e ezen feltételeknek
6 I| hogy a mely törvényhozás a kereskedés virágoztatásáról akarván
7 I| materialis érték, mint hitel a kereskedés élénk folyamának legerősebb
8 I| helyrehozni, s azon utat, melyet a kereskedés egyszer vett magának, megváltoztatni,
9 I| által építendőkön kívül, a kereskedés könnyítése, s az ország
10 I| tagadni nem lehet; mert a kereskedés annál élénkebb s virágzóbb,
11 I| engedünk a társaságnak, a kereskedés annál inkább le leszen kötve,
12 I| harminczadot leszállítsa, a kereskedés gátjait megnyissa, a sóért
13 I| nevelkedő száma, azoknak a kereskedés minden ágaira kiható hasznai
14 I| ismerik ugyan el a honi kereskedés előmozdítása szándékának
15 I| A KERESKEDÉS KEZDÉSÉNEK FÖLTÉTELEIRŐL.~
16 I| tartott országos űlésében, a kereskedés kezdéséről szóló törvényjavaslat
17 I| véleményben lévén, hogy a kereskedés kinyitásának átalános megengedése
18 I| az olyan ember, kinek a kereskedés folytatására elegendő értéke
19 I| felelet, hogy korlátlan kereskedés vagy káros a hazának vagy
20 I| tartott országos űlésében, a kereskedés kezdéséről szóló törvényjavaslat
21 I| azokra szoríttassék, kiknek a kereskedés és mesterségek principális
22 I| csupán az mondassék, hogy a kereskedés, gyártás vagy mesterségekből
23 I| nélkül földön fekszik a kereskedés, mert a törvényes procentum
24 I| törvényes procentum mellett a kereskedés meg nem állhat, mert az
25 I| bizonyítják, hogy mindaddig, míg a kereskedés monopolium volt, csak az
26 I| akkor kezdődött, mikor a kereskedés felszabadíttatott. Angliában
27 I| Cromwell idejében, mikor a kereskedés felszabadíttatott. Az előlülő
28 I| kereskedjen; az ilyennek nem a kereskedés lesz fő életmódja, mégis
29 I| mert ez szüli a magyar kereskedés összeroskadását, s azért
30 I| kérelmet, hogy ő felsége a kereskedés akadályait megszüntetni,
31 I| ritkán fogadtak el. A magyar kereskedés tehát egyedül a forgásban
32 I| szorgalom, termesztés és kereskedés mindig viszonyos kapcsolatban
33 I| Törvény által rendelkeztünk a kereskedés fennállásánál levő kölcsönös
34 I| kölcsönös jog viszonyairól, a kereskedés megszüntéről, a gyárok jogviszonyairól,
35 I| mindezen törvények a hitel és kereskedés emelésére kedvező hatással
36 I| részét és viszonyait. A kereskedés előmozdítása és a vámok
37 II| a földmívelés, műipar, kereskedés fölvirágzása. «De - így
38 II| rendszernek rögtön hasznait; a kereskedés ágai pangásnak indulnak;
39 II| állapotba jőnek, s az ipar és kereskedés egészen megakad; a közlekedési
|