Rész
1 I| FERENCZ: Figyelmezteti a rendeket, hogy a főrendek azon elismerést
2 I| késleltetik, inti az egybegyűlt rendeket, hogy mivel lehetetlen nem
3 I| különbségre figyelmeztette a rendeket, a mennyiben az utóbbi a
4 I| emleget. Figyelmezteti a rendeket, hogy itt nem a követek
5 I| tiszteletére hívta föl a rendeket; a tized iránt a többséget
6 I| szólította föl az országos rendeket. Ezen első királyi válasz
7 I| és bátorságot, hogy a t. rendeket figyelmeztessük azon súlyos
8 I| tétetni. Figyelmezteti a rendeket, hogy ne vegyék e sérelmet
9 I| megadására felszólítja a rendeket is, mert - úgy mond - mily
10 I| veheti, fölszólíthassa a rendeket, hogy szavazatukat egyenkint
11 I| függetlenségére figyelmeztetvén a rendeket, a sérelmek orvoslására
12 I| perben voltak. Inti tehát a rendeket, hogy siettessék a tanácskozásokat.~
13 I| fogunk adhatni; biztosítom a rendeket, hogy nekünk a kormány erre
14 I| Szentkirályi Mór tudósította a rendeket, hogy követtársa Ráday Gedeon
15 I| közölték volna. Figyelmezteti a rendeket, hogy a hazát így kétszeresen
16 I| elbocsátani». Figyelmeztette a rendeket, ha «kerületi végzésükhöz
17 I| végzést, figyelmeztette a rendeket, hogy az első §-ból csak
18 I| különösen figyelmeztette a rendeket, hogy egyedül azon kisebb
19 I| mindig igazán becsülni tudó rendeket az annyira tisztelt követjük
20 I| kihirdettette volna, - a Karokat és Rendeket felszólítá: hogy ő felsége
21 I| melyre első alispán úr a Rendeket, leginkább pedig a köznemességet
22 I| úr fölszólítá a jelenvolt Rendeket: hogy mivel azok közül,
23 I| pontosan megtartanák, a Rendeket hathatós beszédében megintette.
24 I| előterjesztette, hogy mivel a Rendeket ily rendkívüli számmal összeseregelve
25 I| beszédben felszólította a rendeket, hogy a csekély birtoku
26 I| figyelmezteti azonban a rendeket, hogy ha soká halasztatik
27 I| teljesítésére szorgolja, de a rendeket kimélje meg az ilyesektől.~
28 I| összesereglett Karokat és Rendeket a megye tanácskozó terme
29 I| nem fogadhatja, kérvén a rendeket első alispán úr az ő nevében,
30 II| biztosítja ő fölsége az országos rendeket arról, hogy az 1790. X.
31 II| e leiratban ő felsége a rendeket, hogy «addig is, míg azon
|