A KIR. FISCUS VÁDEMELŐ JOGÁRÓL.

I.

A KK. és RR. 1835. julius 14-dikén tartott kerületi űlésökben tanácskoztak a szólás szabadságán - Wesselényi ügyében - ejtett sérelem tárgyában készült 2-dik üzenetről. Fölolvastatván a válaszul szolgáló pont a főrendek azon állítására, hogy a kir. fiscusnak szintén csak oly perkezdési joga van, mint más akárkinek, Nagy Pál azt vitatta, hogy teljesen lehetetlen megakadályozni bárkit, s így a kir. fiscust is, hogy pert, habár alaptalant is, ne kezdjen, mert nálunk a vádlevél benyujthatásáról itélő külön biróság nincs; s ez állítását a magános értékbeli perek köréből vett példákkal bizonyítgatta.

DEÁK FERENCZ: A magános értékbeli perekből vont okoskodást a büntető perekre alkalmazhatónak nem itélte. Amazokra nézve a királyi fiscus a haza polgáraival ugyanazon egy törvények alatt áll; ezek szerint pedig, valamint tetszése szerint kinek-kinek pert kezdeni szabad, úgy arról is gondoskodtak törvényeink, hogy a hazának polgárai haszontalan keresetekkel ne háborítgattassanak, s az alaptalan perlekedést hol költségek megtéritésével, hol reconventió, hol indebita. hol calumniæ súlyával büntetik. De egészen másképen áll a dolog a büntető perekre nézve. Ki merné állítani, hogy a megye fiscusa akárkit tetszése szerint criminalis perbe ad personaliter comparendum et juristandum idézhet? s hogy az idézett fél a birói feloldozás reményével legyen kénytelen magát vigasztalni? Ez szomorú dolog lenne, s valamint semmi jól elrendelt statusban, úgy Magyarországban sem történhetik. Nálunk nevezetesen criminalis pert a vármegyének különös határozata nélkül kezdeni nem lehet; ezen határozatot pedig magistratualis investigatió előzi meg, mely gyakran a terhelt fél kihallgatásával, legalább nyilatkozásának - ha azt be akarja nyujtani - elfogadásával, s mindenesetre bizonyos törvényszerű indiciumok előzményével van összekötve. Ez a legcsekélyebb criminalis esetre is így áll, pedig senki sem fogja tagadni, hogy a hűtelenségi és felségsértési perek a büntető törvénykönyvnek legsúlyosabb részei; hogy lehessen tehát állítani, hogy ezekkel a fiscus tetszése szerint akárkit törvénytelenül háborgathasson, csak azért, mert ha ártatlan a vádlott fél, majd feloldoztatik? E szerint személyünk bátorsága és nyugodalma nagyon szomorú lábon állana. Igaz ugyan, hogy ezen pereknél a megyei határozat előzményének helye nem lehet, minthogy nem a megyei biróságok körébe tartoznak; de vannak az ok nélküli hurczoltatásnak törvényeinkben más korlátjai, t. i. ezen pereket a kir. fiscus csak a kormánynak különös rendelete mellett indíthatja meg, a kormány pedig szorosan a törvényekhez tartozván magát alkalmazni: ezeknek értelmén s rendelésén kívül oly esetben, mely ha egészen a feladás szerint áll is, hűtlenségi per tárgya nem lehet; perkezdést nem is parancsolhat, különben sérelmet követ el, mely viszont a törvényhozó test orvoslása alá tartozik.

II.

Ugyanebben a tárgyban még egyszer szólott. Nagy Pál ugyanis ismételte, hogy lehetetlen megakadályozni azt, hogy alaptalan büntető perek ne kezdessenek, s utalt arra, hogy a vármegyékben is megtörténik, hogy a vádlott fél a büntető perben föloldatik.

DEÁK FERENCZ: Innen koránt sem következtetheti, hogy a fiscusnak önkénye szerint szabad legyen büntető pert is, úgy mint értékbelit, kezdeni. Feloldoztathatik ugyan a criminalis perbe fogott fel, ha bebizonyítja, hogy nem bűnös, az az; hogy a követelt bűn reá nem világosodott. De itt a dolog egészen más, mert itt a RR. többsége azt mondja, hogy álljon bár szóról-szóra a királyi fiscus által prætendalt factum, hűtlenségi pert kezdeni még sem volt szabad; mondja pedig ezt a többség nem azért, mintha b. Wesselényi szavainak taglalásába bocsátkoznék, s különösen a mondott szavakat vétkeseknek tartaná vagy nem tartaná, hanem azon átalános törvényszabálynál fogva, hogy közgyűlési beszédért hűtlenségi pert kezdeni törvénysértés és így sérelem.