A PRÆVENTIVA CENSURÁRÓL ÉS A CAUTIÓRÓL.

I.

A KK. és RR. 1836. január 23-dikán tartott kerületi űlésében a tanácskozás tárgya volt: az országgyűlési tudósításokkal foglalkozó hirlapok iránt javaslattétel végett kiküldött bizottság munkálata. A követek közül többen kijelentették, hogy a diaetalis ujságlapokra előleges birálatot kivánnak ugyan, de nem a kormány, hanem az országgyűlés által gyakorlandót.

DEÁK FERENCZ: Visszaemlékezvén, hogy midőn a volt personalis (Mérey) 1833. január 10-dikén a præventiva censurát említé, minő közbosszúsággal kelt ki ellene az egész követi test, nagyon csodálkozik, hogy csak egy követ is akadhat, a ki ezen jelenet után még előleges birálatot emleget. Figyelmezteti a rendeket, hogy itt nem a követek legitimatióját biztosító naplókönyvről, hanem ujságlapokról van szó, melyekre nézve amattól hasonlatot venni annál kevésbbé lehet, mivel a naplónak gyakorlatban lévő birálata tulajdonkép nem is censura, hanem hitelesítés, hasonló a megyék gyűlései jegyzőkönyvének hitelesítéséhez, melyet másutt, p. o. Erdélyben, az ország rendei in pleno teljesítenek, nálunk pedig csak az idő veszteségének kikerülése tekintetéből bizatott a RR. köréből választott, s censoroknak helytelenül nevezett tagokra. Mert hiszen a censurának alapelve az, hogy a mi sértő, a mi törvénytelen, annak kinyomatása meg ne engedtessék; az országos napló hitelesítése pedig ép ellenkező, mert ennek arra kell ügyelni, hogy a mi itt mondatik, legyen bár sértő, legyen törvénytelen, a naplóba hiven bemenjen. Ez nem censura, hanem hitelesítés, a melyet ujságlapokra alkalmazni teljességgel nem lehet. Ha tehát most a diaetalis ujságra nézve valamikép az előleges birálat elve kimondatnék, ebből természetesen következnék, hogy annak egyebekben is fenn kell állani, s ha kérdenék, hogy ki által kellessék országgyűlésén kívül gyakoroltatnia? természetes felelet volna, hogy a kormány által. És így kimondanák a RR., a mit magyar törvény még soha ki nem mondott, az országgyűlés pedig egyenesen mindig tagadott: t. i. hogy lehet előleges birálatnak helye hazánkban. Figyelmezteti tehát a RR.-et, hogy a sürgetett voxolás által tovább mehetnének, mint első tekintettel akarnak, mert ha egyszer bármi szín alatt felállították a præventiva censurát: a szabadság palladiumának, a nemzet legszentebb jussának gyökerét metszették el. A szóló követ tehát, mintsem ezt bármi szín alatt behozva lássa, készebb lenne a czélba vett munkától egészen elállani s azt boldogabb időre halasztani.

II.

Ugyanebben a tárgyban még egyszer szólott. Indítvány tétetett ugyanis, hogy a javaslat által 2000 frtban megállapított cautió 5000 frtra emeltessék.

DEÁK FERENCZ: A cautió nagyobbítása ellen azon gyakorlati nehézséget fejté ki, hogy míg külföldön az ujságirás állandó és biztos élelem módja, mely a vállalkozót, ha a közönség tetszését megnyerni képes, egész életére igen nyereségesen biztosítja, ezt az országgyűlési tudósításokról állítani nem lehet, mert fennállásuk az országgyűlés tartása által lévén feltételezve, ez pedig gyakran nem esztendőkre, de hónapokra sem nyujthatván állandósági biztosítást, a vagyonos vagy más hivataloskodásban levő személyek között igen kevesen fognak akadni, kik magokat a közjónak feláldozzák. Nem kell tehát a dolgot szerfelett nehezíteni, annyival inkább, mivel pénzbeli dolgokban a kezes állítása sem oly könnyü, mint első pillanattal gondolnánk, mert materialis érdekeknél a legemberségesebb embertől is igen hajlandók vagyunk materialis biztosságot kivánni.