|
A VALLÁSBELI SÉRELMEKRŐL.
A KK. és RR. 1839.
október 21-kén tartott kerületi ülésében a vallásbeli sérelmek vétetvén
tárgyalás alá, fölolvastattak a mult országgyűlésen e tárgyban készített
üzenetek.
DEÁK FERENCZ: A statusnak egyik
legnagyobb hibája az, midőn a vallás dolgába avatkozik; elég neki arra
ügyelni, hogy a status czéljával ellenkező vallások ne legyenek; azonban e
hibát Európának minden statusai elkövették; ezek már megtörténtek, s most már
azoknak kevesítésén kell igyekeznünk. A mult országgyűlésen e tárgyban
előadott sérelmeket nem lehet úgy mint protestans atyánkfiai serelmeit
tekinteni, mert ezek valóságos országos sérelmek, a mennyiben a lelkiismeret
szabadsága világos törvény ellenére korlátoltatik; azonban e tárgy a mult
országgyűlésen ki lévén eléggé fejtve, de az általküldés sem
elleneztetvén, ne ereszkedjünk ennek részleteibe, várjuk meg, mit fognák
üzenetökben felelni a főrendek, addig pedig maradok az előbbi üzenet
mellett.
A PÉNZBELI ELMARASZTALÁSOKAT MAGUKBAN
FOGLALÓ ITÉLETEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL.
A KK. és RR. 1839.
október 24-kén tartott kerületi űlésében napi renden volt a
törvényjavaslat «a pénzbeli elmarasztalásokat magukban foglaló birói itéletek
végrehajtása módjáról 1832/6. esztendőben alkotott XV. t.-cz: némely
szakaszainak módosításáról és fölvilágosításáról». Czeh János, Győr
városa követe, a nemzeti hitelre nézve szükségesnek tartotta a váltójognak megalkotását
és a nemzeti banknak fölállítását, s elősorolta a hitelező
biztosítását czélzó azon intézkedéseket, melyeknek azokat meg kell
előzniök
DEÁK FERENCZ: Győr városa
követének nézeteit helyesli ugyan, azonban ezek a hitelbeli kérdésekhez
tartoznak. Most szorosan csak az itéletek végrehajtásának javításáról szükséges
tanácskoznunk. Kétfélék azon javítások, melyeket ezen módok iránt tennünk
lehetne. Az első a formákat, a második a dolog érdemét illeti. Az eddigi
mód, mely szerint az árverés útján eladott jószág a vevő kezénél csak mint
birói zálog hagyatott, sem a hitelezőre, sem az adósra nézve nem lehet
jótékony, még pedig azért nem, mert ha a hitelező vagy a ki az ily árverés
útján eladandó jószágot megveszi, nem tudja, mely órában fizettetik neki vissza
a jószágért adott pénz, ő a jószágban javításokat nem tehet, s így nem
biztos pénzének gyümölcsözéséről. De az adósra nézve sem jó ezen
bizonytalanság, mert, kivált ha nagyobb kiterjedésű a jószág, nem
concurrálhatnak a vevők, mivel pénzes ember kevés van Magyarországon; ha
kisebb az eladandó birtok, akkor sem jön örömest még a szomszéd is, noha
megvehetné, mert bizonytalan lévén a visszaválthatás ideje, senki nem fogja ily
módon pénzét kiadni, s így csak igen csekély áron lehet a jószágot árverés
útján eladni. Az adós ez által tönkre jut. A törvényhozásnak tehát kötelessége
ezen törvényt; mely a mult országgyűlés czélzatának meg nem felel,
megváltoztatni. Megegyezem abban, hogy ha a végrehajtás útján eladott birtok
egy esztendő és egy-nap alatt vissza nem váltatik, az többé visszaváltható
ne legyen, vagy pedig bírja azt a vevő 32 esztendeig háborítatlanúl
zálogképen. Ez nem sérti meg a familia jogait, nem ütközik a kir. fiscus
örökösödési jogaiba, mert hiszen 32 esztendőre eddig is lehetett zálogos
kötéseket tenni. Azonban akár az egyik, akár a másik mód fogadtatik el,
mindenesetre ez csak oly adósságokra terjesztessék ki, melyek a most hozandó
törvény után tétetnek, s e törvény visszaható erővel ne bírjon; mert ha
visszaható erőt akarnánk annak adni, akkor kijátszatnának azok, kik az
előbbi törvény biztosítása mellett pénzt vettek fel, s felingerülnének a
hitelbeli törvények ellen leginkább a földbirtokosok, nem azért, mintha talán
ők pazarlóbbak volnának, hanem mivel birtokukra könnyebben kapnak pénzt,
rendesen köztük vannak a legtöbb adósok, s ezeknek nagy része befolyással levén
az országgyűlésre, csakhamar megváltoztatnék minden ilyetén törvény. Ezen
javaslatom magát a dolog érdemét illeti; a formák iránt akkor lehetne szólni,
midőn ezen XV. t.-czikk szakaszonkint fog tanácskozás alá vétetni.
|