A NEMESI JÓSZÁGOT BIRÓ
NEM NEMES
ADÓKÖTELEZETTSÉGÉRŐL.
A KK. és RR. 1839.
október 24-dikén tartott kerületi ülésében, az 1832/6-ban alkotott XV. t.-cz.
módosításáról szóló törvényjavaslat 4. §-ának tárgyalása alkalmával, Somssich
Miklós fölhozván, hogy «némely megyében a nemesi jószágot biró nem nemes
nem fizet adót azon ingatlan jószágtól, melyet ő csak mint a nemes
tulajdonosnak képviselője bir, más megyékben pedig ellenkező a
szokás», többen azt kivánták, hogy a nem nemes vevő minden esetre
fizessen adót a nemesi birtoktól, mások meg indítványozták, hogy a
nemesi jószág, akárki birja is, az adótól mentes legyen.
DEÁK FERENCZ: Ezen elvnek kimondása
ellenkeznék az 1825-iki országgyűlés határozatával. Ugyanis akkor Veszprém
követe előadván, hogy megyéjében a merétei pusztán lakó nemtelenek királyi
rendelet által adó alá vettettek, ez ellen az ország rendei ő Felségéhez
felírtak, s miután fölülről azon válasz érkezett, hogy a nemteleneknek,
akár mi földön lakjanak, adóztatása igazságos, az ország rendei is elállottak
további fölirásuktól, s akkor azt határozták, hogy az ily nemesi birtokban
ülő nemteleneknek (agiliseknek) adóztatása külön rubricába tétessék.
Megyénkben - úgymond - az agilisek csakugyan adóznak, s habár ezen körülmény
tekintetbe vétetvén, a nemtelen ember nem állhatja is ki a nemes emberrel a
vételbeli concurrentiát, de ez alkotmányos elv lévén, azt itt csak mellesleg
eldönteni nem lehet.
|