A DUNA SZABÁLYOZÁSÁRÓL.

A KK. és RR. 1840. márczius 11-dikén tartott kerületi űlésökben tárgyalták ő felségének a Duna szabályozása tárgyában érkezett kir. leiratát. Ő felsége ebben tudatja, hogy Dévénytől Orsováig a Duna szabályozása tudományos tervének kidolgozására szükséges vízműtani minden adat már meglevén, maga a mappa rövid idő mulva teljesen el fog készülni. Hogy tehát a kir. helytartótanács, illetőleg a keblebeli építő igazgatóság által véghezvitt ezen munka következtében a Dunának a törvények értelmében ugyanazon kormányszék által eszközlendő szabályozása siettessék, ő felsége azt kivánja, hogy mind a czélra vezető segedelmek tekintetében, mind pedig azon akadályok elhárítására, melyek révpénz s más ilynemű czímen a hajózás ártalmára vannak, az ország rendei tanácskozzanak és törvényjavaslatot terjeszszenek elébe. Beöthy Ödön óhajtotta, hogy e munka magán vállalkozó társaságnak adassék ki, s hogy ez indítványa elfogadása esetében, úgy mint az előbbi országgyűlésen a vasutakra nézve történt, a Duna szabályozására nézve törvény alkottassék. Pázmándy Dénes szükségesnek tartotta, hogy a rendek újabb adatok végett intézzenek ő felségéhez föliratot.

DEÁK FERENCZ: Biharmegye követe indítványát nem tartja czélszerűnek, mert ha nem egy terv szerint tétetik minden vizek szabályozása, akkor az egyik a másikat elrontja; in complexu kell tehát azokat mind szabályozni, azt pedig nem hiszi, hogy erre magán vállalkozók ajánlkozzanak. A mi a Duna szabályozásának siettetését illeti, ez igen is kivánatos volna; de megvallja, hogy midőn a királyi előadásokba látta is befoglalva ezen tárgyat, még akkor sem hitte; hogy az mindjárt a jelen országgyűlésen készen legyen, hanem azt reménylette, hogy valahára már ki fog küldetni az országos választmány, mely a vizek szabályozására nézve átalános tervet készítend; egyszersmind a magánosok érdekeit illetőleg, mint p. o. a malmok és más ilyetén akadályok elhárítása iránt eldöntő biróságot fog gyakorolni, mert csak így lehet sikeresen és rövid uton ezen fontos tárgyat elintézni. Úgy érti most is az országos választmány kiküldését, hogy az minden folyónak, például a Tiszának is, de főképen a Dunának, mint minden folyóink főrecipiensének, szabályozására nézve tervet készítsen, valamint arról is, hogy honnan kell erre a költségeknek kikerülni. Erre nézve azonban szükséges tudni, mennyit tesz a só fölemelt árából befolyó jövedelem, s hogy mit szándékozik a kormány a maga részéről ezen szabályozásra fölajánlani; mert azt csak nem kivánhatja, hogy egy ily nagy folyó szabályozását mi magunk tegyük, a kormány pedig huzza a status jövedelmét minden számadás nélkül. Szükséges itt a magánosok érdeket is kiegyenlíteni. Mindezek azonban adatok nélkül meg nem eshetnek. Megegyezik abban is, hogy ezen országgyűlésről neveztessék ki választmány; de azt utasítás és minden irány nélkül nem akarja kiküldeni, utasítást pedig nem lehet adni, míg adatok nincsenek. Irjuk meg tehát - úgymond - mindezeket a körülményeket ő felségének; hiszen azt úgy sem gondolhatjuk, hogy ezen most nyert segedelemmel már mindent megtettünk; bele telik abba még félszázad is, míg a Duna szabályozva lesz, s addig mindig kell rá költség. Hogy a helytartó tanács kezelje ezen szabályozást, azt kivihetetlennek tartja; nem azért, mintha magára nem vállalná, hanem azért, mert különben is el van foglalva, s azon eddigi rendszerrel, miszerint a Dunát darabonkint sarkantyuzták; nem sokra megyünk. Pártolja a komáromi indítványt.