A KERESKEDELMI ÜGYLETEK ÉS AZ UZSORA.

A KK. és RR: 1840. ápril 3-dikán tartott országos űlésében, a kereskedés kezdéséről szóló törvényjavaslat 55. §-a tárgyalása alkalmával, az elnök ajánlotta, hogy azon rendelkezés, mely szerint bármilyen magasan kötött kamat és díj uzsorának nem tekinthető, vagy csupán azokra szoríttassék, kiknek a kereskedés és mesterségek principális életmódjuk, vagy pedig csupán az mondassék, hogy a kereskedés, gyártás vagy mesterségekből eredett adás vevés tekintetéből lehet magasabb kamatot kötni.

DEÁK FERENCZ: A pesti kereskedők azt mondják, hogy ezen §. nélkül földön fekszik a kereskedés, mert a törvényes procentum mellett a kereskedés meg nem állhat, mert az által monopolium hozatnék be; már pedig a külső példák azt bizonyítják, hogy mindaddig, míg a kereskedés monopolium volt, csak az egyesek gazdagodtak, az egész pedig nem, s a közvagyonosság akkor kezdődött, mikor a kereskedés felszabadíttatott. Angliában is akkor gazdagodott a nemzet Cromwell idejében, mikor a kereskedés felszabadíttatott. Az előlülő által javalt első korlátolást nem tartja ugyan in principio helytelennek, de a kivitellel lesz baj, mert meglehet, hogy olyan is lesz kereskedő, kinek birodalmai vannak, a mint kivánná, hogy a magyar aristokratia más európai aristokratiák példájára kereskedjen; az ilyennek nem a kereskedés lesz fő életmódja, mégis kereskedő lesz. De a másik módot, hogy t. i. csak a mesterségekből és kereskedésből eredett adásvevés kővetkezésében lehessen magasabb kamatokat kötni, a czélra megfelelőnek látja, s azt elfogadja.