A
SZÓLÁS SZABADSÁGÁN EJTETT SÉRELMEKNEK
AZ ADÓ MEGAJÁNLÁSA ELŐTT VALÓ ORVOSLÁSÁRÓL.
A KK. és RR. 1840. ápril 8-dikán tartott kerületi
űlésökben Deák F. indítványa ellenében, hogy mindaddig, míg a
szólás szabadságán ejtett sérelmek nem orvosoltatnak, nem bocsátkoznak az adó
megajánlásába, elfogadták Andrássy Józsefnek indítványát, hogy az
adó tárgya tanácskozás alá vétessék. Az ápril 9-dikén tartott kerületi
űlésben Zsedényi Ede az adó mennyiségéről és az ajánlás
föltételeiről kivánt szavazást. Az adózó nép terheire való
tekintetből az adót most leszállítani nem tartotta szükségesnek, mert -
így szólott - 1764-től fogva, midőn az adó mennyisége megajánltatott,
nem tapasztalni a nép adózó erejének az újabb időkben lett csökkenését.
DEÁK FERENCZ: Szepes követének azon tanácsát nem követhetem, hogy e
tárgy egyszerüsége miatt mindjárt szavazni kellene az általa feltett
kérdésekre, mert hiszen, midőn e teremben csak néhány ezerre menő
ajánlatról is, melyet a nemesség fog viselni, néhány napig folytak a
tanácskozások: az adózó nép szintén megérdemli, hogy az ő pénzéből
teendő ajánlat fölött tanácskozzunk; különben úgy jönne ki, mintha tulajdon
erszényünkről fukarul, a máséról pedig bőkezűleg kivánnánk
rendelkezni. Az adó tárgya fölötti tanácskozások minden alkotmányos országban a
legfontosabbak, azoknak kell lenni minálunk is. Vagy talán azért, mert az
1764-diki országos RR. ennyi adót ajánlottak, kötelesek vagyunk mi is mindenkor
annyit ajánlani? Nemde azon országgyűlés volt az, mely a nemzet háláját
meg nem érdemelheti? Nem akkor tétetett-e a magyar adózó sorsa törvénykívüli
állásba, mert az országgyűlés még csak hallani sem akart az urbérről,
s az adót igen könnyen megajánlá, mert hiszen csak a jobbágyok erszényére volt
megajánlva. Azonban megváltoztak azóta körülményeink; az állam jövedelmei
tetemesen növekedtek; mert ha azt veszszük, hogy a só ára fölemeltetett s a
fogyasztás nagyobbodott, lehet mondani, hogy az állam jövedelmei e részben is
háromszor annyira szaporodtak, pedig ez a legkönnyebb bevehetésü jövedelem. A
harminczadvámok igen fölemeltettek, holott ezt az államnak nem kellene mint
jövedelmi czikket tekinteni, mert ez szüli a magyar kereskedés összeroskadását,
s azért az ország rendei minden adó ajánláskor különösen kiemelték ezen
nyomasztó állapotot, s ő felsége mindenkor megigérte, hogy kereskedésünkre
tekintettel leend; de vajjon nincs-e még most is lenyomva kereskedésünk? Ez az,
a mit különösen ki kell emelni föliratunkban, hogy ő felsége a kereskedést
lenyomott állapotából kiemelni, s így a közipar és szorgalom
előmozdításával az adózó nép tehetségét előre hozni méltóztassék.
Azonban még akkor is, ha az vétetnék főelvül - a mit azonban semmikép sem ismerhetek
el - hogy az adózó nép annyi terhet viseljen, a mennyit bir: még akkor is
vigyáznunk kellene, ne hogy az adózónak szerfölötti adóztatása miatt végre a
nemzetre háromoljék a teher. Még egyre figyelmeztetem a t. RR.-et, hogy
mielőtt az adó mennyiségéről szólanánk, méltányolják azon megyék
kivánságát, kik tegnap azt jelentették ki, hogy a míg a szólásszabadságbeli és
más előleges sérelmek orvosolva nem lesznek, az adó ajánlásba nem
bocsátkozhatnak. Előbb föltételekről kivánván szólni, az említett sérelmek
orvoslását kivánnám az adóajánlás nélkülözhetetlen föltételévé tenni, s ha
ettől elüttetem, fokról fokra fogom védelmezni a tért, melyen a nemzet
részére valamit kikötni lehetne. Ez okból előbb azon kérdést kivánnám
szavazással eldöntetni, ha akarják-e a RR. a szólás szabadságbeli sérelmek
orvoslását nélkülözhetetlen föltételül kötni az adó megajánlásához.
|