|
AZ
ORSZÁGGYŰLÉS TÁRGYAINAK SORÁRÓL.
I.
A KK. és RR. 1833. május
6-dikán tartott országos ülésének napi rendjén volt ő felségének a kir.
előadások sora iránt 1833. ápril 16-dikán leérkezett kir. leirata. A
főrendekhez e tárgyban küldendő üzenetnek kerületileg készült
javaslata azt ajánlotta, hogy a rendek ragaszkodjanak már egyszer kijelentett
szándékukhoz, mely szerint a földhasználati munka után nyomban a kereskedési
tárgyu munkáról akarnak tanácskozni, nem pedig, mint ő felsége kivánta, a
törvényes rendszeres munkákról.
DEÁK FERENCZ: A kereskedési munkának
fölvételéből a leghasznosabb következéseket lehet reményleni; azért
küldőinek utasítása szerint is ott kell előbb segíteni, hol mélyebb a
sérelem. Igaz, hogy vannak törvényeinkben is a kor lelkével meg nem egyező
némely rendszabások, de azon kívül, hogy azokon a maga során igazítás
tétethetik, minden esetre nem oly figyelmet érdemlők, mint a kereskedésnek
sinlődő és ellenkező akadályokkal küzködő állapota. Ennél
fogva a kereskedési munkát a második helyen kivánta fölvétetni.
II.
Az elnök hosszas vita
után kimondván, hogy «a többség a rendszeres munkák fölvételére nézve a kir.
válasz rendjét elfogadta», a május 7-dikén tartott kerületi ülésben többen úgy
magyarázták az országos ülés határozatát, hogy elfogadtatott a kir. leiratnak
egész sorozata, a mely szerint a kereskedelmi munkálat a 4-dik helyre tüzetett
ki; mások ellenben kiemelték, hogy mivel csak arról volt szó, a kereskedelmi
vagy a törvénykezési munka jusson-e a 2-dik helyre, a határozat ennél tovább
nem terjedhetett. A kerületi elnök megbizatván, tudakozódjék az alnádornál,
mikép mondta ki a végzést, a május 8-dikán tartott kerületi ülésben jelentette,
hogy az alnádor a kir. leiratban kitűzött egész sorozatot mondja
elfogadottnak. A követek közül többen kijelentették, hogy a mennyiben «a
rendek az előlülőben compromittáltak», a dolgon már nem
változtathatni. Balogh János, Barsmegye követe, a végzést rendjén
levőnek is találta, mert a rendek üzenetükben nem mondották, hogy
harmadik, negyedik helyen nem azt fogadják el, mi a kir. leiratban van.
DEÁK FERENCZ: Országos tárgyakban egyes emberben
compromittálni nem fog. A végzést elfogadja, de nem azért, mivel az
előlülő azt így jelentette ki, hanem azért, mivel a többség úgy
akarja. Azonban országos ülésben fog iránta szólani, hogy a tanácskozásokon
túlterjedett a többség akaratának kijelentése. Küldői elesvén attól, hogy
a commercialis munka a második helyre tétessék, ennek okait látni fogják a
naplókönyvben, de annak, hogy miért nem lett harmadik, okát a naplókönyvben
látni nem fogják, mert iránta senki sem szólott. Üzenetünkből épen ellenkezőt
kell következtetni, mint a mit a barsi követ kiván, mert ott mi 2-dik helyre
tettük a commercialet, s így se 3-dikra, se 4-dikre nem tehettük, s ha van
illatiónak helye, inkább az következnék, hogy a mi a 2-dik volt, legalább 3-dik
legyen.
III.
A május 11-dikén tartott
országos ülésben többen kijelentették, hogy az előbbi országos
ülésben kimondott végzésnek nem tulajdoníthatnak más értelmet, mint a mely a
lefolyt tanácskozásokból természetesen következik, s azért a határozatot, mely szerint
a kereskedelmi munka a 4-dik helyre tüzetik ki, kötelező erejűnek
csak akkor ismerik el, ha meggyőzetnek róla, hogy a többség így akarja. Mások
az elnök fölfogása mellett nyilatkoztak, s midőn Deák Ferencz
szólani akart, az elnök fölhívta a KK-at és RR-et, hogy mivel a többség
által ismételve helybenhagyott végzés ellen a kérdést újra tárgyalni különben
is sikertelen, a vitatásokkal annyival is inkább hagyjanak föl, mert
senkiről föl nem teheti, hogy a többség szavára ne álljon és magát annak
ellene szegezze.
DEÁK FERENCZ: Ujabban is kinyilatkoztatja,
a mit a tegnapi kerületi ülésben mondott, hogy annak, a mit a többség végez,
magát örömest alája veti, s épen azért fájlalja, hogy fölkelését arra
magyarázzák, mintha a végzésnek és a többség akaratának ellene menni és azt
újabb tanácskozás alá vonni kivánná. Nem feszegeti ő itt, belefoglalta-e
az előlülő az általa kimondott végzésbe mind a négy rendszeres munka
sorozatát, avagy csak a törvénykezési tárgyra értette azt; egyedül azt jegyzi
meg, hogy ő, a ki megbizói iránt hívséggel tartozik és a ki akkoron,
midőn követnek választatván, utasítását általvette, abban küldőinek
azon nyilvános akaratát találta, hogy mivel a commerciale már első nem
lehet, nyerje a második helyet: küldőinek kivánságát és a végzésben meg
nem nyugvását a naplókönyvbe betétetni bizonyára el nem mulasztotta volna. Most
tehát világosan megértvén a kimondott végzést, a maga biztosítására
följegyeztetni kéri, hogy mivel a kereskedési tárgy második helyet nem
nyerhetett, azt a harmadik helyen kivánta tanácskozás alá vétetni.
|