AZ EGYESÜLETI JOGRÓL.

Zala vármegyének 1845. márczius 4-dikén tartott közgyűlésében tárgyaltatott a helytartótanácsnak a közegyesületekre vonatkozó intézménye. E szerint ő felsége tudomására jutván, hogy többféle közös irányu egyesületek keletkeztek, s olyanokká voltaképen és előbb alakultak, mintsem rendszabásaik az illető törvényhatóságok által, melyek arra hivatva vannak, megvizsgáltattak, s legfelsőbb megerősítést nyertek volna, minthogy ezen visszaélés nem csak a törvényes renddel meg nem fér, hanem annak eredményei által valamint a közjó, úgy a magánosok vagyona is veszélyeztetik: ő felsége azt parancsolta, hogy ilyetén egyesületek, minek előtte rendszabásaik ő felsége által előlegesen helybenhagyásával megerősítve lennének, egyátalában ne tűressenek. A törvényhatóságoknak szoros kötelességül tétetik, hogy a mennyiben ilynemü egyesületek kebelükben keletkeztek volna, azoknak eredete, czélja és előhaladása iránt az illető szabályoknak beküldése mellett mielőbb jelentést tegyenek.

Többen azon véleményüket fejezték ki, hogy a kormány a titkos társulatok alatt, melyekről intézvénye tulajdonképen szól, a védegyletet érti, s kiemelték, hogy «annál a világon nyilvánosabb társulat nincs».

DEÁK FERENCZ: Azt hiszi, a politikai téren is igen czélszerü az embernek azon taktikát követni, hogy ne védelmezze azt, a mi megtámadva nincs. Ezen intézvényben nem látja a védegyletet megtámadva; ő tehát a védegyletet nem fogja védelmezni; de ha azt megtámadnák, akkor is az egyesületi szabadságot védelmezné. Az intézvény azt mondja: «Ő felsége tudomására jutott, hogy legujabb időkben Magyarországban többféle közös irányu egyesületek keletkeztek és voltaképen előbb alakultak, mintsem azoknak rendszabályait a törvényhatóságok fölterjesztették és azok felső megerősítést nyertek volna.» Hogy oly társulatok lehetnek, melyeknek szabályait föl kell terjeszteni a hatóságoknak, az igaz, mert az 1840: t.-cz. azt mondja a közkereseti társaságokról, hogy azoknak szabályait a váltótörvényszéken is be kell mutatni, sőt a részvénytársaságokról azt mondja, hogy azok szabályait a helytartótanácsnak fel kell küldeni. Vannak tehát oly társulatok, melyeknek szabályait fel kell küldeni s fölteszi a helytartótanácsról, hogy a törvény mellett akar maradni, mikor ily társulatokról tudni akar, mert másféle társulatokról nem mondja a törvény, hogy szabályaikat föl kell terjeszteni, hanem csak a közkereseti és részvénytársaságokról. Titkos társaságokról absolute nem beszél, melyeket a törvény tilt, mert ha titkos társaságok volnának, s olyanokról akarna szólani, akkor nem azt mondaná, hogy jelentsük föl - mert ha ilyen társaság tudva van, már nem titkos - hanem azt mondaná: «investigáljátok, mi a czélja». Egyátalában nem látja benne a védegyletet megtámadva; hogy titkos czélja van az intézvénynek, ezt nem akarja föltenni; különben, míg csak titokban marad e megtámadás, hozzá szólónk nincs. Mivel tehát ezen intézvény azt mondja: «ő felségének tudomására jutott, hogy oly társulatok alakultak, melyeknek szabályait föl kellett volna terjeszteni legfelsőbb helybenhagyás végett», erre azt feleljük: «ily társulatok nálunk, tudtunkra legalább, nincsenek s ha fognak ily társulatok keletkezni, azoknak szabályait föl fogjuk terjeszteni». Hanem van ebben egy kifejezés, melyet nem szeret, s nem tart törvényesnek, a hol t. i. ez mondatik: «mielőtt megvizsgáltattak és felsőbb megerősítést nyertek volna». Már most azt szeretné tudni, mely társulatok azok, melyek szabályainak megerősítést kell nyerni, mert a részvény-társaságokról azt mondja a törvény, hogy föl kell szabályaiknak terjesztetni, de nem mondja, hogy azokat meg kell erősíteni, mert így a privát részvénytársulatok csak engedelemtől függnének. Véleménye szerint a föliratban érintessék meg, hogy nem tud a megye oly társulatokat, melyek szabályainak legfelsőbb megerősítésre volna szükségük, olyan pedig, melynek fölterjesztése szükséges volna, tudtára nincs. A közgyűlés Deák Ferencz indítványát elfogadta.