|
A PARTIUM VISSZAKAPCSOLÁSÁRÓL.
Zala vármegye 1845.
julius 14-dikén tartott közgyűlésében Deák Ferencz a következő
indítványt tette:
DEÁK FERENCZ: Kraszna, Zaránd és
Középszolnok megyéknek és Kővár vidékének Magyarországhoz leendő
visszakapcsoltatását, melyet száz éven keresztül sürget már a nemzet, elvégre
az 1836: XXI. törvényczikk elhatározta s a részek visszakapcsolásának tettleges
teljesítését a fölhívott végrehajtó hatalomra bízta; de a törvény foganatba még
sem vétetett. Fájdalommal veszik tehát a RR., hogy a fölhivott t.-czikkelynek,
mint az ország kiegészítését illetőnek, s azért egyik alaptörvénynek
rendelete mindeddig teljesületlenül maradott; a visszacsatolásnak tettleges
végrehajtása meg sem kezdetett; Kővár vidéke az országgyűlésre még
meg sem hivatott; Középszolnok rendeit az 1840-diki országgyűlésre
követeknek küldhetésében a főispán önkényes hatalommal gátolta; az
1844-diki országgyülésre a három megyék közül követeket csak egy sem küldött; s
miután a törvény rendeletének e megszegéseért azon megyék a törvényes biróságok
által a törvényszabta büntetésben elmarasztattak, az itélet végrehajtása
egyenesen az erdélyi kormányszék rendeletéből fegyveres erővel
gátoltatott: a gúnynak és megvetésnek szavaival szólottak Erdélyben még a
hirlapok is e törvénykezésről; színjátéknak nevezgették a végrehajtási
kisérletet, és tartózkodás nélkül kimondották, hogy a végrehajtó biróságot
megköttetni helyesebb lett volna. A törvény rendeletét ilyképen kijátszva,
megvetve és gúny tárgyává kitéve látván a RR., mulhatatlan polgári
kötelességöknek ismerik: hogy a törvénynek szigorú betöltéseért ő felsége
királyi széke előtt nyilt szívvel s hódoló tisztelettel szót emeljenek, s
ő felségét megkérjék, hogy a megye rendei, kik csak rendet és szabadságot
óhajtanak, kik e kettőt egyesülve a polgári alkotmány alapjának tekintik,
kik csüggedetlen buzgósággal ragaszkodnak alkotmányos szabadságukhoz, a
törvényes rendnek erőteljes föntartását kivánják, mivel tudják, hogy
szabadság törvényes rend nélkül nem szabadság többé, óhajtják, hogy a szabadság
fölött törvény és rend őrködjék, hogy ha a törvény alszik, akkor a rendnek
és szabadságnak nincsen őre, nincs biztos támasza, s fönállása csak a
puszta véletlen játékától függ. Érzik a RR., hogy a közállomány hatalmának
nincs erősebb támasza azon tiszteletnél, melylyel a hon polgárai
viseltetnek a törvények szentsége iránt; de e tiszteletet csak azok pontos és
szigorú végrehajtása képes föntartani, s hol a törvény gyakran sértethetik
büntetlenűl, hol önkénytől, politikai számításoktól, sőt néha
véletlenektől függ a törvények végrehajtása; hol azok megtartására és
mindenkori végrehajtására maga a hatalom sem ad jó példát: ott az egyeseknél,
mint a közhatóságoknál is lankadni kell a törvények iránti tiszteletnek s végre
el is enyészni; és ez a legsúlyosabb csapás, melylyel egy közállományt sújthat
valaha a sors keze. Ezeknél fogva méltóztassék ő felsége a fölhivott törvény
rendeletének minden részeiben haladék nélküli végrehajtását a kormány által
eszközöltetni, és az említett megyék ellen hozott itéletek végrehajtását
elrendelni, s így a törvények iránti tisztelet csökkenését megakadályozni, mit
a rendek ő felsége atyai szivétől annál biztosabban remélnek, mert
ezen kérelmöket az igazság, törvény és az egész ország közjava egyiránt
támogatják.
A közgyűlés Deák
F. indítványát elfogadta.
|