AZ ÁTTÉRÉSI SZABADSÁG SZABÁLYOZÁSÁRÓL
KORMÁNYRENDELET UTJÁN.

I.

Zala vármegye 1846. junius 15-dikén tartott közgyűlésében kir. leirat olvastatott föl, mely megengedi, hogy mindaz, mi a róm. kath. vallásból az evangelika vallások bármelyikére leendő átmenet eseteit illetőleg az 1844: III. t.-cz.-ben az 5. §.-on kezdve bezárólag a 11. §.-ig megállapíttatott, a görög nem egyesült vallásuakra is alkalmaztassék.

DEÁK FERENCZ: Ezen királyi rendeletben sérelmet lát; a sérelmet nem abban látja, hogy a görög nem egyesültekre is kiterjesztetett a törvény jótéteménye, hanem abban, hogy ez országgyűlésen kívül történt. Az 1790: XII. t.-czikk azt mondja, hogy leges ferendi potestas a nemzet és fejedelem közt meg van osztva, pedig ily rendelet által Magyarország lakosainak tetemes osztálya fölött a kormány királyi rendelet által határozott; azért a szónok ezen rendeletet nem tartalmára, hanem kiadására nézve az 1790: XII. törvénybe ütközőnek tartja, és azt hiszi, hogy kötelességünk levén a törvényeken ejtett sérelem ellen polgári állásunknál fogva fölszólalni, azért indítványozza, hogy ezt, mint országos sérelmet, jegyezzük föl a jövő országgyűlésre és adjuk követeinknek utasításba, hogy a vallási szabadságot törvény által igyekezzenek a görögökre is kiterjeszteni. Ne higyje valaki, hogy mi azt nem szeretjük, ha nekik is szabad lesz az átmenetel; mi az ellen szólalunk föl, hogy a kormány a rendek kivánságát - mi csak rajta múlt el - előbb nem teljesítette, és most önkényesen cselekszik egyoldalulag a maga hatalmával. Mi tehát ezen engedményt sérelemnek tekintsük és a jegyzőkönyvbe betegyük, hogy az 1790: XII. czikkhez ragaszkodunk, jövőre nézve pedig óhajtjuk, hogy a görög nem egyesültek is részesüljenek a törvénynek minden jótéteményében.

II.

Hettyei János táblabiró a kormány parancsában sem egyoldaluságot sem sérelmet nem látott, sőt ő felségének e részbeli szabad rendelkezési jogát elismerte és ő felségét főérseknek lenni állította.

DEÁK FERENCZ: Hettyei úr a görög nem egyesült vallásuakról vagy azt tartja, hogy azoknak vallása törvényesen bevett vallás Magyarországon, vagy nem tartja; ha azt tartja, hogy a görög nem egyesült vallásuak és más vallásuak közt polgárilag semmi különbség nincs törvény szerint, és mégis azt hiszi, hogy egyedül csak a görögökről rendelkezhetik szabadon ő felsége kormánya a törvényhozás elmellőzésével, akkor nem tudom, honnan merített különbséget állapított meg a többi vallásbeli felekezetek közt; akkor a görög nem egyesültek, minthogy e fontos kérdésben nem tartoznának a törvényhozás hatalma alá, sokkal kevesebb törvényes joggal birnának, mint más vallásbeli felekezetek; akkor törvényes különbségnek kellene létezni a görög nem egyesült vallásuaknak polgári állása és más vallásuak polgári állása közt. Az 1790: XXVI. törvény a katholikusokról és akatholikusokról rendelkezik, mert nem történhetett egyesség a törvényhozásban; de másrészről furcsa megkülönböztetés, ha valaki a katholikusok ügyét a törvényhozás elébe tartozónak állítja és a görögökét nem; mert az 1832-diki országgyűlésen, midőn a vallásbeli sérelmek szőnyegen forogtak, sokan voltak a katholikusok részéről, kik azt hitték, hogy a szabad átmenetelnek kérdése a katholikusoknak is sérelem, és a vallási átmenetelről úgy rendelkezni, hogy csak egy vallási felekezetről lehessen átmenni, a másikról nem, az lehetetlen. Midőn a törvényhozás rendelkezett a katholikusokról, akkor a törvény ösvényén és az 1790: XII. t.-czikk nyomán járt. Ha Hettyei úrnak észrevétele állana, miszerint ő felségétől függ e tekintetben rendelkezni, akkor a jövő országgyűlésen törvényt sem lehetne ez érdemben hozni, akkor a görög nem egyesültek állása nem törvényen fog alapulni, hanem resolutión; akkor egy másik kormány, politikai körülményeinek változása miatt, vissza is vonhatja ezen resolutiót; tehát Magyarország polgári alkotmányának, Magyarország lakosinak egy osztálya azon állásba tétetik, hogy ily favorokat engedni és visszavonni reá nézve, a nemzet és törvényhozás elmellőzésével, a végrehajtó hatalomtól függjön. Az 1832-iki országgyűlés azt mondta, hogy a szabad átmenetel nem a protestansok ügye egyedül, hanem az egész országé. Ezen állapotot a törvényhozás nem tudta megszüntetni, és most jött egy resolutió, mely azt megszünteti. Azt mondja valaki, hogy akkor panaszkodunk, midőn a szabadságot terjesztik? Igenis, fölszólalunk a favor ellen is akkor, midőn az alkotmányos formák meg nem tartatnak.

III.

Deák F. után ismét fölszólalt Hettyei. Elmondta állítása támogatására azon indokokat, melyek első felszólalására birták. Elmondta, hogy «e teremben mindig csak a kormány hibáit hallá emlegetni, de mi ő felségétől a nemzet hasznára jött, azt nem említi soha senki. Zala rendei ugyanis népnevelési rendszert akarnak behozni, minek kidolgozására választmányt neveztek; de sem a választmánynak, sem a rendeknek nem jutott eszébe az, mi eszébe jutott ő felségének; eleven példa bizonyítja, hogy annak, a ki népnevelésről akar intézkedni, először tanítókat képző intézetet kell felállítania, és ezt tette ő felsége; ezen felül ő felsége polytechnikumot állít Pesten 25 székből állót ezer-ezer forint fizetéssel: most majd ő felsége kegyelméből és gondoskodásából birjuk azt, mi a rendeknek eszébe nem jutott. Azért tehát méltóztassanak a, kormánynak ezen jó tetteiért hálát szavazni».

DEÁK FERENCZ: Senki kétségbe nem vonja, hogy a kormánynak érdemei vannak; senki sincs, ki a szólónál a fejedelemnek magának a hazára nézve sok jótéteményeit hódolóbb tisztelettel fogadná; de azt meri állítani, hogy biographusának Hettyei urat nem igen fogadná meg; minthogy ő királyunknak eddigi sok jótéteményei közül csak azon kettőt tudta kiemelni, mely kezdetben van, de létre még nem jött. Ha már helye volna itt, ő felségének jótéteményeiről szólani, többet talált volna Hettyei úr az országgyűlés iratai közt; p. o. ő felségének egyik legnagyobb jótéteménye az, hogy a nemzetiséget sokkal biztosabb lábra állította, mint valaha; továbbá az, hogy mostani királyunk alatt kezdett a kormány a haladás ösvényére föllépni, és reméljük is, hogy sok jót fog azon eszközölni. Egyébiránt igen bajosnak tartja a szónok azt antithesisbe hozni, hogy miért szólunk csak sérelmekről, midőn ő felsége annyi jót tett a hazával? Ha valamit nem tartunk törvényesnek, nem mondhatjuk, hogy törvényes; ha a kormány sok dologban teljesítette kötelességét, azért, ha másban elmulasztja, nem lehet ezt elhallgatni. Bizonyosan Hettyei úr is tudja azon elvet «bonum ex integra causa, malum ex quolibet defectu». A népnevelésre nézve helyes, ha a kormány akar intézkedni, csak a törvényhozást el ne mellőzze. Hogy Zala vármegye nem állított polytechnicumot és præparandiákat, annak egyszerü oka az, a miért Hettyei úr nem állított; Zala vármegyének nem volt pénze, valamint Hettyei úrnak sem. Ő felsége nyúlt a dologhoz, mert van benne módja. De abban nagyon hibáz Hettyei úr, ha azt hiszi, hogy a polytechnicum kérdése soha sem forgott fenn, mert itt is történt szavazás bizonyos sommára, s hogy létre nem jött, annak az az oka, hogy a magyarországi rendek többsége nem akart fizetni. Ha föladatunk volna valakinek panegyrisisét előadni, ha úgy akarnánk tenni a kormányra nézve, mint tett gr. Festetich György a maga tisztviselőire nézve, hogy ugyanazon levelében, melyben nekik pensiót rendelt, számlálta el mindazon kárt, melyet okoztak, és mindazon hasznot, a mit tettek, s végre is több lett az érdem a nem érdemnél, akkor megjárná; de mi azt nem teszszük, mi azt nem kérdezzük: a kormány több jót tett-e vagy több rosszat? az isten mentsen meg, hogy a kormány több rosszat tett volna, mint jót, elég szerencsétlenség, hogy egy cselekvése is van törvénytelen. Hettyei úr azt most törvényesnek tartja, azért nem kivánja, mint sérelmet orvosoltatni. De hogyan lehet ellenünk fordítani azon vádat, hogy mi mindig csak hibáit emlegetjük a kormánynak? a szónok nem látja által, mert most csak arról van szó, hogy a kormánynak fönforgó tette törvénytelen, mit nem lehet törvényesnek látnunk azért, mert a kormány polytechnicumot és præparandiákat akar állítani.

A közgyűlés Deák F. indítványát elfogadja.