AZ
URBÉRI TERHEK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL SZÓLÓ
TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE ÜGYÉBEN.
A KK. és RR. 1848.
ápril 4-dikén tartott kerületi ülésében Batthyány Lajos gr. miniszterelnök
előadta, hogy az urbéri terhek megszüntetéséről szóló törvényt
különböző megyékben különbözőleg magyarázzák, s azért kívánta, hogy
az urbériség értelme tisztán határoztassék meg. A követek közül sokan e
fölszólalás nyomán óhajtották, hogy különösen a szőlőkről és
irtványokról történjék valami rendelkezés.
Az ügy szóba hozatott
az ápril 5-dikén tartott kerületi ülésben is.
DEÁK FERENCZ: Nem volt ugyan jelen a
szóban levő t.-czikk készítésekor, de azért mellette jó lelkiismerettel
vállalna biróságot; mert ha urbéri constitutivumra van ültetve a
szőlő, akkor ezen törvény szerint nagyon természetes, hogy a
kárpótlás szüksége fön nem foroghat; ha pedig a szőlő pl. kiirtott
erdő helyére hegyvámfizetés kötelessége mellett ültettetett, akkor ismét
természetes, hogy ki kell fizetni. E törvény szavai világosak, s egy tekintet
kell csak rá, hogy fölfogja mindenki értelmét, mely szerint urbéri tenutumot a
földesúrnak e törvény szelleménél fogva elvenni nem szabad. Zemplén megye ezt szintén
így határozta, s határozatát azért küldötte meg a miniszterelnöknek, hogy
megtudja az országos rendek értelmezését, s a kérdés a RR. elé most azért
hozatott, vajjon csakugyan azon erőt tulajdonítják-e annak, a mi benne
fekszik? Részéről a törvényt megnyugtatónak és eléggé világosnak látja;
azonban ha úgy tetszik és a pótlék szükségesnek találtatnék, javasolja,
várassék be a miniszterelnök, s a vele leendő értekezés nyomán, ha a
felelősséget e törvény szellemében el nem fogadhatja, a kivánandó -
különben is csekély - módosítás eszközöltethetik.
A kerületi gyűlés
elfogadta Deák Ferencz indítványát.
|