LEVÉL
SZALAY LÁSZLÓHOZ, MAGYARORSZÁG
KÖVETÉHEZ FRANKFURTBAN.
Pest, 1848. junius 3-án.
Kedves barátom!
Mittermeiernek mondj
szíves köszönetet közleményéért, mely nékem szerfelett érdekes. A kivánt
miniszteri rendeletet küldöm, de csak magyarul, mert német fordításban nem bírjuk;
mikép fordítod németre, az a Te gondod; de figyelmeztesd azon hiányokra,
melyeket a törvény helytelen rendelete miatt, s nem önmeggyőződésünk
következtében valánk kénytelenek abban elkövetni.
Itteni dolgainkról,
melyek fontosak és nem igen kecsegtetők, nem irok neked semmit, de épen
semmit, viszonzásúl azért, hogy a frankfurtiakról Te sem tevél csak egy szóval
is említést; qua mensura mensi fueritis, azt tartja az irás.
Mennyi lesz a haszon,
mit hazánkra Frankfurtban eszközölni tudtok, az csak Isten kezében van; de sok
legyen az, hogy csak némileg is pótolhassa a hátramaradást, mit távolléted
okoz, mely miatt nem fogom bevihetni a jövő országgyűlésre a
büntető törvényeket s eljárást; nincs ember, kire a munkát bízni akarnám,
s ezt elvállalná; jobb embereink amúgy is szerfelett elfoglalvák; pedig nagy
bajnak tartom, ha a codex épen jelen körülményeink között elmarad.
Isten veled kedves
barátom, Pázmándyt szivesen köszöntsd nevemben,
hű barátod
Deák.
|