A KRASZNA-ZILAHI VÁLASZTÁSOKRÓL.

Kraszna vármegye Zilah városával, melyek együtt két képviselő küldésére voltak jogosítva, az országgyűlésre három képviselőt küldöttek, Kraszna megye kettőt, Zilah városa egyet. Nyáry Pál kérdésére Szemere Bertalan belügyminiszter a képviselőház 1848. julius 10-dikén tartott ülésében ez ügyben előadta, hogy Kraszna vármegye magára nézve sérelmesnek találván az előbbi törvényhozás rendelkezését, mely szerint Zilah városával két képviselő küldésére szoríttatott, holott hasonló nagyságú más megyék maguk küldenek két képviselőt, fölterjesztést intézett a miniszteriumhoz, mely azon hibás föltevésen épült, hogy a miniszteriumnak hatalmában van oly joggal ruházni föl a megyét, melylyel ezt a törvényhozás föl nem ruházta. A belügyminiszter ennek következtében rendeletet bocsátott ki Kraszna vármegyéhez, melyben kifejtette a megye felfogása helytelenségét, s mert sem a megye új fölterjesztést nem tett, sem a főispán, sem Zilah városa e részben soha panaszt nem emeltek, azt hitte, hogy Kraszna megye rátért a törvényes útra. A belügyminiszter úgy vélekedett, hogy mind a három választást törvénytelennek kell kimondani. Madarász László azt tartotta, hogy a mikor a miniszterium a szóban levő választásokról értesült, tisztében állott volna a megyét és Zilah várost a törvények megtartására rögtön fölszólítani. Itt a törvény végrehajtásáról van szó, ez pedig nem a kamarát illeti, hanem a miniszterium kötelessége.

DEÁK FERENCZ igazságügyminiszter: Azt hiszem, interpellálva levén, szólni kötelességem, s ennek folytában egy kérdéssel vagyok bátor válaszolni. Ha a törvényhatóságok vagy választókerületek nem tartják meg a törvény rendeletét, azt mondja Madarász képviselő úr: a miniszteriumnak kötelessége a törvényt teljesíteni. Óhajtja, akarja-e a ház, hogy mikor valamely választás nem történt törvényesen, azt a miniszterium semmisítse meg? (Nem!) A ki kettő helyett hármat választ, szintúgy nem tartja meg a törvényt, mint ki olyant választ, ki törvény szerint nem alkalmatos, vagy ki nem is választ, vagy három helyett egyet választ. Ezek egyformán nem teljesítették a törvényt. Épen alkotmányos szempontból, s véleményem szerint helyesen, gondolta a belügyminiszter úr, hogy a választás megsemmisítése e házat illeti. Ne terjeszszük a miniszterium hatalmát, mert egykor nyakunkra fordulhat. Egyébiránt, ha a ház parancsolja, fogunk mi példát hozni arra is, hogy a miniszterium rendelkezett s a vármegye a rendelkezést közigazgatási tárgyban is némi megrovással utasította vissza. S talán eljő ezen törvényhozási cyclus alatt az idő, midőn a miniszterium kényszerítve lesz a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni az iránt, hogy a municipiumokkal miként rendelkezzék a miniszterium, nehogy az autonomiát állítsák elébe. Ha az idő megengedné a büntető törvénykönyv fölvételét, ott van törvényjavaslat az iránt is, hogy ha a tisztviselő szándékosan vagy hanyagságból nem teljesíti vagy megszegi a törvényt, mikép bünhődjék. Ha szükséges leend, magából a codexből kiemelve, elő lehet venni ezen törvényjavaslatot. A jelen kérdésnél alig lehet egyebet tenni, mint a háznak meg kell semmisíteni, a mi törvénytelenül történt, a miniszteriumnak pedig kötelessége felügyelni, hogy a választás történjék törvényesen. Lehet eset, nem akarom mondani, hogy lesz, midőn az élet fogja kifejteni az ily hiányokat. Talán itt is ki fogja fejteni. Ha Kraszna ismét vonakodik a megyét kerületekre felosztani, a jelen körülmények mellett minő eszközökhöz nyul a miniszterium, hogy ez megtörténjék? Máskülönben nem járhat el, mint ha törvény vagy határozat hozatik, a mely szerint az olyan esetben, midőn a megye vonakodik a kerületeket kijelölni, a kijelölés a miniszterium hatalmában álljon. Mert ha a kerületek ki vannak jelölve, akkor minden ember, ki azon kerületbe tartozik, élhet jogával, s ha nem él vele, a választás mégis törvényes lesz, mert tőle függött részt venni a választásban; de míg a kerület kijelölve nincs, addig egyes egyének meg vannak fosztva a jogtól, hogy választhassanak. Hogy tehát minden embernek választási joga biztosítva legyen, akár akar vele élni, akár nem, ilyen provisiót látok szükségesnek még ezen törvényhozási cyclus alatt. Elég lesz-e erre határozat, vagy törvény lesz-e rá szükséges, azt a ház itéletére bízom. De azzal végzem, hogy meggyőződésem az volt, s most is az, s ha a ház máskép nem határoz, az is marad, hogy a miniszteriumnak a választás megsemmisítésébe bocsátkozni nem szabad, sőt nem is szabad oly lépést tennie, mely a megsemmisítést vonná maga után, hanem ha helytelen volt a választás, a ház határozzon felette.

A képviselőház a kraszna-zilahi választásokat, mint törvényteleneket, érvényteleneknek nyilvánította.