A HÁZSZABÁLYOK MEGALKOTÁSÁNAK SZÜKSÉGÉRŐL.

A képviselőház 1848. julius 13-dikán tartott ülésében a napi rend előtt, melyen a házszabályok tárgyalása volt, Madarász László fölhívta a miniszteriumot, adja elő tervét, mely szerint a hazát meg akarja védeni, s tűzze ki legalább a napot, a mikor e terv tanácskozás alá vétessék. Deák Ferencz igazságügyminiszter a fölszólításra azt felelte, hogy mihelyt a ház a házszabályokkal és a válaszfölirattal elkészül, a kivánság azonnal teljesülni fog. Utána Sembery Imre emelt szót, interpellálván a honvédelmi minisztert a hon védelme tárgyában. A 200,000 katona meg van ugyan ajánlva, - így szólott - de még sarlót tart a kezében. Elégedetlenségét fejezte ki az eddig történtekkel, s így folytatta: Lelkesedés elég volna, de ha ezen lelkesült sereg ellenség elé nem vezettetik, kedve és lelkesedése le fog lohadni. Világosítsa föl tehát a hadügyminiszter a házat, s a ház határozzon, tetszik-e neki az eddig követett rendszer, érti a fegyverszünetet és a cordonrendszert, vagy inkább támadó rendszert akar? Lázadókkal fegyverszüneteket kötni, alkudozni nem kell; azokat meg kell támadni.

DEÁK FERENCZ igazságügyminiszter: Világos példa arra, hogy mennyire baj, ha a háznak szabályai nincsenek, az, a mi ma történik. Szabályokkal bíró háznál ez nem történhetett volna; nem történhetett volna azért, mert szabályokkal bíró háznál mindenki tudja, hogy ugyanazon miniszter, kinek a comitéban is legtöbb dolga van, mert az adresseben is legfőbb rész a katonaállítás, ugyanakkor a házban felvilágosításokat nem adhat. Egyébiránt, ha házszabályaink volnának, azt is tudná minden ember, a mi természetes, hogy midőn valaki valamiről felvilágosítást kér, mindaddig, míg azt meg nem kapja, függeszsze fel abban az ügyben ítéletét, mert nem tudja, milyen lesz a felvilágosítás, s ne fakadjon ki ellene, míg a körülményeket nem ismeri. Ezért ismételve sürgetem, állapítsuk meg mindenek előtt a ház szabályait, hogy tudhassa mindenki, micsoda körben, formában van az interpellationális jog, s mennyire köteles a miniszterium nyilt ház előtt felelni. Mert épen ezen tárgyak olyanok, melyekre nézve a legnevetségesebb politikai eljárássá válnék az, ha bennök minden különbség nélkül a legkisebb körülmény is, s midőn hadi intézkedésről van szó, az egész positió miként létezése, a terv kivitelének megkezdéseig, vagy a katonaságnak megrendelt használatáig, nyiltan fölfedeztetnék. Ha szabályaink lesznek, meg fog állapíttatni, hogy mikor és mi módon kell az interpellatiót tenni; mikor és mi módon kell arra felelni; mikor és mi módon kivánhatni a kisebb comitét; mikor és mi módon kivánhatni, hogy maga a ház comitévá alakuljon. Ez persze - a szabályok mepállapítva nem lévén - csak akkor fog megtörténhetni, ha ezek megvitatásába azonnal belemegyünk. De ha azt hiszi a ház, hogy mulhatatlanul kell tudomást szereznie a dologról, mely itt szóba hozatott: kérem, méltóztassanak rendelkezni, hogy comitévá alakuljunk, és a hadügyminiszter röviden, a mennyire a dolgot felfedezheti, elő fogja adni a körülményeket. Csak arra kérem a házat, hogy ha interpellatiót tesz valaki, akkorig, míg a dolgokról felvilágosítva nem lesz, függeszsze fel ítéletét, s a kárhoztató vagy megrovó kijelentésekkel méltóztassanak felhagyni. (Helyes! Helyes!) Ennek pedig egyszerű alapos oka az, mert ha a kárhoztató ítéletet valaki utóbb vissza is vonja, hatását már nem fogja megsemmisíthetni. Igy példáúl a fenforgó esetben fegyvernyugvásokról volt szó, melyek köttettek, és nem egyről, hanem fegyvernyugvásokról; már hogy egy fegyvernyugvás köttetett, erről a pénzügyminiszter, mikor előadását tevé, nyiltan és határozottan szólott, s megemlíté, hogy egy fegyvernyugvást a kir. biztos és a commandirozó, mint ottani hadiparancsnok s tapasztalt katona, a magok felelősségére, a körülmények ismerete szerint, kötöttek, az általuk megkötött ezen fegyvernyugvást a miniszterium elé terjesztvén. Ez már lefolyt, ezen idő elmultával a miniszterium megtette a rendelkezést, hogy a kiküldött hadvezér a hadi kormányzat szabályai szerint járjon el. Erre nézve tehát adatott felelet a háznak, s úgy hiszem kielégítő; mert a pénzügyminiszter előterjesztése nagy megnyugvással fogadtatott. Hogy újabb fegyverszünet köttetett volna, tudtunkra nincs; s addig is, míg a hadügyminiszter a körülményeket elő fogja adni, kijelenthetem, hogy eszében sincs fegyvernyugvást kötni, vagy abba beleegyezni. Egyébiránt ha a ház, mielőtt szabályait megállapítja, ez ügyben mindjárt kíván rövid tudósítást, méltóztassanak comitévá átalakulni, s meghatározni, hogy nyiltan vagy magánuton történjék-e az értesítés? s ekkor a hadügyminisztert ennek megadására azonnal föl lehet szólítani. (Jól van! Helyes!)

Az elnök kimondotta: az igazságügyminiszter nyilatkozata szerint a kellő fölvilágosítás meghallgatására nézve a ház holnap bizottmányi magán üléssé fog alakulni.