AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÜLDÖTTSÉG BÉCSBEN;
A MINISZTERIUM LEMONDÁSA, A NÁDOR LEVELE,
AZ IDEIGLENES KORMÁNY, KOSSUTH INDÍTVÁNYAI
ÉS A NÁDORNÁL JÁRT KÜLDÖTTSÉG JELENTÉSE.

A képviselőház szeptember 4-dikén tartott ülésében elfogadta Kossuth Lajos pénzügyminiszter indítványát, hogy manifestum szerkesztessék Európához, mely a magyar nemzet multját és jelenét, s a jogos tért, melyen működik, kimutassa, s hogy köttessék ez össze nyilatkozattal a magyar nemzethez, melyben világosságra legyen hozva, hova vezetik a nemzetet. Továbbá, hogy küldöttség indíttassék Bécsbe, mely kérje meg ő felségét, jőjjön le az országba, s igyekezzék királyi hatalmának mérlegbevetésével a trónt és a nemzetnek békéjét megszilárdítani és megalapítani. «És hozzon a háznak határozott bizonyságot a küldöttség a felül, vajjon a dynastia akarja-e őszintén a nemzetet azon törekvésében támogatni, hogy ez országot ő felségének csorbítlanul megtartsa, s az ő felsége által szentesített törvények minden pártütés ellen sértetlenül föntartassanak? Az idők súlya minden halogatást veszélyesnek mutatván, a képviselőház a küldöttséget oda utasítja, hogy 24, legfeljebb 48 órán túl Bécsben ne időzzön, hanem ő felségének tudomására juttassa, miként ha rögtön meg nem hallgattatnék, a halogatást tagadó válasznak lesz kénytelen venni.»

A képviselőház szeptember 11-dikén tartott ülésében Pázmándy Dénes elnök jelentést tett a Bécsbe indított küldöttség eljárásáról. A küldöttség 7-dikén Bécsben összeült, s megállapította az ő felségéhez intézendő beszéd szövegét. Deák Ferencz azt német fordításban közölte ő felségével, s erre ő felsége Lobkowitz segédje által azt a választ adta, hogy a beszédben magas személye iránt több sértő kifejezés lévén, ha ezek nem módosíttatnak, a küldöttséget el nem fogadja. A módosítások megtétetvén, a küldöttség 9-dikén elfogadtatott. Ő felsége - mint mondá - elgyengült egészsége miatt nem mehet Magyarországba; a fölterjesztett törvényjavaslatokat meg fogja vizsgálni; a küldöttség által érintett többi pontot illetőleg a miniszterium útján fogja szándékát tudatni.

Pázmándy Dénes jelentette továbbá, hogy a miniszterelnök és igazságügyminiszter több nap óta sem a magokkal vitt törvényczikkekre, sem más kérelmeikre nézve nem nyerhettek kihallgatást; hogy tőlük sem ezekre, sem pedig a küldöttségnek adandó válaszra nézve tanács nem kéretett, s nem is adatott, s ők ennek következtében mint felelős miniszterek ezen eljárással nem identificálhatják magukat, a miért is a küldöttséggel már csak mint egyszerű követek jelentek meg; Eszterházy hg. külügyminiszter pedig leköszönt és Bécsből eltávozott. A küldöttség ki nem puhatolhatá, kik most azok, kiknek tanácsával ő felsége a magyar dolgokban él.

Ezután felolvasta a nádor következő levelét:

A királyi Helytartó a képviselőház elnökének! Miután a miniszterelnök hivataláról lemondván, az összes miniszterium és annak egyes tagjai működése megszünt, én pedig ezen lemondást elfogadván, a jövendő miniszterelnököt ő felsége jóváhagyása alá terjesztettem, Elnök úr a törvényhozó testületet értesítendi, miszerint a törvény értelmében gyakorlandó kormány gyeplőit kezembe vettem, és a két ház erélyes támogatására számolok.

Kelt Budapesten, sept. 11-én 1848.

István nádor, k. helytartó.

Bezerédy István figyelmeztette a házat a törvény azon rendeletére, hogy ha a király távol van, a nádor viszi a miniszteriummal a kormányt, (Zajos fölkiáltások: Éljen Kossuth!) s azért indítványozta, hogy az új miniszterium megalkotásáig a nádor a mostani miniszterium által folytassa a kormányzást. Kossuth Lajos jelentette, hogy Szemere Bertalan, mint a közrend és bátorság föntartására ügyelő belügyminiszter, a hozzá intézett kérelmekre «a miniszteri tollat kezében fogja tartani addig, míg nem lesz törvényes organum, kinek azt átadhassa». Tagadta, «hogy István főherczegnek joga legyen miniszteri ellenjegyzés nélkül parancsolni ezen országban». Ime én, - így szólott - ki lemondtam hivatalomról, székemet a miniszteri asztal mellé teszem, ráülök, s azon erőnél és hatalomnál fogva, melyet nekem a törvény nyujt, akarom látni azon embert, ki tagadni merje, hogy itt azon körben, melyet a törvény a pénzügyminiszterre ruházott, én parancsolok. (Hosszas éljenzés.) Szemere Bertalan annak kimondását kivánta, hogy a minisztereknek nem szabad helyüket elhagyni, míg azt mások el nem foglalják. Batthyány Lajos gr. ennek ellenében utalt arra, hogy «épen jelenleg minden nap, sőt minden óra oly elhatározó és oly eldöntő, hogy valósággal öszszekötött cselekvést igényel, melyet csak egy egyéniség vagy legalább oly testület, mely egy forrásból keletkezik és hasonnemű és egyforma meggyőződéstől van lelkesítve, vihet végbe; tehát kötelességének tartotta kilépni a miniszteriumból, s szükségesnek tartotta, hogy olyanok foglalják el a helyet, kik egymás közt tökéletesen tisztában vannak, s összhangzásban tudnak és akarnak cselekedni. A miniszterium részéről a mult napokban előfordult hibák onnan eredtek, «mert két eltérő vélemény levén egybekapcsolva, az egymást fölemésztette és így a positivus erőkifejtés lehetetlenné vált». Én is azt mondom, - így végezte - hogy egy nem felelős helytartói kormányzás és intervallum nem lehet, minden perczben felelős ember kell; hanem elégségesnek tartom, ha csak egy emberre bizatik is a felelősség; a közbizodalom már nyilatkozott, bízzunk meg Kossuth Lajosban. Kossuth Lajos erre úgy nyilatkozott, hogy ha a képviselőház azt akarja, hogy ő vagy akárki más ideiglenesen viselje a kormányt, akkor jelentse ki ülését mindaddig permanensnek, míg egy küldöttség átmegy a nádorhoz, megviszi neki a ház akaratát és meghozza a hírt, vajjon hozzájárul-e ő fensége, vagy nem. E szerint fog azután a ház intézkedni. Részéről kijelenti, hogy ha ő találna az lenni, kit a háznak bizalma előbb mintegy fölhívni látszott, ő az üres helyeknek kitöltésével öt percz alatt készen lesz.

A képviselőház hét tagját Budára küldötte a nádorhoz annak kijelentésére, hogy levelének tartalmát a képviselőház alkotmányellenesnek és az 1848: III. t.-czikkel merőben ellenkezőnek tartván, azt, mint ilyent, érvénytelennek nyilvánítja; továbbá annak kijelentésére: «hogy a képviselőház addig, míg ő felsége törvényszerűleg új miniszteriumot alkotand, a mostani minisztereket hivataloskodásuk szakadatlan folytatására utasította, s a képviselőház osztatlan kivánságánál fogva Kossuth Lajos és Szemere Bertalan a kormány vezetésére fölhivattak addig is, míg ő felsége törvényesen új miniszteriumot nevezend; valamint az aldunai táborban levő hadügyminiszter is illető tárczájának ideiglenes megtartására utasíttatott».

Kossuth Lajos ezután a pénzügyre nézve és az ország védelme iránt tett indítványokat:

Parancsolja meg a ház a pénzügyminiszternek, hogy öt pengő forintos bankjegyeket, melyekért az ország minden jövedelmei és jószágai alapul szolgálnak, bocsásson ki. Határozza el, hogy addig is, míg ő felsége a katonaállításra vonatkozó törvényjavaslatot szentesítené, a miniszterium minden törvényhatóságra a katonai illetőséget kivethesse s ezen illetőséget a törvényhatóságok toborzás utján tartozzanak kiállítani.

A képviselőház Kossuth Lajos indítványait elfogadta.

A küldöttség István nádortól visszaérkezvén, ő fensége sajnálatát jelentette ki, hogy levelét a ház törvénytelennek nyilvánította; ő levelét sem törvénynek, sem határozatnak nem tekintvén, hanem tudosításnak, hozzá miniszteri ellenjegyzést szükségesnek nem tartott. Sajnálkozását jelentette ki továbbá azon, hogy a ház az ő elmellőztével Kossuth Lajos és Szemere Bertalan urakat megbízta a közigazgatás vitelével, s ezt iránta való bizalmatlanságnak vette.

A képviselőház szeptember 12-dikén tartott űlésében Nyáry Pál indítványára teljes bizalmát nyilvánította a nádor iránt.