A FŐRENDIHÁZ IZENETE, RÉCSEY
MINISZTERELNÖKSÉGE,
KOSSUTH MINT A TELJHATALOMMAL FELRUHÁZOTT
HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY ELNÖKE.
A főrendiház október 4-dikén tartott ülésében
kimondotta, hogy Magyarország jelen állapotában tökéletesen identifikálja magát
a képviselőház intézkedéseivel, s azért kebeléből négy tagú
bizottságot küld ki, mely a képviselőház részéről a hadi munkálatokra
kiküldött bizottsághoz csatlakozzék.
A képviselőház október 7-dikén tartott ülésében az elnök
jelentette, hogy Jelačićnak némely levelei elfogattak, s azon
levelekben ő Magyarország törvényhatóságai és katonai hatalmai felett már
úgy intézkedik, mint egy oly kormány- és királyi biztos, a ki fel van
hatalmazva, azt lehet mondani, mintegy királyi hatalommal. Ezen elfogott
levelek mellett találtatik nyomtatásban egy irat, melynek alá van írva
Ferdinánd király és Récsey Ádám mint miniszterelnök. Ő felsége október
3-dikán kelt ezen leiratával föloszlatja az országgyűlést, ennek általa
nem szentesített minden határozatait érvényteleneknek nyilvánítja, a
Magyarország és melléktartományaiban, valamint az Erdélyben levő minden
sereget Jelačić József b. főparancsnokságának alája rendeli,
Magyarországot hadi törvények alá veti és Jelačić József bárót
teljhatalmú kir. biztosul kiküldi. A képviselőház az elnök ezen jelentése
következtében Kossuth Lajos indítványára kimondotta, hogy ő
felségének fölolvasott iratát koholtnak és hamisnak nyilvánítja; az esetre
azonban, ha valóságosnak bizonyulna, kijelenti, hogy az mind belső
tartalmára, mind alakjára és külső formájára nézve törvénytelen és semmit
érő, s hogy a képviselőház törvényhozói kötelességét a törvény
értelmében folytatni fogja; végül, hogy Récsey Ádám b. törvényes kereset alá
vonatik s vád alá helyeztetik.
A képviselőháznak ugyanazon napon estve 9 órakor
tartott ülésében az elnök jelentette, hogy Récsey Ádám b. aláirásával
levelet kapott, melyhez mellékelve van ő felségének két kézirata; az egyik
Récsey Ádám bárót miniszterelnöknek nevezi ki; a másik azonos azzal, mely
délelőtt fölolvastatott.
A képviselőház 1848. október 8-dikán tartott ülésében Kossuth Lajos
indítványozta annak kimondását: 1. A honvédelmi bizottmány addig, míg az ország
normális állapotba jövén, törvényes kormánya nem lesz, mindazon hatalommal,
mellyel az ország kormányának birnia kell, fölruháztatik. 2. Valamint egy
részről Magyarország és annak képviselőháza az absolutisticus
iránynyal saturált camarillával és annak eszközeivel alkura lépni nem fog, úgy
szabad néphez illőleg az ausztriai néppel mindazon érdekeket, melyek
háromszázados viszonyaikból erednek, a legbarátságosabb úton fogja
kiegyenlíteni.
A képviselőház az indítványokat elfogadván, egyuttal
kimondotta, hogy Kossuth Lajost a honvédelmi bizottmány mint az ország
teljhatalmú kormánya elnökének nyilvánítja, s reá egyszersmind azon hatóságot
is ruházza, hogy az ország kormányzatára megalkotott honvédelmi bizottmányt
önbelátása szerint rendezze, s egyes tagjainak teendőit jelölje ki.
A főrendiház október 9-dikén tartott ülésében
hozzájárult e határozatokhoz, valamint magáévá tette a képviselőháznak
október 7-dikén hozott határozatait, s Récsey Ádám b. perbefogatása ügyében
megválasztotta a 36 főrendi tagot.
A képviselőház október 10-dikén tartott űlésében fölolvastatott
ő felségének október 8-dikán kelt kézirata, melylyel Récsey Ádám bárónak
miniszterelnöki állásáról való lemondását elfogadja.
|