A
FELSŐ ITÉLŐSZÉKEK TAGJAINAK AZ ORSZÁGGYÜLÉS
ÁLTAL VALÓ VÁLASZTÁSÁRÓL.
A KK. és RR. 1834. ápril 3-dikán tartott kerületi
ülésének napi rendjén volt: «a biróságok rendezéséről» szóló XI. t. cz.
javaslata «Dalmát, Horvát és Tótországok báni itélőtáblájáról». Az
első §. kimondotta, hogy a báni tábla birósága alá jövendőre egyedül
a felebbvitt polgári és büntető perek tartoznak, onnan pedig ezentúl is a
hétszemélyes táblára történik a további felvitel; a 2-ik §. szerint pedig
itélet hozatalára ezen táblánál kilencz biró lesz mindenkor szükséges; s erre
nézve ő felsége a báni tábla tagjainak mostani számát három táblabiróval
fogja szaporítani.
DEÁK FERENCZ: Indítványt tesz, hogy felső itélőszékeinknek
minden tagjai időnkint az országgyűlésen választassanak. A jól
elrendelt itélőszékek legbiztosabb őrjei a törvények szentségének.
Hasztalanul hoznánk törvényeket, ha itélőszékeink azoknak pontos és
szigorú teljesítésére nem ügyelnének. A biró leghatalmasb ótalma a polgárok
nyugalmának; ő védi igazságtalan elnyomás ellen az ártatlant; ő
zabolázza az indulatost; ő bünteti a hatalmas erőszakoskodót; az
ő lelkismeretén nyugszik a polgárok vagyonbeli bátorsága; hol az
itélő székek eltérnek az igazság és kötelesség ösvényéről; ott hiában
igyekeznek a polgárok magokat rablók és tolvajok ellen oltalmazni, mert a rossz
lelkű birónak igazságtalan itélete nyilván fosztaná meg őket
értékjöktől, még pedig a törvénynek palástja alatt; szóval a polgári
társaságban első s legfontosabb hivatal a biráskodás: méltán megkivánja
tehát a nemzet, hogy ezen legfontosabb hivatalnak betöltésénél a nemzet egyenes
befolyása el ne mellőztessék. Boldog azon haza, hol a biró itélete nem
csak igazságot szolgáltat, hanem a hivatalába és személyébe helyezett
bizodalomnál fogva megnyugvást is szerez a feleknek; ott könnyebben enyésznek a
pörlekedés keserűségei, ott hajlandóbbak a felek egymásnak testvéri kezet
nyujtani, ott a társaság szelid, de legerősebb kapcsolati nem enyésznek el
egészen a pörlekedés miatt. Ezen megnyugvást pedig a bizodalom és ezt a
választás szülheti leginkább. Inség és hamar következő sülyedés fenyegeti
azon országot, melyben az alacsony hízelkedő vagy gazdag pörlekedő,
csúszva szerzett vagy pénzért vásárolt reményekkel telve, léphet az itélő
szék elébe, midőn a szegény polgár, a véleményekért üldözött szabad ember,
remegve jelenik meg, mert előre retteg pörének, melytől minden
vagyona függött, elveszítésétől. Hogy ez hazánkban nem így van, áldjuk
érette a gondviselést, de törekedjünk egyszersmind, hogy a mennyire emberileg
lehető, ezután se történhessék: erre pedig legtöbb biztosságot nyujt, ha
felsőbb itélőszékeink minden tagjait az összes törvényhozás
választja. Nem új és szokatlan ezen kivánság. Lám a nádori hivatal - ezen
legfényesebb nemzetünknél - most is országgyűlési választás alá tartozik,
és tekintsünk bár végig véres és zajos történetinknek hosszú során, mi volna
sorsa hazánknak, ha ezen főhivatalnak betöltése a kormány önkényétől
függött volna mindenkoron? De még a királyi tábla tagjait is
országgyűlésen választották őseink, a mint azt sok más törvény között
az 1601: XXXIII. bizonyítja. Őseink hajdankori hasznos szokását kivánja
tehát feleleveníteni és kiterjeszteni, s ha az első biróságoknál minden
pontban a bizodalmat és választást emlegettük, még inkább kell arra
figyelmeznünk legfelsőbb itélőszékeinknél, mert ezeknek kezében van
életünk s vagyonunk bátorsága, az ő birói kimondásaiktól függ sok
nemzetség boldogsága, vagy nyomorúsága, az ő végső itéletük ellen
nincs oltalom, annak súlyától nincs menekedés. Dicső hatalom ez igazságos
férfiak kezében, de visszaélések által rettenetes lehet; szükséges tehát, hogy
azon férfiak, kik ily fontos és nagy kihatású hatalommal birnak a társaságban,
hatalmukat a nemzet közbizodalmából, a nemzet összes akaratából nyerjék.
|