A VÁRMEGYEI ITÉLŐSZÉK ELNÖKÉRŐL.

A KK. és RR. 1834. ápril 23-dikán tartott országos ülésének napi rendjén volt «a biróságok rendezéséről» szóló VI. t. cz. javaslatának «a vármegyei itélőszékről» részletes tárgyalása. A 3-dik §. így szólott: «a vármegyék törvényszéke egybeszerkesztetni fog az előlülőből, ki rendszerint a főispán leend, ez pedig akadályoztatván, az alispánok egyike; ezek helyét pedig az a táblabiró fogja kipótolni, ki a választás rendsora szerint első a többiek közt». Niczky János, Vasmegye követe, fejtegetvén, hogy ezen elölülői hivatalnak sem a főispán, sem az alispánok állandóan és tökéletesen meg nem felelhetnek, inditványozta, hogy a megye állandó törvényszékének egy, a közbizalom utján minden felsőbb kijelölés nélkül, a megyebeli nemesség által szabadon választandó elölülője legyen. Császár Sándor, Temesmegye követe, támogatta az indítványt.

DEÁK FERENCZ: Sok vitatások valának már a felett, ha ugyan jól elrendelt polgári társaságban hasznos-e a birói hatalmat más politikai és törvényhozási hatalmaktól elválasztani? A szóló most ezen theoriai fejtegetésbe nem ereszkedik; de a külső nemzetekről felhozott példára nézve Temes vármegyének követével egyet nem ért; mert a birói hatalom minden apró elágazásaira nézve más egyéb hatalmaktól és kötelességektől tökéletesen elválasztva azon tartományokban sincsen. Így példának okáért Angliában a békebirák hivatalos köréhez tartozik, útakra, hidakra, mocsárok szárogatására, a katonaság ellátására, s több effélékre ügyelni, s mégis mindemellett bizonyos esetekben birói hatalmat is gyakorolnak, mert az ő gyűléseikben itéltetnek el az egyes békebirák ellen felhozott panaszok; ők itélnek az adó iránti kérdések felett; ők itélik meg a kisebb vétkeket, s így nálok a két hatalom bizonyos mértékben egyesülve vagyon, valamint szintén a mair-ek is Francziaországban a két hatalmat, noha igen csekély és nem egyforma arányban, de csakugyan gyakorolják. Azonban bármiképen divatozzék azon tartományokban az említett elválasztás, azt minden tekintetben hazánkra alkalmazni nem lehet; mert polgári szerkesztetésünk alapja felette különbözik más európai tartományokétól. Nálunk a nemzet még a végrehajtó hatalomnak egy részét is maga gyakorolja, még pedig azon részét, mely a népre egyenes és közvetlen kihatással vagyon; a vármegyék közgyűlései intézik el az administrationalis tárgyakat, ők választják, ők küldik ki a tisztviselőket, ők választják a bírákat is, kik hajdan szintén egyenesen a közgyűlésből küldettek ki minden egyes pörnek megvizsgálására, s a gyűlésnek tettek ismét jelentést a végzettekről, mely hajdani szokást az 1807-ki törvény csak időnyerés tekintetéből változtatta meg; szóval, a megyékben minden hatalom a közgyűlésből ered, és ismét oda folyik vissza. A megyék azon hatóságának fentartását véli a szóló szabadságunk támaszának, és valóban fél, hogy a birói hatalomnak tökéletes elválasztása által maga azon hatóság szenvedne csorbulást; mert azon törvényszék, mely a megyétől egészen független volna, birói hatalmának nem csekély hatású befolyása által könnyen gyakorolhatna önkényt és elnyomást. Hogy tehát a megyéktől a birói hatalom tökéletesen el ne választassék, sőt az összefüggés még inkább fenmaradjon, küldői azt óhajtják, hogy a törvényszékeknek rendes előlülői az alispánok legyenek. Nem is változtatja e részben véleményét az, a mit Temes vármegyének követje a fabrikai munkák felosztásáról említett, mert noha tudja, hogy p. o. a tűcsinálás többekre felosztva gyorsabban halad, ezt a fabrikai módot az igazság kiszolgáltatásának és egyéb administratiónális tárgyaknak elrendelésénél alkalmazni nem akarná, hanem azt óhajtja, hogy az egység tekintetéből az elsőség és felügyelés mindenik hatalomra nézve az alispánban egyesüljön. Az, a mit szintén Temesnek követje a befogatásról, a szolgabirának, vármegye ügyészének távollétéről, s az esztendő mulva hozott feloldozó itéletről példa gyanánt előadott, olyan visszaélés, melyet annak helyén orvosolni kell; de mely az által, ha nem az alispán lesz az előlülő, hanem különös törvényszéki előlülő választatik, orvosolva nem lesz; mert a szolgabiró akkor is eljár úriszékekre, minthogy a most javaslott czikkely szerint is kötelessége leend azon megjeleni; a vármegye ügyésze ezután is folytatni fogja az urbéri pöröket: és így, ha csak máshol nem segítünk, ilyen visszaélés, a törvény széki különös előlülő miatt, ezután is megtörténhetik. A mi azonban a főispánokat illeti, minthogy ezek mindeddig a kormány által neveztettek ki küldői őket törvényszéki előlülőknek épen nem akarják, azon egyszerű oknál fogva, mert helytelennek látják, hogy szabadon és közbizodalommal választott itélőszéknek előlülője nem választva, hanem a kormány által kinevezve legyen, és így ezen változással elfogadja a kerületi szerkezetet.