A VALLÁSBELI SÉRELMEKRŐL.

A KK. és RR. 1839. október 21-kén tartott kerületi ülésében a vallásbeli sérelmek vétetvén tárgyalás alá, fölolvastattak a mult országgyűlésen e tárgyban készített üzenetek.

DEÁK FERENCZ: A statusnak egyik legnagyobb hibája az, midőn a vallás dolgába avatkozik; elég neki arra ügyelni, hogy a status czéljával ellenkező vallások ne legyenek; azonban e hibát Európának minden statusai elkövették; ezek már megtörténtek, s most már azoknak kevesítésén kell igyekeznünk. A mult országgyűlésen e tárgyban előadott sérelmeket nem lehet úgy mint protestans atyánkfiai serelmeit tekinteni, mert ezek valóságos országos sérelmek, a mennyiben a lelkiismeret szabadsága világos törvény ellenére korlátoltatik; azonban e tárgy a mult országgyűlésen ki lévén eléggé fejtve, de az általküldés sem elleneztetvén, ne ereszkedjünk ennek részleteibe, várjuk meg, mit fognák üzenetökben felelni a főrendek, addig pedig maradok az előbbi üzenet mellett.

A PÉNZBELI ELMARASZTALÁSOKAT MAGUKBAN
FOGLALÓ ITÉLETEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL.

A KK. és RR. 1839. október 24-kén tartott kerületi űlésében napi renden volt a törvényjavaslat «a pénzbeli elmarasztalásokat magukban foglaló birói itéletek végrehajtása módjáról 1832/6. esztendőben alkotott XV. t.-cz: némely szakaszainak módosításáról és fölvilágosításáról». Czeh János, Győr városa követe, a nemzeti hitelre nézve szükségesnek tartotta a váltójognak megalkotását és a nemzeti banknak fölállítását, s elősorolta a hitelező biztosítását czélzó azon intézkedéseket, melyeknek azokat meg kell előzniök

DEÁK FERENCZ: Győr városa követének nézeteit helyesli ugyan, azonban ezek a hitelbeli kérdésekhez tartoznak. Most szorosan csak az itéletek végrehajtásának javításáról szükséges tanácskoznunk. Kétfélék azon javítások, melyeket ezen módok iránt tennünk lehetne. Az első a formákat, a második a dolog érdemét illeti. Az eddigi mód, mely szerint az árverés útján eladott jószág a vevő kezénél csak mint birói zálog hagyatott, sem a hitelezőre, sem az adósra nézve nem lehet jótékony, még pedig azért nem, mert ha a hitelező vagy a ki az ily árverés útján eladandó jószágot megveszi, nem tudja, mely órában fizettetik neki vissza a jószágért adott pénz, ő a jószágban javításokat nem tehet, s így nem biztos pénzének gyümölcsözéséről. De az adósra nézve sem jó ezen bizonytalanság, mert, kivált ha nagyobb kiterjedésű a jószág, nem concurrálhatnak a vevők, mivel pénzes ember kevés van Magyarországon; ha kisebb az eladandó birtok, akkor sem jön örömest még a szomszéd is, noha megvehetné, mert bizonytalan lévén a visszaválthatás ideje, senki nem fogja ily módon pénzét kiadni, s így csak igen csekély áron lehet a jószágot árverés útján eladni. Az adós ez által tönkre jut. A törvényhozásnak tehát kötelessége ezen törvényt; mely a mult országgyűlés czélzatának meg nem felel, megváltoztatni. Megegyezem abban, hogy ha a végrehajtás útján eladott birtok egy esztendő és egy-nap alatt vissza nem váltatik, az többé visszaváltható ne legyen, vagy pedig bírja azt a vevő 32 esztendeig háborítatlanúl zálogképen. Ez nem sérti meg a familia jogait, nem ütközik a kir. fiscus örökösödési jogaiba, mert hiszen 32 esztendőre eddig is lehetett zálogos kötéseket tenni. Azonban akár az egyik, akár a másik mód fogadtatik el, mindenesetre ez csak oly adósságokra terjesztessék ki, melyek a most hozandó törvény után tétetnek, s e törvény visszaható erővel ne bírjon; mert ha visszaható erőt akarnánk annak adni, akkor kijátszatnának azok, kik az előbbi törvény biztosítása mellett pénzt vettek fel, s felingerülnének a hitelbeli törvények ellen leginkább a földbirtokosok, nem azért, mintha talán ők pazarlóbbak volnának, hanem mivel birtokukra könnyebben kapnak pénzt, rendesen köztük vannak a legtöbb adósok, s ezeknek nagy része befolyással levén az országgyűlésre, csakhamar megváltoztatnék minden ilyetén törvény. Ezen javaslatom magát a dolog érdemét illeti; a formák iránt akkor lehetne szólni, midőn ezen XV. t.-czikk szakaszonkint fog tanácskozás alá vétetni.