A NEMESI JÓSZÁGOT BIRÓ NEM NEMES
ADÓKÖTELEZETTSÉGÉRŐL.

A KK. és RR. 1839. október 24-dikén tartott kerületi ülésében, az 1832/6-ban alkotott XV. t.-cz. módosításáról szóló törvényjavaslat 4. §-ának tárgyalása alkalmával, Somssich Miklós fölhozván, hogy «némely megyében a nemesi jószágot biró nem nemes nem fizet adót azon ingatlan jószágtól, melyet ő csak mint a nemes tulajdonosnak képviselője bir, más megyékben pedig ellenkező a szokás», többen azt kivánták, hogy a nem nemes vevő minden esetre fizessen adót a nemesi birtoktól, mások meg indítványozták, hogy a nemesi jószág, akárki birja is, az adótól mentes legyen.

DEÁK FERENCZ: Ezen elvnek kimondása ellenkeznék az 1825-iki országgyűlés határozatával. Ugyanis akkor Veszprém követe előadván, hogy megyéjében a merétei pusztán lakó nemtelenek királyi rendelet által adó alá vettettek, ez ellen az ország rendei ő Felségéhez felírtak, s miután fölülről azon válasz érkezett, hogy a nemteleneknek, akár mi földön lakjanak, adóztatása igazságos, az ország rendei is elállottak további fölirásuktól, s akkor azt határozták, hogy az ily nemesi birtokban ülő nemteleneknek (agiliseknek) adóztatása külön rubricába tétessék. Megyénkben - úgymond - az agilisek csakugyan adóznak, s habár ezen körülmény tekintetbe vétetvén, a nemtelen ember nem állhatja is ki a nemes emberrel a vételbeli concurrentiát, de ez alkotmányos elv lévén, azt itt csak mellesleg eldönteni nem lehet.