A
ZAVARGÁSOK ALKALMÁBÓL INDITVÁNYOZOTT
RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEKRŐL.
I.
A képiselőház 1848.
julius 24-dikén tartott ülésében Hadzsics Lázár törvényjavaslatot
nyujtott be, mely szerint Temes, Torontál és Bács vármegyék ostromállapotba
helyeztessenek, polgáriak helyett hadi törvényszékek állíttassanak, a martiális
törvények kihirdettessenek, s kérte, hogy a törvényjavaslat nyomban
tárgyaltassék. Az alvidéken összevont sereg - így szólott - nem képes az
országnak ezen részét megvédeni, mert az ellenség száma nagyobb, s a lázadás
terjedvén, naponkint növekedik. Az eddig csak egyesek ellen alkalmazott hadi
törvényszékek ilyen körülmények közt nem elégségesek. Gorove István, ki
a törvényjavaslatot nem kivánta Temes vármegyére kiterjeszteni, kiemelte, hogy
«nem emlékezik esetre, midőn parlament ily martiális törvényeket
önkebléből határozott volna».
DEÁK FERENCZ igazságügyminiszter: A
képviselő úrnak tökéletes joga volt a házhoz ily törvényjavaslatot
benyujtani és tárgyalását sürgetni. Én ugyan - megvallom - a jelen körülmények
közt czélszerűbbnek láttam volna, hogy a képviselő úr előbb a bel-
és a hadügyminiszterrel barátságosan értekezzék, ha vajjon azon vidékekre nézve
tanácsosnak látják-e az efféle rendelkezést, vagy fog-e a miniszterium
intézkedést tenni a ház elé terjesztendő ily törvényjavaslat iránt, vagy
elégnek gondolja-e azon intézkedéseket, melyeket eddig tett? S ez annyival is
inkább kivánatos lett volna, mert a ház előtt előleges készület
nélkül benyujtott ilyen törvényjavaslat először is az országban a rémülést
- ámbár körülményeink felette veszélyesek - oly óriási fokra emeli, mely mint
minden rémülés, a czél elérését csak nehezíti. Veszély idejében legnagyobb foka
a bajnak az, hogy az emberek egymást - habár nem mindig alap nélkül is -
rémítik. A második meg az, hogy a miniszterium maga is tudja, s a ház
előtt sem titok, mi történik ott. A képviselő úr semmivel sem tud
többet, mint a ház; mert a mi egyes eseményeket tud, azok csak egyes vonásai
azon képnek, mely magában elég fekete. De azt az egész ház tudja, hogy ott
egész népfaj lázadásban van, hogy fegyveres erő áll fegyveres erő
ellenében, hogy amazok részéről az erő naponkint szaporodik, de a
magyar kormány is szaporitja mindinkább a sereget; szóval: hogy belháboru van.
A miniszterium mindazon eszközöket felhasználta, melyeket eddig
constitutionális körben felhasználni szükségesnek látott, nemcsak, hanem a
melyeket felhasználni joga volt; mert a körülmények ily állásában joga van a
kormánynak kir. biztosokat küldeni, s őket felhatalmazni, hogy azt, mit
rögtönitélő biróságnak nevezünk, kihirdettessék. Hol a biztos ezt
szükségesnek látta, a miniszterium felhatalmazta rá, hogy megtegye. Meglehet,
hogy a körülmények olyanok, hogy a miniszterium talán maga is kérni fogja a
házat, adjon neki több hatalmat; hanem azt csakugyan nem hiszem, hogy akarjon a
ház egyes vidékeket defigálni, s akarná azt mondani, hogy e vagy ama vidék
tétessék ostrom alá. A ház joga alig terjed egyébre, mint azt mondani: ily
esetben a miniszterium felhatalmaztatik ezekre és ezekre. Ekkor a miniszterium
a törvényhez képest fog rendelkezni arról, hogy Torontálra vagy Bácsra, vagy
melyik vidékre terjesztessék ki az ostromállapot. Minthogy azonban a
törvényjavaslat már be van adva, azt visszavonni nem volna czélszerű, a
menynyiben ez a mostani körülmények közt talán több kárt okozna, mint hasznot;
hanem, mint Madarász képviselő úr mondotta, nyomassék ki, vétessék holnap
tanácskozás alá, s az illető miniszterek - úgy hiszem - nyilatkozni fognak
mind az ország mostani állapotáról, mind az egyes részletekre, mind pedig a
teendőkre nézve. Arra mindenesetre figyelmeztetem a házat, hogy ezen szó:
ostromállapot, Magyarországban oly tág, oly bizonytalan értelmű, hogy
mielőtt kihirdettetnék, a legnagyobb megfontolást igényli, és sokszor
nagyobb rémülést okoz, mint hasznot.
II.
Nyáry Pál nem tartotta szükségesnek,
hogy az alvidék meghatározott részére hozassék törvény, hanem óhajtotta,
alkottassék törvény, mely fölhatalmazza a kormányt, hogy a hol szükségét látja,
felelőssége mellett magát az alkotmányos törvényt is felfüggeszthesse.
DEÁK FERENCZ igazságügyminiszter: Egyéni
nézetem szerint az alkotmányos törvények mind az egész nemzet jogait, mind
pedig az egyes polgárnak törvényes szabadságát biztosítják, és ezen törvényes
szabadságnak megszorítását bizonyos formákhoz kötik. Ezen formákat szorosan meg
kell tartani minden egyes polgár elleni eljárásban a kormánynak szintúgy, mint
akárkinek az országban. De mivel vannak rendkívüli esetek, midőn a rendes
formáknak megtartása káros következéseket szül a közbátorságra, és a státus
czélját veszélyezteti, azért gondoltak ki több országokban különféle
szabályokat a rendkívüli esetekre, meghatározott korlátok között
alkalmazhatókat. A magyarországi törvénykezés minden egyes ember ellenében
különös korlátok közé van szorítva és olyan formákhoz kötve, melyek békés
időben nem károsak, és habár néha hosszadalmasak is, de az egyes polgárok
személyes szabadságának nagyobb biztosításul szolgálnak, mint más rögtönös
eljárás. Oly országban is, hol esküdtszéki eljárás van, melynek alapelve, hogy
inkább mentessék fel tíz bűnös, mint egy ártatlan elitéltessék, melynél
arra törekedett minden törvényhozás, hogy a személyes biztosság erősebb
lábra állíttassék, olyan országban is a rendkívüli esetekben nem esküdtszéki
eljárás, hanem más rögtönzött eljárás mellett ítélnek a vádlottak fölött. A
törvényben meg kell határozva lenni a bűntettek fogalmainak; innen magában
értetik, hogy a mit a törvény bűntettnek ki nem jelöl, azt szabad tenni,
az polgárilag szabad cselekedet. De jöhet a haza olyan körülmények közé,
midőn a legszabadabb nép némely polgárilag szabad tetteket nem szabadoknak
nyilvánít. Igy p. o. a badeni herczegség institutiói bizonyosan a
legliberálisabbak, s ez év folytában az ottani revolutionális mozgalmak
következtében - a napokban került kezemhez a badeni nagyherczeg rendelete,
melyet az ottani törvényhozás helybenhagyott - a martiális törvény
kihirdettetett, s ennek egyik pontja az, hogy az is katonai commissio elé
állíttatik, ki a mozgalmas seregeknek vagy az ellenségnek irányáról,
hatalmáról, mozgalmairól, terjedéséről nem igaz híreket terjeszt.
Egyébkint más körülmények között valami hírt beszélni nem bűntett, s most
mégis a hamis hír terjesztését Badenben a haza rendkívüli körülményei közt
bűntettnek nyilatkoztatta azon törvényhozás, mely bizonyosan a
legelső liberális törvényhozások közé tartozik. Magyarországban a kormány
ilyesmit törvényes felhatalmazás nélkül nem tehetett; tett, a mennyit tehetett
az eddigi formák között; biztosokat küldött, statáriumot hirdetett, mit tennie
az eddigi gyakorlat szerint szabad volt, és ezt bizonyos lázítási esetekre is
kiterjesztette. Ellenben több olyan tárgyak adhatják elő magokat, melyek
iránt az eddigi formák között, eddigi törvényeink szerint, intézkedni nem
lehet. Ez az, a mire szorítkozik és a mennyire kiterjed e ház hatalma, hogy t.
i. előáll a miniszterium és azt mondja: «uraim! az eddigi formák és
törvények nekünk nem adnak annyi hatalmat, a mennyi szükséges volna a rend
helyreállítására, tőletek függ a szükséges hatalmat megadni, és
tőletek függ a korlátokat is megszabni; íme ezt előtökbe terjesztjük».
Ezt joga van a miniszteriumnak tenni, sőt kötelessége is, és a háznak van
joga benne határozni. A határozatnak alkalmazása azon körülményekhez, melyeket
a törvényhozás kiszabott, a végrehajtó hatalomnak dolga. Szóval, a
miniszteriumnak, ha általános vagy speciális törvény által meghatalmazva
nincsen, az eddigi formákhoz nem illő, az eddigi törvényekkel
ellenkező módon az egyes polgároknak szabadságát korlátolni és oly
tetteiket büntetni, melyeket a törvény bűntetteknek nem ismer, nem szabad.
Nem szabad a formákat megszegni, hacsak a törvény nem ad rá hatalmat. Tehát
ezen szempontból és ezen alapon a formákat megszabni és törvényeket alkotni a
háznak köréhez tartozik. Én úgy értettem Nyáry Pál előadását, hogy
erről szólott, nem pedig arról, hogy dictatori hatalmat adjon valakinek, a
mitől Isten mentsen meg bennünket és az egész hazát. Eddig a miniszterium
ily törvényjavaslattal nem járult a ház elé; mert megvallom, azt hiszem, -
lehet, hogy a körülmények más hiedelemre vezethetnek, s lehet, hogy a hadügyminiszter
és a belügyminiszter több részleteket tudnának előadni azt hiszem, hogy
Temes, Torontál, Bács megyékben több szükség volna most ágyura, és katonákra,
mint akasztófára. Lehet, hogy némely intézkedések szükségesek volnának ottan, s
használnának is; de mindeddig tartózkodott a miniszterium az ilyen
lépésektől, mert az ilyenekkel óvatosan kell bánni, mert a mit heroicus
szereknek neveznek az orvosok a betegségre nézve, olyan szer ez is a
politikában. Eddig a miniszterium nem terjesztett elő ily javaslatot; de
most a ház egy részében aggodalom mutatkozik, és ha a ház csakugyan ily
rendkívüli hatalmat kíván adni, azt a miniszterium csak akkor fogja használni,
mikor a körülmények parancsolják, még pedig a törvény által kiszabott korlátok
között. Én tehát azt gondolom, nyomassék ki a beadott javaslat, mennénk vele az
osztályokba, s hogy ne hosszabbítsuk a dolgot, igyekezzenek azt formulázni, s
legalább az osztályokban legyenek jelen azok, a kik leginkább érdeklődnek
a dolog iránt. (Helyes!)
A képviselőház Deák
Ferencz indítványát elfogadta.
|