|
A BIRÓI PARANCSOK ELTÖRLÉSÉRŐL.
A KK. és RR. 1834. február 13-dikán tartott kerületi
ülésükben tárgyalták a biróságok rendezéséről szóló XXII. t. cz.
javaslatát, mely a birói parancsolatok eltörléséről intézkedett és azt
javasolta, hogy a renovatorio-executorium parancsolatokat kivéve, a felek
folyamodására cum clausula salvificatoria kiadatni szokott minden más birói
parancsolatok eltöröltessenek. Niczky János, Vasmegye követe, minden s
így a cancellária által is kiadatni szokott parancsolatok eltörlését kivánta. Több
követ szavazást sürgetett.
DEÁK FERENCZ: Ez nem oly könnyü kérdés, mint látszik, s nem könnyü,
mert sokfelé ágazó. Hogy az országnak mindig küzködni kellett a cancelláriának
azon bitorlott hatalmával, mely szerint magát az igazságszolgáltatás minden
ágába beavatta, s hogy ezen bajon a birói függetlenség végett alkotott, de soha
meg nem tartott 1791: XII. t.-cz. által sem lőn elegendőleg segítve,
az országnak ismételve föladott tömérdek sérelmei mutatják. Azonban maga az
1790. vagyis inkább 1793. munka is fönhagyja a felségnek a vi supremae
inspectionis kiadandó parancsolatait. A szónok örömest reá áll, hogy ezek is
általában eltöröltessenek; de szükség valamely intézetről gondoskodni,
hogy a törvénykezési formalitást megsértő biró ellen a hon polgára
oltalomra találjon. Másutt, nevezetesen Francziaországban, erről úgy
gondoskodott a status, hogy az inspectio hatalmát megosztván, az ezzel járó
föladatok egyik részét, t. i. a formák szigorú megtartása fölötti határozat
jogát, a cassatorium tribunalra bízta. Ezen intézet a revolutió
időszakából az úgynevezett rajnai tartományokban is megmaradt. A szónok
azonban nem mondja, hogy nálunk is cassatorium tribunalt kell állítatni, hanem
csak azt állítja, hogy a fogyatkozás kipótolásáról kell gondoskodni, különben
ha egyszerűen eltöröljük a parancsolatokat s pótlásról nem gondoskodunk,
ott leszünk, a hol voltunk az 1791: XII. t.-cz. alkotásával, t. i. hogy
meghozatott, de meg nem tartatott.
|