Rész

  1     1|           ujra az öreghez fordult:~- Jó, hogy tudom, hol szállt
  2     1|              a Hollókövy családnak s jó és balszerencsében osztozott
  3     1|            mielõtt bemegy a pasához, jó borravalót ajándékoz mindegyiknek.
  4     1|           jobban megfizet. Ismerlek, jó madár!~A renegát sunyi tekintete
  5     1|             mindenhol készen vár rád jó barátod, az akasztófa...~
  6     1|             annál mohóbban sietett a jó alkalmat megragadni.~Száraz
  7     1|           Abu el Máni minden foglyot jó áron eladott és a napokban
  8     1|           nagy rabszolgavásár. Ekkor jó keletje lesz a foglyoknak.
  9     1|          szavainak hatását lesve, de jó vívóként, döntõ csapásait
 10     1|         vádolsz...~- Jól van, jól, a jó ökröt az igában, a paripát
 11     1|                Vitéz Abdurrahmán, te jó müzülmán vagy, de én meg
 12     1|             müzülmán vagy, de én meg jó keresztény vagyok. A mit
 13     1|           fordítja maga felé, hogy a jó útra terelõdjék. Ne félj
 14     1|            véletlennek, így igazítja jó útra a vaksorsot!~Abdurrahmán
 15     1|              lealázó gorombaságot is jó képpel eltette a többi mellé...
 16     1|          kapuszárnyat.~- Lépjetek be jó egészséggel hozzánk!~- Te
 17     1|       megmenekülni az öldöklésbõl.~- Jó, jó, nem minden kérdésre
 18     1|   megmenekülni az öldöklésbõl.~- Jó, jó, nem minden kérdésre szükséges
 19     1|              a két testvér, bár régi jó nemes családból származott,
 20     1|          szabad tudni - ez nem volna jó... Úgyis elég mende-monda
 21     1|              kiszabadította.~- Ezt a jó fogást ép úgy, mint már
 22     1|         aratásunk lesz ezekbõl, - de jó lenne, ha megmondanád a
 23     1|            vissza és reményen felüli jó hireket hozott. A hathársi
 24     1|       kétszázat is érte...~Ekkor egy jó gondolat ötlött eszembe,
 25     1|              az ajtót. - Mit akarsz, jó ember? Miért e nagy fájdalom?
 26     1|           kedvenc teszkeredzsijétõl.~Jó kedvvel jött és epesárga
 27     1|  toronyszobába.~- Nos? Nos? Arcodról jó hireket olvasok! Beszélj
 28     1|      javakért, mulandó gyönyörökért. Jó minapában is szállást kért
 29     1|             mellett lõttek volna egy jó nagyot.~- Tehát erre vette
 30     1|            hullott a mennykõ, hogy a jó öreg pap alig bírta visszatartani
 31     1|               Hej, ha tudnád, milyen jó hireket hozok én nektek,
 32     1|              az urak? Ugy-e, ez az a jó hir, mit mondani akár kegyelmed,
 33     1|             kegyelmed Budára indult, jó minapában itt sundorgott
 34     1|              vele szemben pedig, egy jó nyíllövésnyire, a Hollókövy-család
 35     1|        lépett a szobába.~- Kegyelmes jó uram, - kezdé reszkető szóval
 36     1|           bátyám, beszélgessünk a mi jó anyuskánkról... Csak ő róla
 37     1|           köré fonta karjait.~- Édes jó atyuskám!~- Sejtém, hogy
 38     1|           fogadom, hogy ezentúl csak jó hitemet fogja hallani kegyelmed.
 39     1|               ha gyanítanék valamit, jó volna. - De azt az egyet
 40     1|               hogy ebbõl az emberbõl jó válhatik valaha! Gondoljon
 41     1|              õrködtek fölötted, édes jó uram, mert hiszen örömest
 42     1|            nagy kertet.~- Méltóságos jó uram, a másik csapat a községházánál
 43     1|            fiam!~- Parancsodra, édes jó apám, de...~- Nos, de?...
 44     1|           belépett az öreg Bálint.~- Jó Bálintom te, mégis megfontoltam
 45     1|                 Higyje el kegyelmed, jó uram, hogy elõbb-utóbb megteszi,
 46     1|            csendes! Hozzákezdhetünk, jó uram! Hanem, ha szabad szólanom,
 47     1|           lettek készen mindennel és jó volt sietniök, mert a hét
 48     1|      kénytelen volt leszállani róla.~Jó darabon át kantárszáron
 49     1|             a nyilvesszők, mivelhogy jó célpont volt a fehérlő paripa
 50     1|            volt edzve:~ »Hüvelyembõl jó ok nélkül ki ne végy,~
 51     1|         ugrott fel ültébõl.~- Hála a jó Istennek, itt vagy Bálintom!...~-
 52     1|                Bátorság! Mindenhol a jó Isten szeme õrködik felettünk!
 53     1|              szemét.~- Istenem, édes jó istenem, drága, kedves szüleim,
 54     1|            úr veszi meg, kinél olyan jó dolga lesz, mint a paradicsomban...
 55     1|            keresztül...~- Apám, édes jó apám, te vagy! Szabadíts
 56     1|        felelte:~- Igérem, apám, édes jó apám!~Megrettenve ült fel
 57     1|            nem drága szellemed, édes jó atyám, én magasabb sugallatnak,
 58     1|             hogy hamar megtanulja,~- Jó, hát várok, de nem sokáig.
 59     1|    elszámlálva Allah kilencvenkilenc jó tulajdonságát, melybe a
 60     1|         Persze ilyenkor drága volt a jó tanács, mert Edömér találékony,
 61     1|             sirat engem az én kedves jó anyám!... Ah, tán a szíve
 62     1|         külön órán.~Természetesen, a jó bánásmód és szeretet, mivel
 63     1|           nem is úr és szolga, hanem jó barátok volnának, - de ezen
 64     1|  levetkõztette és erre õ is nyájasan jó éjt kivánva, összehúzta
 65     1|         szólt az ifjú. Vagy tán uram jó bánásmódját irigyled? Hidd
 66     1|               Majd csinálsz másikat, jó Bendár! Jól esik ám ez a
 67     1|             is! kiáltotta utána.~Már jó délután járt az idõ és éppen
 68     1|                 Csak öt percig várj, jó Hanif, csak öt percig! Óh,
 69     1|              Hogy pedig lássad, mely jó szivvel vagyok hozzád, azonnal
 70     1|         Rabszolgám, Szelim, aki igen jó és hûséges szolga, könyörgött
 71     1|            regéket tud beszélni, oly jó, oly hûséges, hogy nem szeretném
 72     1|              vagyok! Kairam, kedves, jó uram. Holnap már nem fog
 73     1|     történeteket fogok neked mesélni jó szívedért. Meglásd, milyen
 74     1|              eddigi hibáiért, Edömér jó tanácsait pedig szívébe
 75     1|         megismerte hangjáról.~- Mily jó vagy, hogy eljöttél! mondá
 76     1|           hugom?~- Oh, ne légy ilyen jó, ne ilyen nemes! Mert még
 77     1|            meg fog gyógyulni.~Erre a jó hirre Csilla örömkönnyeket
 78     1|          hitetlen«! Mert lásd, óh én jó uram, a keresztény vallás,
 79     1|         sejtve, hogy az így elvetett jó magvakból õ rá nézve a romlás
 80     1|          mint te, édes bátyám, olyan jó, nemes és kitartó.~- Igy
 81     1|       felkiáltott:~- Óh, atyám, édes jó atyám, úgy-e, jól tettem,
 82     1|       dolgokból álltak.~- Nem tudod, jó Bendár, mikor tér vissza
 83     1|          szorította mindakét kezét s jó ideig szólni sem tudott
 84     1|               egy kukkot sem szólok! Jó lesz neked ott, ahol lész!
 85     1|        örömömben! De mit szól majd a jó Dsámi, ha meglát! kiáltá
 86     1|          honnan ki lehet szabadulni. Jó szíve sok szerencsétlent
 87     1|           keveset egyél. Taib apónál jó vacsora vár ránk, s nyugalmas
 88     1|            apó fog kijelölni.~- A mi jó apánk nem akarja, hogy itt
 89     1|              nagyokat sóhajt.~- Nem, jó Dsámim, nem a várakozás
 90     1|           ugrott föl. Hogy neki ez a jó gondolat eleddig nem jutott
 91     1|            meg tudnálak siratni... A jó Bendár addig futott fűhöz,
 92     1|            könnyezve László. Szegény jó Szulejka te!... Nézz ide,
 93     1|         marad idõnek.~- Mit mondasz, jó atyánk?~- Semmit, gyermekeim!
 94     1|      szellõlábú paripákkal.~- Risán, jó Risán! Megbecsüllek, úgy
 95     1|     Megbecsüllek, úgy tartalak, mint jó barátot! kiáltotta vidáman
 96     2| bektasi-dervis a szökőkút mellől már jó ideje gyanakodó tekintettel
 97     2|           tükrözõdnék.~Így ültek ott jó ideig, mialatt loppal egyik
 98     2|        átölelve. Nem tudtak szólni s jó ideig csak hangos zokogásuk
 99     2|   mindenekelõtt mondd, feledhetetlen jó atyám hamvait eltemették-e?
100     2|               Jer, öleld meg te is e jó embereket, hiszen testtel,
101     2|            mellettem, vagy tán az én jó uram lelke hárította félre
102     2|           hogy a holttesteket vessék jó mélyen a bokrok közé.~Először
103     2|             járom szárazon és vizen, jó idõben és zivatarban a világot,
104     2|          tudta meg, de türelem, édes jó uram! Ha Hiasszár valamit
105     2|     megtömött szatyrával Hiasszár.~- Jó Hiasszár, mondd, nyomára
106     2|         ragyogó szemmel helyeselte e jó tanácsot.~- Szavaidból tudom,
107     2|            amit csak akar, legyen az jó vagy rossz, igazság vagy
108     2|        alakját.~- Lassabban beszélj, jó Bendár, nehogy felismerjen
109     2|        Aleppóból...~- Te jer velünk, jó Bendárom. Nézd, ott vannak
110     2|       szolgáját, akik csak Edömérhez jó szívvel voltak, mind elbocsátotta
111     2|            szolgálatból...~- Szegény jó Bendár, miattam kellett
112     2|           gyorsan, hol van? Mondjad, jó Bendárom!~- Igaz, te nem
113     2|       beszéljünk errõl. Ilyesmit nem jó ennyi nép között emlegetni,
114     2|              a kiszállást lássa, így jó helyre tehetünk szert. Szoruljunk
115     2|          kutyának, örvendezett saját jó gondolatának Bendár...~-
116     2|             menekülni is akarunk ám, jó Bendár mielébb!~- Az is
117     2|            melyből a város kutjainak jó része táplálékát nyerte,
118     2|       aláereszkedő éjhomálylyal...~A jó félórányira fekvő ciprusfa-gesztben
119     2|        azután egyet gondoltam és egy jó csomó rétest kiválasztva,
120     2|         állott, mert a rabszolgáknak jó elõre ki volt adva a parancs,
121     2|            nyujtott kezecskéit, ki a jó Bendár megpillantására hangos
122     2|       Áronnak az elmult évek alatt a jó Isten csakugyan magasra
123     2|             nak a tudóját. És ezek a jó barátok összeálltak, hogy
124     2|              Miért vagy ily haragos? Jó hireket hozok ám!...~- Süsd
125     2|         területén fekszik. Így aztán jó szóval, pénzáldozattal nem
126     2|              bátyjához irt levelét e jó hirrel hamarosan befejezve,
127     2|     Emlékezzél visszatérni hozzánk,~ Jó vadász, ha meg nem látogatnánk.«~
128     2|              De nem is csoda, hiszen jó két hónapig nyomtam az ágyat,
129     2|             megkérdezze: »Hogy vagy, jó barátunk, Hiasszár? Szünnek-e
130     2|      ápoljalak?«~- Csillának angyali jó szíve van, szólt Edömér.~-
131     2|            felköszönõ három ifjunak, jó vadászszerencsét kivánva,
132     2|              esett is zsákmányul, mi jó kilátás volt a másnap hajnalban
133     2|           Ide hívjam Edömér urunkat? Jó lenne, ha neki is megmondanád.~-
134     2|             a fenekén van valami kis jó is!~- Csakugyan igazad van,
135     2|              és egy sereg csatlóssal jó messzire elkisérték vendégeiket
136     2|            kémjei a haramiáknak, kik jó szolgálatok fejében békét
137     2|               hogy az efféle csárdák jó hire fenmaradjon. És ez
138     2|            és haramiák rémét hozta a jó szerencse útjukba.~Ebéd
139     2|          Eperjest, mert a kopanicsár jó eleve megizente a lesben
140     2|           megtartottak: »Hüvelyembõl jó ok nélkül ki ne végy, de
141     2|          zabola~ S csörögve rémesen~ Jó kardja méne tomporát~ Verdeste
142     2|             jajszó felé.~- Ide, ide, jó emberek! hangzott feléjük -
143     2|            is megmondom, nem leszünk jó barátok, mondá aztán Edömér
144     2|  hiradásokkal és hamis mozdulatokkal jó messze el akarják csalogatni,
145     2|            hiszen földim volt. Derék jó úr volt. Vitéz katona, vakmerõ,
146     3|              keztyüt dobott,~ Bennem jó lovagra találtatok.«~ Svéd
147     3|     véletlen-e vagy szándékosság, de jó idõbe telik, mig hazakerül
148     3|         nagyon boszantotta és csak a jó alkalmat leste, hogy valakibe
149     3|             címet, fiókjába rejté.~- Jó öreg Bálintom, még most
150     3|            estél el vitézül, én édes jó apám! Segíts hát, hogy én
151     3|           övét.~- Bátorság, hûséges, jó öregem! Amint Isten akarja!
152     3|         súlyos csapásokat osztogatni jó, de nem bajvívásra való!~
153     3|    keresztény világ összetörésére.~E jó előjelen kívül azonban,
154     3|              dervisruha másodszor is jó szolgálatot tesz! szólt
155     3|          renegát kezét.~- Köszönet e jó hirért! Náladnál nincs hivebb
156     3|     örvendezve sietett elébük.~Ezt a jó alkalmat Edömér agara, a
157     3|              Térjetek vissza mielõbb jó egészséggel a messzi Bécsbõl!
158     3|              megszökött az ezredtõl. Jó minapában szökött meg az
159     3|              csak földieim és bátyám jó ismerõsei voltak! szólt
160     3|              megyen, de egy úton nem jó lesz haladnunk.~Abban egyeztek
161     3|   fullajtárok hímes öltözetét.~Éppen jó idõben jött. Lotharingiai
162     3|              mondotta a nádor kiváló jó akarattal.~A kancellár is
163     3|    társaságában, mire a kancellár is jó ideig nyájasan beszélgetett
164     3|             fohászkodással.~- A terv jó volt, mentegeté magát Áron.~-
165     3|        mentegeté magát Áron.~- Hiába jó, ha nem sikerül. Azt a bizonyos
166     3|              alatt a zûrzavarban sok jó alkalom fog kínálkozni,
167     3|            hallgass, öcscse! Bármily jó alkalom kinálkozzék is,
168     3|           végbe vinnünk, hogy a négy jó barát ne legyen elválasztva
169     3|           izente vissza a fõvezér.~E jó hir egy idõre új bátorságot
170     3|     letelepedtek rá fészket rakni!~- Jó jel! Az ég küldi e jelt!
171     3|             főhadiszálláson és a két jó barát nagy örömmel üdvözölte
172     3|      csapatában! ujjongott és széles jó kedvében össze-összeverte
173     3|              is csak azt mondom, nem jó ebben a rosszhírű kopanicsában
174     3|           kezdte minden erejébõl, de jó ideig meg se mukkant, akkor
175     3|          kiáltott fel:~- Atyám, édes jó atyám! Hugom meg van találva!
176     3|          szivében...~- Istenem, édes jó Istenem, segíts, hogy fogadásomat
177     3|             Magadra nem is gondolsz, jó Hiasszár?~- A te fogadásoddal
178     3|         kapott oldalához, hol máskor jó kardja lógott...~- A legnehezebb
179     3|               hová lett.~- Köszönöm, jó Kairam! felelt csendes hangon
180     3|     feszítõvasat és tartsd a fáklyát jó magasra, mondá és kevés
181     3|         robajjal leválott belõle egy jó darab. Setét nyílás tátongott
182     3|                Igazad van, Bálintom! Jó kardom utat nyit mindenhová!~-
183     3|       csókolá meg a fõherceg kezét e jó hirért. A herceg átértette,
184     3|         karja közé...~- Bátyám, édes jó bátyám!~- Atyám, édes jó
185     3|             jó bátyám!~- Atyám, édes jó atyám! Egyik fogadásom már
186     3|      nagyvezérhez.~Ali, a szerecsen, jó úszó volt. Kötélen leereszkedve
187     3|             a hadiparancs és Edömér, jó kardját újra kézbe véve,
188     3| legfájdalmasabb emlékei csatolják.~- Jó Bálintom, szólott Edömér
189     3|              és hûséges arcán a régi jó napok verõfényes boldogsága
190     3|           porladoznak.~- Atyám, édes jó atyám! Esküm betelt, fogadásomat