Rész
1 1| állók is meghallhassák, azután halkabban folytatá:~- A
2 1| tudjuk, mit csinált ez alatt.~Azután ujra az öreghez fordult:~-
3 1| osztogatott szét közöttük, azután, mintha a hálálkodások elõl
4 1| engedett a lealázó parancsnak, azután sovány arcát hódolatteljes
5 1| aranyhalakat mutogattak; azután az egyik cifra papirosból
6 1| bólintott rá Almahál-Eddin. Azután felnyitotta a szantálfa
7 1| melyet szinig töltött vízzel, azután kelet felé fordulva, háromszor
8 1| csendítette meg az edényt, azután rezegve megállott, mire
9 1| réz háromlábra állította. Azután egy különös alakú ércfüstölõt
10 1| kastélyát, földjeit, marháit, azután leányával és kincseivel
11 1| Kányavári vigyorgó arcába, azután õ is hideg, kegyetlen mosolygással
12 1| borjúnagyságu szelindekeket, azután lekapcsolva a keresztvasakat,
13 1| mindeneket! suttogá az öreg, azután elõkurjantá az egyik cselédet,
14 1| velünk nem lehet tréfálni. Azután nagyon jól tudja, hogy feje
15 1| hamarjába megsúgtam Libornak. Azután, a látszat kedvéért, nagy
16 1| Hiasszár setéten nézett utána, azután az oldalcsarnok oszlopaihoz
17 1| szerecsen rabszolgának, azután fürgén a nyeregbe pattanva,
18 1| ráütött az ezüstharangocskára, azután kérdõleg nézett öcscsére.~-
19 1| Mamertusz nap éjszakájáig... Azután tehetsz mindent, a mit akarsz,
20 1| tanácskozó-palotába, szólt azután és magával vitte Enyingi
21 1| Ilonkám!~A galamboktól azután a kertbe, virágaihoz vezette
22 1| lányka koszorúba fonta, azután, mintha valami közös érzés,
23 1| akasztották a koszorút, azután egymást átölelve, néztek
24 1| ijedten felsikoltott, de azután apja nyaka köré fonta karjait.~-
25 1| Ebben izmai is edzõdnek, azután igazi nemes vitézhez is
26 1| ezen új adó tartozását is, azután pedig megtudá, hány adófizetõ
27 1| tekintettel nézett a két gyerekre, azután sokkal csendesebb hangon,
28 1| apám, de...~- Nos, de?... Azután, mintha kiolvasta volna
29 1| a környéket, a bokrost, azután tovább mentek.~A néma csendben
30 1| kulcs között keresgélve, - azután menj te is aludni.~Edömér
31 1| közepérõl aláfüggõ vascsillárt, azután kinézett, hogy a cselédség
32 1| szemöldökéig hasítá fejét, azután kardját megforgatva feje
33 1| halálban is nemes arcára. Azután fiára emelte rejtett könnytõl
34 1| csillapulni kezdõ csatazajt, azután lassan suttogni kezdtek,
35 1| virágokkal, szagos füstölőkkel, azután mindegyik hajó orrába egy
36 1| gyorsan odavetett szót, azután épp oly büszkén, mint jött,
37 1| helyeslõleg bólintgatott, azután vigyorogva fordult a gyermekekhez:~-
38 1| A felügyelõ bólintott, azután parancsolólag intett nekik,
39 1| szorongatta Edömér jobbját, azután egyszerre sebesen elfordult
40 1| járású, büszke kis alakjának, azután az apró, bárányfelhõktõl
41 1| facsarták hátra karjait... azután lóra kötözve, vágtattak
42 1| hajtott óriási gályákat, azután újra visszatért Abu-el-Máni
43 1| hangon mondta el e szavakat, azután a sötétségbe bámulva, várta,
44 1| tekintettel meregette rá szemét, azután valami mosolyfélére torzult
45 1| öltözetét.~- Jer! intett neki, azután végig vezette a ház félhomályos,
46 1| míg végre pár lépcsõn fel, azután meg mindjárt lelépkedve,
47 1| Öltöztess! parancsolá.~Azután lerugta magáról a könnyû
48 1| reggeli vallásos mosakodását, azután keresztbevetett lábakkal
49 1| elsõ verseit mondotta fel, azután irni kezdtek és ezzel az
50 1| csak ajkát rágva állt ott, azután gonosz mosolylyal íjját
51 1| fényeshéjú granátalmát, azután egymás kezét fogva, könnyes
52 1| hozzám.~Egyszer, másfél évvel azután, midõn majd bennégtem felgyujtott
53 1| arccal csorgatá tele korsóit, azután szó nélkül elsietett.~Edömér,
54 1| fel hamarosan az ashát, azután majd én fogok neked ma mesélni
55 1| ezzel kifújta minden mérgét, azután kedvetlen dörmögéssel tovább
56 1| várok! dörmögé magában, azután félhangon megszólalt: Siess
57 1| nemes Fatime, haragudni fog. Azután a próféta elsõ parancsa
58 1| látvány nem neki való... Azután tegyétek, mit úrnõtök parancsolt!~
59 1| kõvé meredve hallgatta - azután kezét összecsapva, - olyan
60 1| óvatosan körültekintett, azután egészen füléhez hajolva,
61 1| megkorbácsoltat, hogy arról koldulsz. Azután tekints csak a hátad mögé.
62 1| rózsalevél-szedéshez használjátok, azután a szövõmûhelybe vele.~Ez
63 1| setéten ásító bányaüregbe, azután órákon át vezették omladozó
64 1| kóborló kecskenyájat!... Azután élj, halj, a hogyan tudsz!
65 1| óriási érc-citera húrjain. Azután egyre hangosabb pendülésekbe
66 1| kezét az ifjú fürtös fején, azután megszólalt az öregség tompa
67 1| tálacskába csepegtették, azután a törhetetlen barátságot
68 1| Mezarthim-csillag fénye homlokomat érje. Azután taszítsatok egyet a sziklán.
69 1| öreg.~A leszálló éjszaka azután szuroksetét volt. A szél
70 1| kegyelmét esdette rájuk, azután mindegyiket reszketõ szóval
71 1| megölelte és megcsókolta, azután így szólt:~- Isten nagy
72 1| ölelik, jertek fel hozzám, - azután Isten és a próféta nevében
73 1| ereszkedve a halott mellett, azután gyengéden felölelve, mint
74 1| Búcsúzzunk el hát tõle, azután induljunk, míg a két égi
75 1| megcsókolá a hideg kezeket, azután kilépve a barlangból, meglódították
76 1| Csak barátaimat hívom elõ - azután, amily gyorsan csak lovaid
77 1| kiáltotta vidáman feléje, azután türelmetlen, sóvárgó sürgetéseire,
78 1| törvényeink szerint, halál várna! Azután népemnek nem szabad megtudnia,
79 1| mellére halottnak hitt fiát, azután egy structollakkal díszített
80 2| szinte hátratántorodott, de azután mindent feledve, hevesen
81 2| boltozatos vásárpiacán, azután lekerülve az Atmeidán-térnek,
82 2| volna fel a multból, de azután Edömér jobbját tiszteletteljesen
83 2| estebédről gondoskodom, mert azután komoly dolgokról kell beszélnünk,
84 2| figyelmeztetőleg Hiasszár, azután a falon függő gyékény-szatyrot
85 2| mereven nézett maga elé, azután, mintha valami fojtogatná,
86 2| hajították a bozót közé, azután engem ragadtak meg. Máig
87 2| letenni fölkent kezeidbe, azután add rám áldásodat és ereszsz
88 2| az esteli. Lássunk hozzá, azután fiatal urad el fogja mondani
89 2| meg akarod szabadítani, azután boszut akarsz állni atyád
90 2| Kányavári áruló terveihez, azután sorról-sorra elmondá az
91 2| elmeredéssel nézett reá, azután hangos örömkiáltással borult
92 2| együtt Sztambulban idõzött, azután Magyarországba ment, hol
93 2| legszebbet a világon, hogy azután a padisahnak ajándékozva,
94 2| pillanatig a düh fojtogatott, de azután egyet gondoltam és egy jó
95 2| sápadt pofával védekezni, de azután egy botütéstõl földre rogyott.
96 2| megdöbbenve nézett szét, azután mintegy felserkenve, homlokára
97 2| vagyok még a kapudánnak! Azután neked úgy se kell az arany,
98 2| cseppet le is nyeletett vele, azután úgy tarkón ütötte, hogy
99 2| Vendégem lész, kedves orvos, azután, nemde, meggyógyítod rabnõimet
100 2| Add be neki kétszerre! Azután jöjj vissza s mondd meg,
101 2| remegõ kézzel emelé fel azután a finom muszlinleplet, de
102 2| László minden idegszálán, azután, mintha összebeszéltek volna,
103 2| váltott a követség tagjaival, azután aranynyal jól megrakodva,
104 2| dörzsölgetve nézett utánuk, azután Liborhoz fordult:~- Látod
105 2| se mer utánam nyulni...~Azután megtörténhetik ám az is,
106 2| csontos ökleit emelgette, azután néma dühvel ajtót mutatva
107 2| minden fajta lõfegyverekkel, azután megest öreg ágyukkal lõttek
108 2| mondhatja meg hollétét, mikor azután mindent elkövetek megszabadítására...~-
109 2| saját merészségétõl, de azután biztos hangon elmondta az
110 2| Homonnai uram rövid üzenetét, azután a rosszhirû ónodi erdõn
111 2| Hiasszár egy ideig még várt, azután egy nyaláb rõzsét huzva
112 2| mélyen alvó futár iszákjába, azután õ is nyugalomra tért.~Reggelre
113 2| benneteket táboromba? kérdé azután kemény hangon, mire Edömér
114 2| összehajtva a leveleket, azután jobbját a fiú vállára tette.~-
115 2| szívesen megrázta kezét.~Azután a szállásmestert hivatta
116 2| járt fel-alá sátorában, azután megállt elõttük.~- Oly nagy
117 2| megismertette földieit, azután megigérve, hogy mindjárt
118 3| szólt komoran az öreg, - azután dörmögve ment a benyilóba,
119 3| Balboa ragyás arca elsápadt, azután vérvörösre gyulladt haragjában.~-
120 3| kérdéseikre elmondta az egészet, azután meghagyva neki, hogy pittymallatkor
121 3| lepecsételte a leveleket, azután biztos, gömbölyû vonásokkal
122 3| lobogó lángjába bámulva. Azután kivette keblébõl édes anyjáról
123 3| elérzékenyülten nézte mindakettõt, azután áhítattal emelé ajkához.~-
124 3| suttogá ellágyuló hangon, azután ágyára vetve magát, csakhamar
125 3| uraim, indulhatunk! szólt, azután meleg kézszorítással búcsuzott
126 3| markolt a sirgödör földjébe... azután nem mozdult többet...~A
127 3| tulajdonkép neki volt szánva... Azután hallgatagon visszaindultak
128 3| hogy Bécset elfoglalja. Azután jő a többi.~A nagyvezír
129 3| majd később beszéljenek, - azután folytatta:~- E felhatalmazást
130 3| néhányszor fel-alá a szobában, azután megállt Edömér előtt:~-
131 3| Edömér s midõn kevéssel azután Hiasszárral együtt távoztak,
132 3| keservesen vonítani kezdett, azután habzó szájjal felhemperedve,
133 3| küldték ide... Elõször az úr, azután a szolga, legutoljára pedig
134 3| jelentõségteljes mosolylyal, azután pedig lekisérte õket az
135 3| ruháit és fegyverzetét, azután lovát újra elõvezettetve,
136 3| sietve futott át a sorokon, azután intett neki, hogy beszéljen.~
137 3| urunknak, a császárnak és azután mindent megteszünk a védelemre! -
138 3| nyájasan beszélgetett velük, de azután mégis meggondolva magát,
139 3| egyszerû polgárnak öltözött át, azután szemére huzott kalappal
140 3| értesítsen bennünket. - Azután egy hatalmas szövetségesünk
141 3| megmentené a kisasszonykát. Ezzel azután a kancellárnak ki lenne
142 3| karosgyertyatartó viaszgyertyáit, azután, mintha csak várták volna,
143 3| odaszegezve ült helyén, azután hevesen dobogó szívvel a
144 3| nem mozdult segítségére. Azután e rengeteg tábor valóságos
145 3| mialatt sebeit bekötözték és azután hordszéken viteté magát
146 3| még, hogy elõször az apa, azután a fiú hull le halálra sebzetten
147 3| összeszorított fogai között, azután megpillantva nem messze
148 3| parancsát hozom! mondotta azután a felugráló ifjak közül
149 3| jelenté nekik a látottakat, azután fáradt lova helyett maga
150 3| vezettetett elő kettőt számukra, azután rövid tanácskozás után maguk
151 3| szabadságot adott neki, azután különös kitüntetéskép a
152 3| édes pirulással fogadta, azután bevezette gyengélkedő édes
153 3| vegyült, melyet ijedt ordítás, azután zavart futás követett. Csakhamar
154 3| kellett leemelni nyergébõl. Azután elvesztette eszméletét és
155 3| bástyafokot védõ törökök közé, azután megcsókolva kardját, maga
156 3| halálos ijedelemmel nézett rá, azután villámsujtottként vetette
157 3| midõn távozni látta, de azután, mintha egyszerre eszébe
158 3| indulni fog Varangyoshoz. Azután beült asztalához és reszketõ
159 3| boldogságtól megittasulva, azután átengedte öreg Bálintjának,
160 3| áll az élet-halálharcra.~Azután nézte, mint foglalják el
161 3| nyitva maradjon számukra is, azután puhatolódzni akart, hogy
162 3| kicirkalmozott bókolásában, azután minden bevezetés nélkül,
163 3| csend fogadá Edömér szavát, azután valamennyien riadozva felugráltak.~-
164 3| útra készülõdõ kancellárt, azután pedig Edömérért küldötte
165 3| percig halálsápadtan, de azután nemes arcán a legmélyebb
166 3| csapásával kétfelé szeli, azután szédülõ fejjel hull alá
167 3| Elõször tagadtak mindent, azután a kínzatásnál azt vallották,
168 3| ti hová igyekeztek? kérdé azután Tüzes Gábor.~- Korláthkõre
|