Rész
1 1| vissza.~- Hogyan akarsz itt bejutni? kérdé mérgesen.~
2 1| tétlen elvesztegettük, most itt vesztegetjük a másikat, -
3 1| öreg Bálinttal tegnap óta itt van és Melchiorisz mesterhez,
4 1| Budának legszebb része. Itt volt a fürdõk, lõpormalmok,
5 1| csatlósának. Hej! mi történik itt, jámbor müzülmánok?~A mehlevi-dervis
6 1| halálos beteg - és imé, itt találjuk Budán a legjobb
7 1| félre fehér bajuszát.~- Itt van, la, megint olyan szép
8 1| szavaidnak, Szidi Husszein, tán itt is van ilyen Allahtól megáldott
9 1| vannak.~- Almahál-Eddin itt Budán? Miért jött el Stambulból,
10 1| van neki parancsolva, hogy itt kell Budán maradnia. Holta
11 1| szakállát és felállott.~- A hogy itt a jövendõ képét láttátok,
12 1| Az az ötszáz arany holnap itt legyen, azt mondom, mert
13 1| érkezni hajóival... Ezúttal itt is szép összegre számíthatsz,
14 1| császári részekre...~Kányavári itt egy kis szünetet tartott,
15 1| hatalmassá és tekintélyessé itt, a császári táborban és
16 1| megvetni! Hollókövy szintén itt van, Budán, tudod-e ezt,
17 1| szorosra a kantárszárat. Itt egy keskeny palló vezet
18 1| Kik vagytok? Mit akartok? Itt a vendég nem kell. Takarodjatok,
19 1| túlsó felén? Kik vannak itt, he?~- Sántha Horváth Gergely
20 1| az ördögöt is. Most van itt az alkalom, kérve se kérhetnénk
21 1| szolgálunk, mikor pedig itt lesz az ideje, a császáriak
22 1| bizonyította, hogy õ akkor itt, meg itt volt és nem tudtak
23 1| bizonyította, hogy õ akkor itt, meg itt volt és nem tudtak semmit
24 1| hallom, éppen ma estve voltak itt Sántha Horváth Gergely és
25 1| tarthassuk. Várj tehát, tüstént itt leszek! szakítá félbe öcscsét
26 1| győzelmünk és hatalmunk napja!~Itt azonban egyszerre elhallgatott
27 1| lihegé a sietségtől. De itt nem beszélek, hanem jer
28 1| kérdé Áron nyers hangon...~- Itt az ajtó mellett. Nézzed,
29 1| hajóival... Meddig maradsz még itt?~- Míg a tatár és albán
30 1| az igaz hit kebelébe...~- Itt volt tisztelendõ uramnál?
31 1| egy fához kötve legelt. - Itt van! elibém jött az én szívem
32 1| csak elõ drágám, én vagyok itt! kiáltotta kedveskedõ hangon.~
33 1| Hát akkor mit csinálsz itt, Hollókövy uram fundusán?
34 1| Budára indult, jó minapában itt sundorgott ám a faluban
35 1| tért vissza a kastélyba.~Itt minden, még a legkisebb
36 1| hátrafordult.~- Te vagy itt, öreg Bálintom, mit akarsz?~-
37 1| atyuskám!~- Sejtém, hogy itt talállak benneteket s mától
38 1| csúsztatá kezembe. Én tehát itt, e drága helyen, övezem
39 1| szeretett atyafia ellen...~Itt rövid szünetet tartott,
40 1| megbocsátott ellenségeinek. Itt kegyelmed előtt szent esküvel
41 1| személyesen is megtehesse, itt kegyelmednek a szine előtt,
42 1| sűrüsége közé nem értek...~Itt óvatosan körülnézett:~-
43 1| rabszolgája számára, a ki itt damaskusi rózsákat akar
44 1| vidékünkrõl s búcsúszóra volt itt!~- Hejh! ez a távozás olyan
45 1| hajtani?~- Ne beszélj nekem itt adóról, gyaur! Se nekem,
46 1| töpörödött emberkére.~- E ház itt nem karavánszerálj. Ha megszökött,
47 1| helyére: a fegyverterembe.~Itt volt egyúttal a család õseinek
48 1| fegyverkezzék fel... Mindjárt itt leszünk! kiáltá Hollókövy,
49 1| folyosókon.~- Add kezedet itt még egyszer, hogy úgy cselekszel,
50 1| felnyitá szemét:~- Még most is itt vagytok! hörögte leírhatatlan
51 1| ültébõl.~- Hála a jó Istennek, itt vagy Bálintom!...~- Egy
52 1| sietve felvonult Buda alá.~Itt horgonyt vetve a Duna szélén,
53 1| azzal a fekete anyajegygyel? Itt az én hajómon van, hogy
54 1| megindult Eszék felé, hogy itt veszteglõ hajóival egyesülve,
55 1| vetekedhettek vele.~Az akkoriban itt utazó Brown (olvasd: Braun)
56 1| Allah! három napig süssük itt a makkot, mikor olyan kitûnõ
57 1| te vagy... Edömér hangja itt elakadt.~- És meghalt? kérdé
58 1| türelmes, engedelmes... Nézd, itt jönnek érted!~Csilla szeme
59 1| locsogó mormolását hallotta...~Itt már álma rendszeresebb kezdett
60 1| tenyerébe hajtva.~- Akár itt volt, akár nem drága szellemed,
61 1| engedelmeskedett, mert az itt dívó arab nyelvet még nem
62 1| tanulás volt az övé - minõ ez itt!~A fiki, vagyis az iskolamester -
63 1| rabszolga-gyermekek karácsonyfáján itt a messze-messze távolban,
64 1| könnyek közt ünnepelném, mint itt ezt a szent estét, - mert
65 1| riadt rá:~- Mit keressz itt, te félszemû eb? Ki engedte
66 1| el helyettem a büntetést! Itt vagyok, Hanif, Ibrahim!
67 1| Milyen sorsa fog ezután lenni itt ebben a házban?~Lehorgasztott
68 1| intéssel megállította.~- Itt van új rabszolgád Jússzúf!
69 1| te uralkodásodnak immár itt örökre vége van! Jússzúf
70 1| összerogynom! Ha elesem, itt hagynak. Nekem nem szabad
71 1| abrakolásnál.~Csodálkozva nézett itt széjjel. A nemesfajú arabsparipák
72 1| díszlett mindenfelé, mert itt főzték a drága rózsavizet,
73 1| nem álom, hanem valaki itt van az édes, drága hazából!~
74 1| aljáról.~- Ez Dsámi! Mindjárt itt lesz, mert a rövidebb úton
75 1| jó apánk nem akarja, hogy itt hervadjunk el fiatalon e
76 1| jer velünk te is! Hagyd itt e gyásznak és magányosságnak
77 1| kegyelméből e barlangban itt a hátam megett régi fegyverekre
78 1| szomorú sejtelem? Tán mivel mi itt hagyunk? kérdé Dsámi fájdalmasan
79 1| földrengés idejében...~- És ha itt maradnánk melletted továbbra
80 1| Risát, a hím tevét. Szulejka itt marad... Hiszen még több
81 1| védhette volna magát...~- Itt vagyunk, Dsámi! kiáltotta
82 1| dsibbahi oáz felé...~- Barátim, itt már éjjel-nappal résen kell
83 1| lehetünk. Ti maradjatok itt, én egy tömlõvel forrás
84 1| ünnepélyek egész sora várt itt Lászlóra és Edömérre, kik
85 2| besötétedik.~- Akkor soká kell itt ülnünk...~De jóformán még
86 2| küzdött megindulásával.~- Itt egy szót se többet! Kövessetek!
87 2| óvatosságot ne feledjétek! De, ime itt vagyon az esteli. Lássunk
88 2| emberemet. Három hét múlva itt lesz és megtudjuk, hova,
89 2| Atmeidán-térre.~- Nézzétek, itt vásárolják a juhhúst a pilávhoz
90 2| mondá Hiasszár is. Ime, itt vagyunk a szökõkútaknál.
91 2| mitõl féltek, hiszen már itt vagyunk! biztatá õket Bendár.~-
92 2| Legjobb lesz tehát, ha mielébb itt hagyjuk Sztambult, hogy
93 2| nyomunkat veszítsék, mert itt egy percig sem vagyunk biztosságban.
94 2| semmire. Ez az érdemes öreg (itt Bálint hatalmas vállaira
95 2| halok, akkorra bizonyosan itt leszek! Kisérj el az ajtóig,
96 2| reménységét.~- Az alkonyat már itt van, s mihelyt a nap lenyugszik
97 2| érte Hiasszárt, mert már itt kellene lennie.~Némán, tanácstalanul
98 2| kezdett beszélni Hiasszár.~Ha itt az idegenben, fel tudja
99 2| osztályába: a szeraillába.~- Itt vagyunk! mondá, kezét dörzsölve.~
100 2| vele a halál háza felé.~Itt sietve fektették egy üres
101 2| tekintetével.~- Jánoskám, te itt maradsz! mondá a bevonulás
102 2| mulatni, élvezni lehet, itt pedig még táborbeli vig
103 2| is diplomácia, csak hogy itt nem országokba, hanem emberfejekbe
104 2| segítek neked éjjel-nappal...~Itt elhallgatott, mert a magas
105 2| Hiasszár? Szünnek-e fájdalmaid? Itt maradjak melletted és ápoljalak?«~-
106 2| Korláthkövy Ákos társaságában.~- Itt van az orvos-doktor uram,
107 2| kitûzött hajtó hely felé.~Itt újra megcsendültek a kürtök
108 2| halottnak hitt csatlósa, itt és itt vannak, hazajöttek!
109 2| halottnak hitt csatlósa, itt és itt vannak, hazajöttek! Most
110 2| nézd, Edömér el akar menni, itt akar hagyni bennünket. Ne
111 2| gyémántos apuskám, úgy-e, itt marad, nem ereszted el Edömér
112 2| hogy ne szabadulhasson...~Itt, a csillárok fehér, hatalmas
113 2| Edömér bátyád már holnap itt hágy bennünket. Menni kell
114 2| juttatá mindkettejüknek, hogy itt az idõ a hölgyektõl is búcsut
115 2| Edömér... Nem is maradunk itt tovább, öreg hivem, csak
116 2| felé huzódott.~Homonnai itt hirtelen végig tekinthetett
117 2| gyõzelmet, mind egy lábig itt vesznek, mert valóságos
118 2| Csak az az óhajtásom van: itt szeretnélek benneteket véglegesen
119 2| öltözetét.~- Várjatok rám itt a szõlõk alatt, én bemegyek
120 2| földieim! Hát megtudtátok, hogy itt vagyok? kiáltá elébük.~-
121 2| megmondtátok neki, hogy itt vagyok?~A négy földi némán
122 3| mozdulattal ütött kardjára.~- Itt jönnek az én zselléreim!
123 3| nagyvezír haditerveit. Ime, itt vannak, vigyétek magatokkal
124 3| vigyétek magatokkal és itt vannak részetekre az ajánlólevelek
125 3| az elsõ keresztútnál.~- Itt szép csendesen elválunk,
126 3| megelőzhessem. Pár óra mulva ő is itt lesz.~- De hát hol találkoztál
127 3| visszatért.~- További parancsig itt marad kegyelmed és õ fensége
128 3| Linczbe menekül, - de mi itt maradunk. Akár elfoglalja
129 3| végig le az istállókba.~Itt futó pillantással vizsgálta
130 3| dobbantott lábával.~- Hát még itt is akad áruló gaz? kiáltá.
131 3| félnie a felfedezéstõl, mivel itt már az elõõrsök spahi öltözetérõl
132 3| berzenkedik ez a fiatal kakas! Itt az ideje, hogy lenyessük
133 3| és ezek valamennyien. De itt egy szót se többet, hanem
134 3| azonnal Poprádra. Nesze itt a pénz, ha sietsz, éjfélre
135 3| pénz, ha sietsz, éjfélre itt lehetsz a lovakkal. De úgy
136 3| ellenségének a keze járt-e itt is, ki minden áron el akarja
137 3| ébredj! Haramiák vannak itt! szólt suttogva. - Keveházi
138 3| megérdemlett büntetés...~Itt kissé megállt, mert a tüdejébe
139 3| gráciáját megnyerjék. Mindjárt itt lesz csapatjával, mindjárt,
140 3| alantabb hangon folytatá:~- Itt pediglen a diploma, melyet
141 3| László egyszerre.~- Ti addig itt maradtok. Mikor szükség
142 3| vezette õket Edömérhez.~- Itt vannak, uram, Kalila, a
143 3| egy ajtó elõtt.~- Mindjárt itt lesz! Csak ne sokat és csendesen
144 3| mindhárman.~- Nézzetek ide! Itt van a vár tervrajza. Ez
145 3| Fiatal vitéz, szólj, itt vagy-e? kérdé bedugva fejét
146 3| hangzottak a közelben...~- Erre! Itt vagyunk! Edömér! Uram! hallatszott
147 3| aggodalomtól reszketõ hangja.~- Itt vagyok! Mentve vagyok, öreg
148 3| széleit.~- Nézz ide, László, itt van az én kis Ilonka hugom
149 3| hitte, a végitélet napja van itt és a föld szakadt be! Csak
150 3| tekintett a fõhercegre.~- Itt van kardom s lövess fõbe,
151 3| csapatokkal.~Pedig már nagyon itt volt az az idõ, melyben
152 3| köröndre vetette magát.~Itt a cölöpzetek mögött és a
153 3| a Gellért-hegyrõl, hogy itt a döntõ perc. A várban épp
154 3| beteljesül, mi nem vagyunk itt többé urak. Siess vissza
155 3| szétverte, a nagyvezír pedig itt is sereg nélkül futott el,
|