bold = Main text
Rész grey = Comment text
1 1 | szavaimért, kegyes nemes uram! A próféta elvette büntetésül
2 1 | és vitézlõ Kányavári Áron uram, az én szerelmetes gazdámnak
3 1 | végére, miért jött Hollókövy uram Budára, s mi keresni valója
4 1 | ugyancsak fényes lesz! Nézd, uram, e tenger idegen népet.
5 1(5) | Insallah! Uram Isten! Hála Isten!-féle
6 1 | kezek ragadják meg Kányavári uram lovának a kantárját s olyant
7 1 | olyant suhintott Kányavári uram lábára, hogy elordította
8 1 | Hollókövy Gábor szomszéd uram, mondá édeskés hangon, magában
9 1 | volt kegyelmednek, édes uram, a sors kerekébe kapni!
10 1 | Rossz munka volt ez, édes uram! Valami azt súgja nekem,
11 1 | egészségben. Kár volt, édes uram, kár volt megvédelmezni...~-
12 1 | feladlak a pasának!~- De uram, nem láttad, hogy segítségért
13 1 | gazember?~Bizony Kányavári uram ruházata nem igen volt alkalmatos
14 1 | kezdett, midõn Kányavári uram, úgy a hogy, rendbeszedte
15 1 | vagyunk! Most már bemehetsz, uram, a kegyelmes pasához!~-
16 1 | halálsápadtra vált.~- Hová gondolsz, uram! Esküszöm, a prófétára,
17 1 | fejét.~- Bízzál bennem, uram, hiszen mindaketten a felséges
18 1 | beajánlott Báthory nemes uram udvarába sólyom- és falkaápolónak,
19 1 | örvendetes hireket, kegyelmes uram! - és sokat jelentõleg hunyorgatott.~
20 1 | anyajegyes fiú, kegyelmes uram, szólalt meg alázatos mosolygással.~
21 1 | huszárjai, midõn Szigethy uram kastélyát megtámadták a
22 1 | te jóvoltodon, kegyelmes uram, egyedül a te jóvoltodon!
23 1 | dörmögéssel:~- Nem szép tõled, uram, hogy kicsúfolsz...~- Ejha!
24 1 | drágakövek nagyobb részét a pasa uram õ kegyelme orra elõl elkaparintsuk.
25 1 | alkudoznia... Hát Giláthy Móric uram mit izent tõle? Volt-e nála?~-
26 1 | volt Salamon diák is, Ónody uram iródeákja. Te, Áron, ez
27 1 | emberünkké tenni. De Ónody uram nem ereszti ki a körmei
28 1 | beszéltek, téged gyaláztak, Áron uram. Különösen az öreg Bálint,
29 1 | Szent-Zsigmond-utca derekán Hollókövy uram sietõsen bekiáltott a fegy
30 1 | távozhatik kegyelmed, nemes uram, a gyárból napszállat után!«
31 1 | tartson fel, kigyelmed, mester uram; a kérdezõsködéssel, mert
32 1 | van dolgunk!~- Megnézem, uram, ámbátor egészen bizonyos
33 1 | az ajtó mellett. Nézzed, uram, a medvebõrtakaró belseje
34 1 | szájával.~- Kegyelmed az, apám uram. Hát már visszajött?~Kányavári
35 1 | csinálsz itt, Hollókövy uram fundusán? Nem félsz, hogy
36 1 | kicsúfolt és kinevetett... Apám uram, a mi jobbágyunk lesz Edömér,
37 1 | hát, de hamar!~- Hollókövy uram maga helyett az öreg Bálintot
38 1 | melynek végén Kányavári uram kuriája fehérlett egy kõkerítéses,
39 1 | hallanám!~- Jól hallja, apám uram! Hollókövynét temetik...
40 1 | mit akarsz?~- Ah, édes uram, felelt az, miért kell e
41 1 | szobába.~- Kegyelmes jó uram, - kezdé reszkető szóval
42 1 | járnak...~- Vitézlő nemes uram amott várja kegyelmeteket,
43 1 | gyanús. Hanem hát, édes uram, ne legyen kegyelmed neki
44 1 | Gondoljon kegyelmed, én édes uram, Szirmay és Pethõ uraimék
45 1 | ellenem!~- Úgy, úgy, édes uram, résen kell lennünk! Én
46 1 | õrködtek fölötted, édes jó uram, mert hiszen örömest áldoznám
47 1 | levelet Karacsay Diénes uram õ kegyelme irja, - és egészen
48 1 | Zeredahely et Zudarvár) uram õ kegyelme saját territoriumán
49 1 | kertet.~- Méltóságos jó uram, a másik csapat a községházánál
50 1 | aggodalmasan Bálint. Kár volt, édes uram, kegyelmednek oly nyíltan
51 1 | Higyje el kegyelmed, jó uram, hogy elõbb-utóbb megteszi,
52 1 | csendes! Hozzákezdhetünk, jó uram! Hanem, ha szabad szólanom,
53 1 | fáradtságtól.~- Ejnye, bátyám uram, úgy jön kegyelmed, mintha
54 1 | imádkozott, majd pedig hangos »Uram segélj«‑t kiáltott, midőn
55 1 | bokrok közé...~- Ébredj, uram! Ébredjetek! Tatárok törnek
56 1 | tépve keservesen zokogott.~- Uram, édes, áldott, drága uram!...~-
57 1 | Uram, édes, áldott, drága uram!...~- Nincs idõ a sírásra...
58 1 | A felõl nyugton lehetsz, uram!...~- A dolog tehát eddig
59 1 | elõtt tarthassam... Nézd, uram, éppen ez az ajtó vezet
60 1 | válogattuk szét... Tudod, uram, hogy szétválogatom a nõket,
61 1 | áldása szálljon az én nemes uram és parancsolóm fiatal sarjára,
62 1 | Kegyeskedjék az én fiatal uram, harmatként üdítõ tekintetét
63 1 | büszke pálmája az én nemes uram kertjének! Ez a fiú csak
64 1 | szólt az ifjú. Vagy tán uram jó bánásmódját irigyled?
65 1 | összetett kézzel kiáltá:~- Óh, uram, könyörülj rajtam!~Kairam
66 1 | látok! Mi történt?~- Óh, uram, Fatmát, kegyelmes anyádnak
67 1 | elodázó kézintéssel.~- Óh, uram, az a szegény lányka meghal
68 1 | rabszolga leányka iránt, uram, Kairam. Hiszen én nemcsak
69 1(39)| Szidi, uram!~
70 1 | fejrázással felelt.~- Oh, uram, csakugyan nem tudtad kegyelmes
71 1 | szemét.~- Nem, nem halok meg, uram! szólt erõtlen mosolylyal.
72 1 | e büntetést! Gondold el, uram, az egészet, harminc korbácsütést!
73 1 | vagyok! Kairam, kedves, jó uram. Holnap már nem fog fájni
74 1 | hitetlen«! Mert lásd, óh én jó uram, a keresztény vallás, Jézus
75 1 | hitetlenért. Többször intettelek, uram, hogy fiad tisztátalanná
76 1 | urára:~- Mindezek, óh én uram, csak csekély vétségek ahhoz
77 1 | hallották? Óh, mondjad hát, uram, mivel akarod büntetni e
78 1 | megengeded, röviden elmondom, óh uram! felelte tisztacsengésû
79 1 | kiáltá a hatalmas úr.~- Óh, uram, megengedted, hogy beszéljek.
80 1 | kimondhatatlan hálával köszönöm, óh, uram, de hitemet és hazámat meg
81 1 | parancsolni nekem? Gazdám vagy uram vagy te nékem?~- Mindjárt
82 1 | megjön Kairam, az én fiatal uram, mondd meg neki, hová vittek
83 2 | megtartott az isten, hogy uram halálát megboszulhassam
84 2 | Elmondom. De elébb nézz, uram, erre az emberre. Neki,
85 2 | mellettem, vagy tán az én jó uram lelke hárította félre a
86 2 | eszméletemet, megtudhatod abból, uram, hogy a rövidke utat a plébániáig
87 2 | zivatarban a világot, míg csak uram elrabolt gyermekeit fel
88 2 | is megboszulom szeretett uram halálát, még akkor is, ha
89 2 | meg, de türelem, édes jó uram! Ha Hiasszár valamit igér,
90 2 | sorsunkban... Tán boldogult uram barátjai közül is részt
91 2 | kihallgattam az egészet, mert, óh uram, most már tiszta lélekkel
92 2 | képmása vagy neki, én fiatal uram, parancsolóm, nemcsak testben,
93 2 | hamisság!~Most jól ide figyelj, uram! Te nem tudod, kicsodák
94 2 | Ne félj semmit. Hajdani uram, fiával együtt, a te hazádba
95 2 | indultak Kirkilis felé.~- Uram és te, Bálint, ti is, miként
96 2 | örülhettek.~- Most ülj le, uram és ird, amit mondani fogok,
97 2 | Hanem azért ne búsulj, uram! Ez az idõ nem veszett ám
98 2 | Pollius udvari orvos-doktor uram lépett be László és Korláthkövy
99 2 | Itt van az orvos-doktor uram, õ kegyelme majd ápolja
100 2 | tudós Pollius orvosdoktor uram elégülten bólintgatott bozontos
101 2 | protestálhat az orvos-doktor uram, amennyit akar, mihelyt
102 2 | hüledeztek bele, mert Porlaki uram egyike az országi legelsõ
103 2 | és nagyságos fõispán gróf uram! szólt Edömér tiszteletteljes
104 2 | erre kegyelmedet, kegyes uram és atyai pártfogóm! felelt
105 2 | mi vezet Eszterházy vezér uram táborába! Hadserege örökös
106 2 | nincs ellenvetése, vezér uram!~- Csak az az óhajtásom
107 2 | szigoruan, vitéz ezredeskapitány uram? kérdé kiváncsiskodva az
108 2 | bandériumok vezérének Homonnai uram rövid üzenetét, azután a
109 2 | kiáltás:~- Segítség! Segítség! Uram Isten, küldj valakit, hogy
110 2 | fordítva.~- Csak vigyázva, édes uram, esengett melléje ugratva
111 2 | régen esküdtek Eszterházy uram zászlója alá. Hej, milyen
112 2 | hallottam, Eszterházy vezér uram nagyon szigorú katona s
113 2 | Grácia legyen szavaimért, uram és vezérem, felelé Edömér
114 2 | Lindvay Miklós kapitány uram küldi kegyelmeteknek! jelentették
115 3 | farkasé. De tudja-e, hadnagy uram, én már harminchárom ellenfelemet
116 3 | fiam!~- Bízzunk, kegyelmes uram, Hiasszárban. Ő minden esetre
117 3 | visszatértét, kegyelmes uram. Hacsak meg nem halt, visszaérkezik,
118 3 | az egész országot?~- Van, uram, mert Győr, Komárom és Szatmár
119 3 | Edömér előtt:~- Hadnagy uram, vállalkozik-e kegyelmed
120 3 | ha úgy akarod, parancsnok uram! vágott közbe élénken Hiasszár.
121 3 | szép csendesen elválunk, uram! Egyikünk jobbra, a másik
122 3 | kegyelmed iránt. Hadnagy uram, ez az elsõ lépés a rang
123 3 | viszem kegyelmedet, hadnagy uram, mert, mint mondám, pár
124 3 | is! Strattman kancellár uram is csak olyan halandó ember,
125 3 | neki a renegát, a kancellár uram nem árthat vele, mert nem
126 3 | Bécsbe.~- A várparancsnok uram küldött bennünket kegyelmed
127 3 | vendéglátó, bõbeszédû kulcsár uram pedig szétnyilt köpönyege
128 3 | róhatsz terhére, hadnagy uram?~- Lassan nyomult a derékhaddal
129 3 | nem is bolygatta. Thököli uram ugyan megpróbálta a helyéből
130 3 | hátulról! susogá nehezen. Siess uram a vezérhez! A török tábor
131 3 | akarom mondani hadnagy uram!~- De hát miért van kegyelmed
132 3 | váltásnyit, vitéz kapitány uram! szólalt meg egy hang és
133 3 | bennem, vitéz főhadnagy uram. Bizony én is csak azt mondom,
134 3 | bekötözte.~- Csigavér, fõhadnagy uram! biztatá fenhangon, Edömér
135 3 | sem Pollius orvosdoktor uram, sem Csilla kérései nem
136 3 | kiáltá újra Edömér.~- Él, oh uram, él õ és szép, mint a hurik
137 3 | vivott ki kegyelmed, kapitány uram!~A körülállók lelkesülten
138 3 | volt boldogult atyádnak, uram. Mindenét neki köszönheti,
139 3 | besötétedik, te el fogsz kisérni, uram - és holnap viszontlátod
140 3 | Edömérhez.~- Itt vannak, uram, Kalila, a khadun-khiet-khuda
141 3 | Erre! Itt vagyunk! Edömér! Uram! hallatszott Bálint aggodalomtól
142 3 | ijedtében.~- Megszökött? Óh, uram, miért nem öletted meg mindjárt!
143 3 | Nem vagy elhagyatva, édes uram, nem! folytatá az öreg Bálint
144 3 | Kányavári Áron kamarás uram, a te ádáz ellenséged, épp
145 3 | után végre rád találtam, uram! lihegte tikkadtan.~- Nos,
146 3 | herceg úr és fõhadvezér uram, grácia légyen merészségemért,
147 3 | Úgy gondolnám, fenséges uram, hogy egy jól szinlelt ostrom
148 3 | boldog lennék, fenséges uram!~- Úgy hát holnap reggeli
149 3 | Áll-e még a fogadás, ezredes uram? kérdé Ramocsay alhadnagy,
150 3 | Az Isten igazságos! Drága uram, meg vagy boszulva! Meg
|