Rész
1 1| prémû vidrakucsmáját.~- Ezt nevezem oszt csallóközi
2 1| csakhamar eltûnt.~- Láttad ezt az embert, Hiasszár? Sokat
3 1| akkor békében elmehet. Ezt mondom én, Szidi Hanif,
4 1| idõbõl ismerem...~- Hiasszár! Ezt az embert én gyûlölöm. Ezt
5 1| Ezt az embert én gyûlölöm. Ezt az embert én el akarom veszteni.
6 1| embert én el akarom veszteni. Ezt te jól tudod, mert a múlt
7 1| renegát sunyi tekintete ezt látszott mondani: »Te szintén!
8 1| Egyszer már megpróbáltad ezt... De rajtam meg ne próbáld,
9 1| Az igazat mondád!~- Hát ezt is tudta kegyelmed?~- Jegyezd
10 1| ebbõl? Ki magyarázza meg ezt?~Almahál-Eddin szava riasztotta
11 1| pedig bajosan találnál. Ezt el merem mondani neked...~-
12 1| itt van, Budán, tudod-e ezt, vitéz pasa?~- Tudom, mert
13 1| tervezed a megrohanást? Mert ezt nekem tudnom kell, hogy
14 1| vadalmába harapott volna és ezt a lealázó gorombaságot is
15 1| éhesen...~ Te őt, te azt, én ezt veszem...«~ Lenau: »A három
16 1| szavakkal fogadtál volna, akkor ezt a rossz hirt utoljára hagyom,
17 1| érkeznek a pénzzel? Nem mondtad ezt, te szerencsétlen?~- Azt
18 1| Erre szövetkeztünk, úgy-e? Ezt kell elérnünk minden áron,
19 1| könnyû a zavarosban halászni. Ezt az idõt fel kell használnunk
20 1| akkorra megvevéd részemre ezt a házacskát, melyet én aztán
21 1| viszesz. Add értésére, hogy ezt magunk is kölcsön vettük
22 1| kell toborzanunk, úgy-e? Ezt akarod mondani, Geda?~-
23 1| akarod mondani, Geda?~- Ezt és mást is! Sólyom, az alvidéki
24 1| pallos alól kiszabadította.~- Ezt a jó fogást ép úgy, mint
25 1| eladott fogoly együttesen.~- Ezt a pasa úgy is tudja - de
26 1| A mi a tatárokat illeti ezt azonban megmondom neki.
27 1| állították ki, - és így ezt a két birtokpert is okvetlen
28 1| gyüjtöttél, nem is sejtve, hogy ezt mind a mi számunkra, a lenézett,
29 1| kényteleníttessél kisérõvel járni. Csak ezt mutasd, ha megállítanak -
30 1| virágaid között sétálsz...~- Ezt jól kifundáltad, nevetett
31 1| egy csomó törmeléket és ezt vágta utána, magánkívül
32 1| tölgyfaajtó elõtt megálltak.~- Ezt az ajtót már megvizsgáltam.
33 1| tapodtat sem mentek, míg ezt is meg nem kóstoljátok!...
34 1| Földhöz vágott? Téged?! Ezt merte veled tenni! Miért
35 1| tenni! Miért nem mondtad te ezt meg nekem?!~- Azért nem
36 1| meglepetésre.~- Húj, gyerek, ezt csak most mondod! Ki vele,
37 1| Később én is utánatok megyek.~Ezt a vendégpalota (vendégszoba)
38 1| elszomorodva mondá:~- Bizonyosan ezt a kedvencemet is lenyilazta,
39 1| arra kért, hogy övezzem ezt nyakatokra. Ő is a végső
40 1| helyen, övezem nyakatokra ezt a drága emléket. Le ne vegyétek
41 1| mindent inkább várt, csak ezt nem, egészen kijött a sodrából.
42 1| hát neki megengedve, hogy ezt személyesen is megtehesse,
43 1| óvatosan körülnézett:~- Ezt jól adtuk, mi? Semmit se
44 1| és nesze, vidd el neki ezt az öt aranyat. Mondjad,
45 1| résen kell lennünk! Én is ezt akarám mondani, mondá Bálint
46 1| a nemes szívû földes úr ezt a terhet is le fogja az
47 1| bosszúálló természetét, ezt nem hagyja megtorlatlanul.
48 1| elégedetten bólintott.~- Ezt akartam mondani én is. Ott
49 1| a szomszédban, bizonyára ezt is beárulta.~Ez alatt Bálint
50 1| Hollókövy, ki egyik karjával ezt, másikkal pedig leánykáját
51 1| mintha meg akarná fojtani! ~Ezt azonban már az asztalnál
52 1| mosolygással.~- Hagyjuk ezt!... Inkább mondd meg, hová
53 1| elcsigázott rabszolgát venni. Ezt a magyar fiút azonban nem
54 1| termetet és tagokat, nézd ezt az arcot! Nem olyan, mint
55 1| álmából, a mint erõs hangon ezt felelte:~- Igérem, apám,
56 1| igazhivõk nyelvét. Mondd meg ezt neki. Te, Hanif, ha én a
57 1| mielõbb meg kell tanulnia.~Ezt Edömér amugy is érezte és
58 1| keresztül ügetni, ha pedig ezt megunta, ilyenkor a rabszolga
59 1| a bibal,36 Szelim, (mert ezt a nevet adta már az elsõ
60 1| családja van... Én is éreztem ezt a csendes, boldog örömet.
61 1| közt ünnepelném, mint itt ezt a szent estét, - mert nekem
62 1| vigy magaddal! Elviszel?~- Ezt amúgy is meg akartam tenni...
63 1| se jut el tõlük. Ah, ha ezt szüleim tudnák!... A szívük
64 1| soha! Mert utálom, megvetem ezt a vad, pogány népet s boldog
65 1| karácsony is elkövetkezett. Ezt azonban nem töltötték együtt,
66 1| Csilla gõgje nem bírta ezt viszonzatlanul elnyögni.~-
67 1| Nesze, kapd be frissen ezt a cukros dinnyeszeletet,
68 1| elszenveded érte... de én ezt nem engedem! Nem! Hadd szenvedjen
69 1| magát:~- Hogy állta volna ezt ki Csilla! gyönge fehér
70 1| istenem! Edömér, Edömér! Ezt a két szót mormolták ajkai
71 1| helyetted a korbácsot!«~Igen, ezt kiáltotta dühös megvetéssel
72 1| Edömér maga is jól érezte ezt! Milyen sorsa fog ezután
73 1| nélkül fejet hajtott és ezt a nehéz munkát is szokott
74 1| Jússzúf te, fejtsd meg neki ezt a tréfát! hahaha! és úgy
75 1| majd megapad a hája.~Hát ezt a sovány agárkutyát miért
76 1| sokára úgy érezte, mintha ezt az egész óriás sziklabirodalmat
77 1| és te még nem szoktad meg ezt a levegõt, mondá gyöngéd
78 1| borja azonban eltûnt...~- Ezt elhurcolták. Egy medvepár
79 1| volna kését, épen ott, hol ezt mellén a sugarasan szétváló
80 1| kamráiban, amiket elmondtam. Ezt mondom most!~- Szentek lesznek
81 1| én sejtettem, sejtettem ezt! Azért nem akart velünk
82 1| engedte.~- Nem, Dsámi, nem, ezt nem engedem! kiáltá meghatottan.
83 2| tett ujjakkal elmondtam ezt az eskümet, az õsz, roskatag
84 2| basának, mint használta ezt fel Kányavári áruló terveihez,
85 2| fenyegetést, bármint igyekezett ezt mézes-mázos szavak alá rejtegetni.
86 2| töröktõl - hogyan és mikép - ezt még nem tudom, - elpártolva
87 2| házában bérelt szállást, amint ezt Hiasszárnak egyik bazárbeli
88 2| kormányzóságát megkapja érte...~Ezt a szépséget Fatmában megtalálta.
89 2| vizvezetéki medence volt... Ezt az óriási alkotást, melyből
90 2| rejtegeti elõlem az orcáját? ezt akartam megtudni, - de ki
91 2| Tartsátok hát szem előtt ezt az arabs aranymondást:~»
92 2| No, látod, Jánoskám, ezt cselekszem én is, ezt cselekszi
93 2| Jánoskám, ezt cselekszem én is, ezt cselekszi Geda bátyád is.
94 2| vásárolták domíniumaikat. Ezt is meg kell elõzni, még
95 2| elrémítették.~- Miért nem mondtad ezt mindjárt apám! kiáltá nehezen
96 2| bölcsességed ültette nyakunkra ezt az ördögöt) haza hozta a
97 2| országi legelsõ vívóinak. Ezt egészen el is feledtem néked
98 2| segítõt, szövetségest találsz. Ezt el ne feledd!~E pillanatban
99 2| és veszedelemtõl, akaszd ezt is édesanyád talizmánja
100 2| toborzza össze, ki mozgatja ezt az egész pokolra való hadat?~-
101 2| drága ereklyét.~- Te küldöd ezt, atyám, te, segíts hát,
102 2| fog az órája!~- Hogy érted ezt?~- Csak úgy! Többet nem
103 2| Többet nem szabad elárulnom. Ezt is csak néked mondtam, mert
104 2| nyakát veregetve.~- Hát ezt a vidéket is ismered?~-
105 2| önmagától kétkedve... Nem, ezt nem hiszem! Még a sátor
106 2| Bálint nem adta sokért ezt a megszólítást, mert már
107 3| jobbjával sziven döfhesse és ezt a hitvány fogást nagy büszkén
108 3| háborgott Eszterházy. Nem, ezt Isten nem fogja engedni!
109 3| örvendezve sietett elébük.~Ezt a jó alkalmat Edömér agara,
110 3| váratlan hir hallatára.~- Midõn ezt embereink nékem Gyõrbõl
111 3| élek! felelt Hiasszár.~Az ezt követõ hetedik napon, Hiasszár
112 3| seregek már útban vannak« ezt izente vissza a fõvezér.~
113 3| kegyelmed a világon, ha még ezt a Hollókövy fattyút se tudja
114 3| parancs az indulásra.~Mikor ezt a leányka meghallotta, sokáig
115 3| Edömér bátyám! Megigéred ezt?~- Igérem, hugocskám!~És
116 3| ő volt a tied. Hitted-e ezt valaha, Edömér?~- Azt már
117 3| Ugyan hol láttam én ezt a betyárképű vén sast? gondolkodott
118 3| egyenként megnézegette, s mikor ezt megsúgta urának, ennek is
119 3| nőket, én addig körülnézem ezt a rosszhírű fészket! szólt,
120 3| gyõzelmes seregnek, amint ezt Draskovich és Nádasdy ezredesek
121 3| vezérlete alatt 40.000 emberrel ezt fedeznie és oltalmaznia
122 3| vitézi kardodra!~- Hagyjuk ezt most, László. Mióta tudom,
123 3| kezébe került, de megszökött, ezt Jób majd szóval bõvebben
124 3| várpalánk van emelve és amint ezt megrohanták, lábuk alatt
125 3| legbizalmasabb futára által ezt a rövid levélkét küldötte
126 3| szivét. Mi őrzi, mi védi ezt az embert, hogy nem tudják
127 3| merek, hogy nem mered kiinni ezt a nagy serleg rusztit! Ha
128 3| levelet küldött neki, de ezt a hirnökét is elfogták.~»
129 3| valami baj ne érje.~Abdi basa ezt látva, a tehetetlen nagyvezérre
130 3| ellenségben, mint õ, - de ezt a hirnökét is elfogták,
131 3| basa nagy örömmel fogadta ezt az ajánlatot és mindjárt
132 3| alig kétezer fõbõl áll.~Ezt a magyar foglyot az utolsó
|