Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
8 1
80 1
8000 1
a 6868
abasszidák 1
abaúji 1
abba 2
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
6868 a
2724 és
2089 az
1153 hogy
Donászy Ferenc
Buda hose

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-6868

                                                          bold = Main text
     Rész                                                 grey = Comment text
2001 1 | derékalj volt...~Hanif erre a derékaljra mutatott és néhány 2002 1 | mondva, eltávozott, mire a súlyosan megpróbált fiú 2003 1(29)| elkülönzött áruhelyiség a bazárban.~ 2004 1 | Álom és való.~»A rizsföld mellett feküvék,~ 2005 1 | sarlaja,~ Melle kitárt s a homokban~ Fürdött zilált 2006 1 | egy könny fakadt~ S folyt a fövénybe szét...«~ Longfellow: 2007 1 | fövénybe szét...«~ Longfellow: A rabszolga álma.~ ~Egy halálosan 2008 1 | szívét. Végig veté magát a kemény, nyomorúságos derékaljon 2009 1 | tűzben égő arcát beletemeté a durva zsákvászonba.~- Mit 2010 1 | apám mellettem esett el a küzdelemben, kis hugom, 2011 1 | mértföldnyire hazámtól, a rabszolgaság nehéz bilincseit 2012 1 | előtt egymásután vonultak el a mult boldog képei. De mintha 2013 1 | Remegve egyenesedett fel. A kis rácsos ablakocskán át 2014 1 | vetette ismét arcra magát a derékaljon, hogy ne hallja 2015 1 | lüktetett.~Felette is ez a sors lebeg, mint ama lent 2016 1 | szerencsétlen felett...~A jajgatás megszüntével, megint 2017 1 | megszüntével, megint csend lett. A város lüktető zajából csak 2018 1 | alkonyi éneklése hangzott alá a karcsú mecsetek tetejéről.~ 2019 1 | mecsetek tetejéről.~Ebben a csendességben megint felújultak 2020 1 | megint felújultak lelkében a boldog mult képei. A legkisebb 2021 1 | lelkében a boldog mult képei. A legkisebb emlékek, már-már 2022 1 | életben pillanatok, mikor a mult legnagyobb keserve 2023 1 | keserve is örömszámba menne a jelen kétségbeesésében. 2024 1 | vigasztaló szavait, miket a gyász óráiban Jób megpróbáltatásairól 2025 1 | Jób megpróbáltatásairól és a testvérei által eladott 2026 1 | mondott.~Az egyiptomi József! A biblia eme szelid, sokat 2027 1 | midőn nem tudott sirni. A szemét égető, szivét szorongató 2028 1 | csendesen mind­addig, míg csak a nagy fáradtságtól és szenvedésektől 2029 1 | szenvedésektől elernyedt idegeire a csendes, jótévő álom 2030 1 | Mintha otthon lett volna a vadszőlővel befuttatott 2031 1 | kapálódzott az udvaron, a sólymok rikoltoztak, szárnyuk 2032 1 | rikoltoztak, szárnyuk suhog­tatták a négyszögletes farámákon... 2033 1 | zengésű hangját hallotta, a mint indulást vezényelt 2034 1 | édes anyja lemosolygott a csarnokból és fehér kendőjével 2035 1 | De csak ő látta, hogy a fehér kendőt köhögve ajkához 2036 1 | köddé, párává oszolt, de a piros vér ott maradt, ott 2037 1 | közepéből és ő ölében tartotta a kisérteties halaványra vált 2038 1 | durva kezek ragadták meg a setétben és facsarták hátra 2039 1 | szélsebesen... és egyszerre a tenger locsogó mormolását 2040 1 | kezdett lenni. Újra látta a szűk hajóablakon át, midőn 2041 1 | egy időre horgonyt vetett a Bosporuson, s Abu-el-Máni 2042 1 | Abu-el-Máni egy kaikba30 ül és a szárazra viteti magát. Ő 2043 1 | viteti magát. Ő pedig nézte a szomorú emlékű Héttoronynak 2044 1 | szomorú emlékű Héttoronynak a Bosporusra néző időbarnította 2045 1 | időbarnította falait, melyek között a sok szerencsétlen fogolynak 2046 1 | mennyi egy hajót elvinne a Bosporuson.~Látott nagy, 2047 1 | maga előtt elsuhanni, látta a gályarabok evezőitől hajtott 2048 1 | himbálódzással siklott ki a szabad tengerre Aleppo felé...~ 2049 1 | tengerre Aleppo felé...~A szárazra érve, Abu-el-Máni 2050 1 | rekedtes hangját hallotta, a ki vigyorogva biztatta, 2051 1 | olyan dolga lesz, mint a paradicsomban... És álmában 2052 1 | susogta fájdalmas örömmel.~- A földi szenvedések ideje 2053 1 | mindig melletted leszek a szükség óráiban és meg foglak 2054 1 | riadt fel mély álmából, a mint erõs hangon ezt felelte:~- 2055 1 | erõmet megfeszítem, hogy a rabságból mene­külve, kis 2056 1 | háromszor kell is bejárnom a világot, addig nem nyugszom, 2057 1 | találom és ki nem szabadítom a fogságából! De még egy fogadást 2058 1 | fogadást teszek, atyám, melyre a te bosszut és megtorlást 2059 1 | mondta el e szavakat, azután a sötétségbe bámulva, várta, 2060 1 | hûvös szellõ ingatta meg a kicsi rácsablakba tévedt 2061 1 | kúszórózsa hajtását. Ez és a beömlõ rózsaszinû pirkadás, 2062 1 | beömlõ rózsaszinû pirkadás, a hajnal hasadását hirdeté.~ 2063 1 | lüktetõ, forró homlokát a hajnal frissítõ lehében 2064 1 | minden élõ szunnyadt, csak a fecskék és a gólyák, Keletnek 2065 1 | szunnyadt, csak a fecskék és a gólyák, Keletnek eme szent 2066 1 | szállongtak csoportosan a levegõ-égben.~- Óh, ha nekem 2067 1 | utánok.~E percben bukkant ki a nap és királyi fényével 2068 1 | szét az ébredezõ tájon.~A fenséges napkelte Edömér 2069 1 | napkelte Edömér szívében is a remény éltetõ sugarát gyújtotta 2070 1 | ajtaját és Hanif dugta be a pofáját.~- Vesd le rongyaidat 2071 1 | vetette le ruháit, melyek a hosszú útban gyûröttek, 2072 1 | drágábbak voltak szívének a világ minden selyménél, 2073 1 | selyménél, bársonyánál, mert a drága otthonra, a drága 2074 1 | mert a drága otthonra, a drága hazára emlékeztették, 2075 1 | göngyölé össze régi ruháját és a rozzant ládácskába rejté.~ 2076 1 | mormogá elégedetten, arra a dicséretre és ajándékra 2077 1 | részesíteni, ha majd meglátja a szép rabszolgafiút.~Edömér 2078 1 | csakugyan festõi szépen állott a setétkék posztójú rövid 2079 1 | szélesen hasított ujjaival, a térden alul összefûzött, 2080 1 | neki, azután végig vezette a ház félhomályos, kisebb-nagyobb 2081 1 | alkalma volt széttekinteni a szokatlan berendezésû szobában.~ 2082 1 | Mikor szeme hozzászokott a félhomályhoz, látta, hogy 2083 1 | félhomályhoz, látta, hogy a szoba falai ékes perzsa 2084 1 | lábatlan diván futott körül a falak hosszában.~Az egyik 2085 1 | asztalka állott, e mögött pedig a falmélyedésben a többinél 2086 1 | mögött pedig a falmélyedésben a többinél szélesebb diván, 2087 1 | szúnyogháló volt kifeszítve.~A falon lévõ néhány, szépen 2088 1 | egyéb butordarab nem volt a szobában, melybe a világosság 2089 1 | volt a szobában, melybe a világosság szintén a szines 2090 1 | melybe a világosság szintén a szines üvegekkel berakott, 2091 1 | farácsos ablakon szûrõdött be.~A szúnyogháló mögül egyenletes, 2092 1 | meghajlással közeledett a liván (emelvény) felé.~- 2093 1 | tekintetét új rabszolgájára, a madzsarli fiúra vetni.~Kairam, 2094 1 | madzsarli fiúra vetni.~Kairam, a gazdag Mahmud-el-Tebrisz 2095 1 | fia, sebesen szétrántotta a szúnyoghálót, s villogó, 2096 1 | megvetõ hangon.~Edömér inkább a parancsoló intésnek, mint 2097 1 | parancsoló intésnek, mint a szavaknak engedelmeskedett, 2098 1 | nyelvet még nem értette.~- Mi a neved, hogy hínak?~Edömér 2099 1 | Edömér kérdõleg fordult a háta mögött görnyedezõ Hanifhoz.~- 2100 1 | Hanifhoz.~- Nos, nem akar ez a keresztény kutya felelni? 2101 1 | nemes uram kertjének! Ez a fiú csak a madzsarli nyelvet 2102 1 | kertjének! Ez a fiú csak a madzsarli nyelvet beszéli.~- 2103 1 | nyelvet beszéli.~- Oh, ezek a buta madzsarlik! Még az 2104 1 | Mit csináljak én ezzel a keresztény kutyával, ha 2105 1 | ezt neki. Te, Hanif, ha én a padisah lennék, minden hitetlen 2106 1 | nyelvét kellene beszélni a világon. Érted?~- Úgy van! 2107 1 | Azután lerugta magáról a könnyû nyári takarót és 2108 1 | termetével nagy gyorsan kibujt a könnyû éjjeli ruhákból.~ 2109 1 | keresztbevetett lábakkal a kerevetre telepedve, parancsoló 2110 1 | parancsoló intéssel kiáltá:~- A reggelit!~Erre Hanif forgószélként 2111 1 | keresztbevetett karokkal állt a fal mellett és nézte, hogy 2112 1 | és nézte, hogy megtanulja a reggeli szolgálatot, melyet 2113 1 | indulatosan háborgott, mert abból a kevés szóból is, mit megértett, 2114 1 | nehogy elzárd magad elõl a menekülés útját s meggyalázó 2115 1 | fekete szemeiben mintha a tetszés és rokonszenv néma 2116 1 | széntartóval, melynek izzó parázsán a bokrag, vagyis a hosszúnyakú 2117 1 | parázsán a bokrag, vagyis a hosszúnyakú kávéskanna melegedett, 2118 1 | másik rabszolga pedig tálcán a tojáshéj nagyságú khinai 2119 1 | csészét, egy más tálcán pedig a friss fatireh-t, a vajjal 2120 1 | pedig a friss fatireh-t, a vajjal és mézzel készült 2121 1 | készült kalácsot hozta.~A csésze és kávéskanna a kis 2122 1 | A csésze és kávéskanna a kis gyöngyházas zsámolyasztalkára 2123 1 | került, Edömérnek pedig a kalácsos tálcát kellett 2124 1 | kivánások között, kitöltötte a kávét, mit a török tej és 2125 1 | kitöltötte a kávét, mit a török tej és cukor nélkül, 2126 1 | megmutatták neki, miként kell a lágy matrácot, takarót és 2127 1 | tudta magát értetni.~Eddig a többi szolgának segített 2128 1 | többi szolgának segített a ház körüli aprólékos dolgokban, 2129 1 | örömest felcserélt volna a legsúlyosabb munkával, mert 2130 1 | Ha rögtön meg nem értette a fiatal kényúr odavetett 2131 1 | kényúr odavetett szavait, a szitkok és átkozódások egész 2132 1 | ügyébe került, vagy pedig a szeme közé köpött és összerugdosta.~- 2133 1 | otthoni tanulmányaira, mikor a reggeli után Kairamot, egy 2134 1 | volt az övé - minõ ez itt!~A fiki, vagyis az iskolamester - 2135 1 | imádkozó szõnyegén guggolt, a fiúk pedig körülötte telepedtek 2136 1 | apró gyékényekre.~Ekkor a fiki a legöregebb tanuló 2137 1 | gyékényekre.~Ekkor a fiki a legöregebb tanuló táblájára 2138 1 | tulajdonságából állott, a kisebbek pedig az abc betûit 2139 1 | ringatódzva gajdolt, ordított, a hogy a torkán kifért, úgy, 2140 1 | gajdolt, ordított, a hogy a torkán kifért, úgy, hogy 2141 1 | órán keresztül az irótáblát a dawajeh-vel vagyis az irókészlettel 2142 1 | állott.~Midõn azonban már a fiki kipróbált füle is zúgni 2143 1 | kipróbált füle is zúgni kezdett a szörnyû gajdolástól, vastag 2144 1 | vastag bambuszpálcájával a lustábbak közül egy párnak 2145 1 | lustábbak közül egy párnak jól a füle mögé húzogatva, kegyes 2146 1 | társai között az arif, vagyis a felvigyázó és lecke-felmondó 2147 1 | tulajdonságát, melybe a többi fiúk is beleénekeltek - 2148 1 | fiúk is beleénekeltek - a Korán elsõ verseit mondotta 2149 1 | órának vége szakadt.~Ekkor a szolga megint hazakisérte 2150 1 | hazakisérte õket, hol már várta a tulajdonképem reggeli, melyet, 2151 1 | az estebédet (aschaf)35 a ház egyetlen fia atyjának 2152 1 | társaságában költötte el - a közbeesõ idõ pedig játékkal 2153 1 | telt el.~Ez az idõ volt a legnagyobb kínszenvedés 2154 1 | kínszenvedés Edömérre! Mert a ház elkényeztetett csemetéje 2155 1 | minden idõt, mit nem anyjánál a ház elkülönzött nõi osztályában, 2156 1 | mezei jószágukon töltött, a madzsarli fiú kínzásával, 2157 1 | Edömérnek kellett mellette, a kantárszárat tartva, árkon, 2158 1 | pedig ezt megunta, ilyenkor a rabszolga kötelessége volt 2159 1 | Persze ilyenkor drága volt a tanács, mert Edömér találékony, 2160 1 | bírt, kimerített, - és ha a játék nem tetszett, volt 2161 1 | nem volt köszönet.~Így a mekkai utazásnál Edömérnek 2162 1 | utazásnál Edömérnek kellett a tevének lenni és addig sarkantyúzta 2163 1 | sarkával az oldalait, míg a lélekzete elállt.~Egyszer 2164 1 | mondott:~- Nem gondolod, hogy a teve néha meg is bokrosodik, 2165 1 | vele eddig. Volt valami a madzsarli villogó szemében, 2166 1 | madzsarli villogó szemében, a mi visszadöbbentette.~Egy 2167 1 | parancsolta elõ.~- Te lész a bibal,36 Szelim, (mert ezt 2168 1(35)| Az aschaf, a mi ebédünknek felel meg, 2169 1(35)| ebédünknek felel meg, de a forróság miatt az esti hűvös 2170 1 | bibal,36 Szelim, (mert ezt a nevet adta már az elsõ napon 2171 1 | ha megmozdulsz. Állj oda, a mellé a gránát almafa mellé. 2172 1 | megmozdulsz. Állj oda, a mellé a gránát almafa mellé. Nini, 2173 1 | gyümölcsöt látok...~Csakugyan a gránát almafa egyik ágán 2174 1 | Kairam arca elfehéredett a dühtõl.~- Mit, te nagyobb 2175 1 | Mahmud-el-Tebrisz fiánál!... Borulj a földre, hitvány, cudar rabszolga, 2176 1 | hitvány, cudar rabszolga, hogy a nyakadra állva, szakíthassam 2177 1 | sorsodat, hogy megszabadulhass!~A másik pillanatban aztán 2178 1 | nagy elégtétellel hágott a nyakára, leszakította a 2179 1 | a nyakára, leszakította a gyümölcsöt, aztán a levét 2180 1 | leszakította a gyümölcsöt, aztán a levét kiszopva, a szeme 2181 1 | aztán a levét kiszopva, a szeme közé vágta.~- Most 2182 1 | mozdulni!~Egyik nyílvesszõ a másik után repült feléje, 2183 1 | égetõ fájdalmat okozva a vékony ruhán keresztül és 2184 1 | fájdalmat okozzon.~- Ez a keresztény kutya még se 2185 1 | fogsz mindjárt! - s letörte a nyílvesszõk hegyén levõ 2186 1 | repült jobbra-balra, de a negyedik mélyen belefúródott 2187 1 | belefúródott combjába és a hófehér salavárit bugyogva 2188 1 | salavárit bugyogva öntötte el a vér...~- Úgy-e, kutya, jól 2189 1 | egész testén keresztül, mert a töröttvégû vas tûzként égett 2190 1 | lába elé:~- Lõjj egyet még a szívemen keresztül, akkor 2191 1 | nyilait eldobva, oda rohant a megvetett rabszolgához és 2192 1 | sokáig, igen sokáig! Hisz a szenvedések iskolája még 2193 1 | Ne epedj, szívem, hagyd a keserveket,~ Hisz nap ragyog 2194 1 | keserveket,~ Hisz nap ragyog még a felhők megett,~ Mi téged 2195 1 | késő esténként pár percre a kerti szökőkútnál Csillával, 2196 1 | kerti szökőkútnál Csillával, a kis rableánykával találkozhatott.~ 2197 1 | egymásnak addig, míg Edömér a nehéz kõkorsókat a kristálytiszta 2198 1 | Edömér a nehéz kõkorsókat a kristálytiszta vízbõl megtöltötte 2199 1 | lent idõzött, már akkor a vén néger felügyelõ asszonynak, 2200 1 | néger felügyelõ asszonynak, a nõi osztály mindenesének 2201 1 | Ilyen egyformaságban teltek a napok, midõn végre elérkezett 2202 1 | midõn végre elérkezett a kis-ázsiai tavasz ideje, 2203 1 | Edömér sóváron számította a napokat és kimondhatatlan 2204 1 | ujsággal lepte meg, hogy a ház mind a négy úrnõje, 2205 1 | lepte meg, hogy a ház mind a négy úrnõje, majdnem az 2206 1 | egész szolgaszemélyzettel a közeli mezei jószágra rándul 2207 1 | közeli mezei jószágra rándul a tavasz fakadását ünnepelni - 2208 1 | fakadását ünnepelni - s így a karácsony estéjét együtt 2209 1 | koptoktól, melyik estére esik a Megváltó születése és a 2210 1 | a Megváltó születése és a mondott estén elõszedte 2211 1 | elõszedte ládácskájából azt a pár darabka cukros mogyorót, 2212 1 | granátalmafaágat, melyet a mult éjjeli vihar letört 2213 1 | mult éjjeli vihar letört a csarnok elõtt.~A szökõkút 2214 1 | letört a csarnok elõtt.~A szökõkút elõtt a földbe 2215 1 | elõtt.~A szökõkút elõtt a földbe dugva a virágos ágat, 2216 1 | szökõkút elõtt a földbe dugva a virágos ágat, áhítattal 2217 1 | ágat, áhítattal aggatták a pirosra, sárgára festett 2218 1 | festett cukrosmogyorókat, a datolyákat és a két fényeshéjú 2219 1 | cukrosmogyorókat, a datolyákat és a két fényeshéjú granátalmát, 2220 1 | könnyes szemmel ültek le a márvány-medence szélére.~ 2221 1 | egyetlen lángocska se világolt a szegény rabszolga-gyermekek 2222 1 | rabszolga-gyermekek karácsonyfáján itt a messze-messze távolban, 2223 1 | elözönlé ezüst sugaraival a sötétkék égrõl alámosolygó 2224 1 | vigasztalólag ragyogtak le hozzájuk a szikrázó csillagok...~Az 2225 1 | szomorú halvány homlokukat s a visszaemlékezés keservétõl 2226 1 | szavakban beszélt arról a bánatról, mely e percben 2227 1 | eltölté...~- Ah, otthon, a drága hazában, e szent estén 2228 1 | mindenki boldog, mindenki örül. A család apraja-nagyja a közös 2229 1 | A család apraja-nagyja a közös szobába gyûlve, ünnepli 2230 1 | szobába gyûlve, ünnepli a megváltás estéjét. A szemekben 2231 1 | ünnepli a megváltás estéjét. A szemekben öröm és szeretet, 2232 1 | szemekben öröm és szeretet, a szívekben a hála és megelégedés 2233 1 | és szeretet, a szívekben a hála és megelégedés érzetével 2234 1 | ölelik meg egymást, még a legszegényebb is örül és 2235 1 | könny és fájdalom között a szeretet ünnepét, zokogá 2236 1 | öröm töltheti el szívét, a kinek családja van... Én 2237 1 | van... Én is éreztem ezt a csendes, boldog örömet. 2238 1 | csendes, boldog örömet. De a kinek nincs!... Ah, Csilla, 2239 1 | ünnepelném, mint itt ezt a szent estét, - mert nekem 2240 1 | mert nekem senkim sincs a világon. Árván, egyedül 2241 1 | nagy . Minden fehér, a fák ágain zuzmara csillog. 2242 1 | szánkáztunk és alá-alá siklottunk a síma hegyoldalról a völgybe...~ 2243 1 | siklottunk a síma hegyoldalról a völgybe...~Így kesergett 2244 1 | völgybe...~Így kesergett a két fiatal, kiket a közös 2245 1 | kesergett a két fiatal, kiket a közös balsors napról-napra 2246 1 | kezemben segítettem volna a kastélyt védelmezni! kiáltá 2247 1 | elmondta, egyszerre hevesen a nyakába borult és megölelte:~- 2248 1 | igérj meg nekem egyet! Ha a menekülésre alkalmas idõt 2249 1 | minden veszélyben, elviselem a legnehezebb fáradalmakat 2250 1 | Soká! Mert lásd elõször a környéket kell ismernünk, 2251 1 | környéket kell ismernünk, a tenger felé vezetõ utakkal 2252 1 | Strattman leány, unokahuga a császár kancellárjának. 2253 1 | mégis fogságba? folytatá a lányka. Szinte magam se 2254 1 | melybõl minden percben várom a felébredést... Szegény, 2255 1 | sokat gondolkozom felõle: a véletlen, vagy kiszámított 2256 1 | felgyujtott kastélyunkban, az a hir jött, hogy Balboa gróf 2257 1 | nyugodtan lélekzettünk fel, hogy a veszély teljesen elmult...~ 2258 1 | veszély teljesen elmult...~A nyarat mindig felvidéki 2259 1 | anyánk gyengélkedése miatt, a mehádiai fürdõkben töltöttük... 2260 1 | töltöttük... Ebben az évben nem a rendes idõben indultunk, 2261 1 | menyekzõjére készülõdtünk. Mint a legközelebbi vérrokonoknál 2262 1 | vérrokonoknál szokás, már a menyekzõ elõtt három héttel 2263 1 | késõbb volt érkezendõ.~A második hét végén, Margit 2264 1 | hét végén, Margit néném, a menyasszony, két barátnéja 2265 1 | szolgakisérettel, eprészni indultunk a fenyvesek közé.~Sok epret 2266 1 | az ozsonnát az erdõben, a magas hegyháton költöttük 2267 1 | nagyon messzire voltunk a vártól és falutól.~Lovaink 2268 1 | rohant reánk minden oldalról.~A szolgakiséretet menten leaprították 2269 1 | kedves anyám!... Ah, tán a szíve is megszakadt utánam 2270 1 | nekem annyira, hogy majd a szívem szakad meg bele. 2271 1 | messze, olyan távol, hová még a madár se jut el tõlük. Ah, 2272 1 | ha ezt szüleim tudnák!... A szívük szakadna meg a bánattól. 2273 1 | A szívük szakadna meg a bánattól. Ez az én történetem, 2274 1 | éjszakát elbeszélgették volna a szökõkút mellett, ha egyszerre 2275 1 | bajukat, keservüket. Hiszen a fájdalom sohasem oly nehéz, 2276 1 | szenvednie kegyetlen úrnõjétõl és a környezettõl s egyre emésztõbb 2277 1 | eszeljen ki valami tervet a szabadulásra, mert már nem 2278 1 | bírja ki tovább.~- Istenem a tanum, hogy magam is minden 2279 1 | válaszolt ez, de csak úgy a vak szerencsében bízva, 2280 1 | nem akarom kockára tenni a menekülést.~Csilla hevesen 2281 1 | rántotta el kezét és dacosan a földre nézett.~- Mert félsz 2282 1 | földre nézett.~- Mert félsz a veszedelmektõl, mert nem 2283 1 | megint csak arra kérlek, a mit mindennap ismétlek neked: 2284 1 | most annyira elkeseredve!~A leányka hevesen hátravetette 2285 1 | elõtt s nem csókolom meg a kezét, vagy ruhája szegélyét, 2286 1 | vagy ruhája szegélyét, mint a többiek teszik, bármennyit 2287 1 | Mert utálom, megvetem ezt a vad, pogány népet s boldog 2288 1 | gondold meg, mi lesz ennek a vége!~- Nem bánom! Öljenek 2289 1 | Lásd, az én helyzetem, a türelem és engedékenység 2290 1 | beszélte az itteni nyelvet, a fiatal zsarnoknak egy napon 2291 1 | napon eszébe jutott, hogy a madzsarli rabszolga bizonyára 2292 1 | képzelete és költõi kedélye a legegy­szerûbb tárgyakat 2293 1 | érdekfeszítõen tudta elõadni, hogy a keleti fiú, kinek a Nyugat 2294 1 | hogy a keleti fiú, kinek a Nyugat mesevilágáról fogalma 2295 1 | madzsarli rabszolgájánál.~Abban a szobában kellett neki is 2296 1 | felnevelték, mentegeté magában. A rabszolgák megvetésében, 2297 1 | rabszolgák megvetésében, a keresztények gyûlöletében 2298 1 | nemes tulajdonsága is van, a mikért hibáit meg kell bocsátani, 2299 1 | gondolkozék egy reggelen, mikor a lépcsõs és csarnokos kutab ( 2300 1 | várakozott, míg Kairam lejött a torony felsõ emeletén lakó 2301 1 | lakó öreg dervistõl, ki a Korán mondatait magyarázta 2302 1 | külön órán.~Természetesen, a bánásmód és szeretet, 2303 1 | bánásmód és szeretet, mivel a ház fiatal ura a madzsarlit 2304 1 | mivel a ház fiatal ura a madzsarlit elhalmozta, valamennyi 2305 1 | rajtakapta hol az egyiket, hol a másikat, midõn utána leskelõdtek, 2306 1 | ízben Hanifot is észrevette, a mint setét, gyûlölködõ pillantással 2307 1 | beléje kötni, sem pedig a ház szigorú urának beárulni, 2308 1 | az otromba gyaúrnak?~ Eb a hite kölykei, vesszeje vár~ 2309 1 | alkony nyugalmas óráiban a szökőkútnál a lánykára várakozott, 2310 1 | nyugalmas óráiban a szökőkútnál a lánykára várakozott, ki 2311 1 | lánykára várakozott, ki a szokott időben rendesen 2312 1 | elsietett.~Edömér, noha sértette a hideg, visszautasító viselet, 2313 1 | hinni, hogy reám haragszol.~A leányka, ki már menőfélben 2314 1 | Van már valami terved a szabadulásra?~- Még nincsen, 2315 1 | egy ugrással elébe került a mirtusbokrok között. Nincs 2316 1 | meneküljünk! Akkor megint a régi vonzalommal leszek 2317 1 | mellékösvényre fordulva, eltûnt a bokrok között.~Edömér haraggal 2318 1 | csak fehérlõ ruháját látta a bokrok között. Csakugyan 2319 1 | és hónapok multak el és a második karácsony is elkövetkezett. 2320 1 | Edömér az idén is megjelent a szökõkút mellett. De csak 2321 1 | duzzogásában ott fenn maradt a nõi osztályban és a gyengéd, 2322 1 | maradt a nõi osztályban és a gyengéd, vigasztaló szavak 2323 1 | helyett inkább hallgatta a vén néger asszony örökös 2324 1 | korholásait.~- Úgy látom a rabszolgaság kenyere kedvesebb 2325 1 | rabszolgaság kenyere kedvesebb a szabadságnál! mondotta másnap 2326 1 | gúnynyal, mialatt korsóját a magasba szökõ vízsugár alá 2327 1 | kifakadásra Edömért is elhagyta a türelem.~- Csilla, ne sértegess 2328 1 | tanulj meg várni, tûrni. A sorsot és alkalmat nem lehet 2329 1 | ügyefogyott és nem kell a te segítséged! kiáltotta 2330 1 | Jer, jer, Szelim! Atyám a Dsámi ed-Adlijeh-be37 ment, 2331 1 | ed-Adlijeh-be37 ment, hol a sherif el lári fog estére 2332 1 | örvendezve, midõn belépett hozzá.~A mese végeztével, a két fiú 2333 1 | hozzá.~A mese végeztével, a két fiú még igen sokáig 2334 1 | oldalpillantásokkal méregette a madzsarlit, ki olyan nagy 2335 1 | Szelim te, holnaptól kezdve a kutab38 a Kurbán-bajrám 2336 1 | holnaptól kezdve a kutab38 a Kurbán-bajrám ünnepek miatt 2337 1 | velünk jöhess. - Ezekkel a szavakkal búcsúzott el tõle 2338 1 | összehúzta ágya fölött a szúnyoghálót.~- Te hitvány 2339 1 | tiszteletlenséggel köszönni a hatalmas Mahmud-el-Tebrisz 2340 1 | mögül, midõn Edömér kilépett a szobából.~- Mit vétettem, 2341 1 | mély meghajlással kérni a prófétát és õrangyalait, 2342 1 | ha tudnám...~Hanif erre a szelid, nyugodt feleletre 2343 1 | dörmögéssel tovább ment a sötét folyosókon.~A másnapi 2344 1 | ment a sötét folyosókon.~A másnapi reggeli után a két 2345 1 | A másnapi reggeli után a két fiú megint a meséléshez 2346 1 | reggeli után a két fiú megint a meséléshez fogott a hûvös 2347 1 | megint a meséléshez fogott a hûvös teremben és Edömér 2348 1 | Edömér gyakran le-leszaladt a konyhába, hogy a szûknyakú 2349 1 | le-leszaladt a konyhába, hogy a szûknyakú ezüst kantát a 2350 1 | a szûknyakú ezüst kantát a most készülõ finom ibolya-serbettel 2351 1 | ibolya-serbettel megtölthesse.~A kövérképû aleppói szakács, 2352 1 | kétágú villájával, melylyel a pisztácz- és gyümölcs-szeleteket 2353 1 | gyümölcs-szeleteket forgatta a rózsalevelekkel fûszerezett 2354 1 | serbetemet megiszszátok! Mi marad a Kurbán-bajrámra?~- Majd 2355 1 | Bendár! Jól esik ám ez a hideg ital ebben a nagy 2356 1 | ám ez a hideg ital ebben a nagy forróságban, nevetett 2357 1 | Edömér is.~- De tudod-e, hogy a messze-messze szíriai hegyszakadékok 2358 1 | közül hordják teveháton a hûsítõ havat és jeget. Akkora 2359 1 | Nesze, kapd be frissen ezt a cukros dinnyeszeletet, mondá 2360 1 | cukros dinnyeszeletet, mondá a derék szakács, ki Edömért 2361 1 | Bendár te! mondá és megtöltve a kis kantát a hûtõbõl, - 2362 1 | és megtöltve a kis kantát a hûtõbõl, - elsietett.~- 2363 1 | jer, nemsokára kész lesz a rózsa-serbet is! kiáltotta 2364 1 | lármán megütõdve, sietett a csarnok végére, de majd 2365 1 | végére, de majd elejtette a kantát megdöbbenésében, 2366 1 | össze-vissza tépett ruhákban a rabszolgákkal huzalkodni...~ 2367 1 | lihegõ kebellel állott a kárörvendve vihogó cselédség 2368 1 | kiáltá, közibük rohanva.~A lány arca még izzóbb lett, 2369 1 | felelé:~- Ellenszegültem a büntetésnek... s most úrnõm 2370 1 | s most úrnõm Haniffal és a fekete Ibrahimmal meg akar 2371 1 | gyötörj te is kérdéseiddel! A baj már megtörtént. A büntetést 2372 1 | kérdéseiddel! A baj már megtörtént. A büntetést kiállom, de a 2373 1 | A büntetést kiállom, de a gyalázatba belehalok! Nem, 2374 1 | szét és midõn Hanifot látta a többágú szijkorbácscsal 2375 1 | rohant:~- Óh, Hanif, te vagy a büntetéssel megbízva?~- 2376 1 | egy keveset! Ne kezd el a büntetést! Tudod, hogy fiatal 2377 1 | leskelõdnek onnan felülrõl a szolganõk. Várva várják, 2378 1 | önfejû teremtés végre kikapja a magáét. Csak a félszemû 2379 1 | végre kikapja a magáét. Csak a félszemû Ibrahimot várom! 2380 1 | lélekszakadva rohant vissza a csarnokba, Hanif pedig kétkedõ 2381 1 | anyja, Fatime... De, ha a fiatal effendi meg is bocsátana, 2382 1 | kerevetén ülve várakozott a serbetre.~Dúlt arccal vetette 2383 1 | kézintéssel.~- Óh, uram, az a szegény lányka meghal szégyenében! 2384 1 | rajta én érettem! Óh, siess! A percek múlnak. Szánd meg 2385 1 | bármilyen csodálatos is a kérelmed! szólt Kairam elkomolyodva, 2386 1 | leszel! Légy könyörületes a szegény rabszolga leányka 2387 1 | karjával átölelte.~Kairamban a gõg és hazájának szertartásos 2388 1 | szokásai erõsen küzdöttek a vonzalommal, mit Edömér 2389 1 | Ezzel fürgén felugrott a kerevetrõl és midõn a két 2390 1 | felugrott a kerevetrõl és midõn a két fiú megfordult, a félszemû 2391 1 | midõn a két fiú megfordult, a félszemû Ibrahimot látták 2392 1 | engedte meg, hogy ide belépj!?~A félszemû álnok vigyorgású 2393 1 | parancsaidat vegyem! Szidi!39 A büntetést végre kell hajtanunk!~- 2394 1 | Várj! Míg anyámhoz megyek!~A két fiú sietve lépdelt végig 2395 1 | fiú sietve lépdelt végig a csarnokon és az udvarra 2396 1 | ajtó felé, Csilla pedig a kétség és remény között 2397 1 | hangon, miközben felsietett a lépcsõkön, melyek a ház 2398 1 | felsietett a lépcsõkön, melyek a ház szigorúan elkülö­nített 2399 1 | elkülö­nített felsõ részébe: a nõi osztályba vezettek.~ 2400 1 | nõi osztályba vezettek.~A folyosókon mindenfelé drága 2401 1 | szmirnaszõnyegek függtek a fákból és kövekbõl faragott 2402 1 | kövekbõl faragott oszlopokon, a füstölõkbõl pedig átható 2403 1 | gyönyörködni, parancsolá a kék bársony ajtó-függöny 2404 1 | össze, s ebbõl folyt alá az a pókháló finomságú aranyfátyol 2405 1 | mozdulattal maga mellé húzta a kerevetre.~- Na, most mondja 2406 1 | Tudom, hogy megérdemli a legszigorúbb büntetést, 2407 1 | engedd kegyelmednek napját a szerencsétlenre sugározni 2408 1 | Miért ártja magát, a hatalmas Mahmúd-el-Tebrisz 2409 1 | lesz, ha nem akar regélni, a korbács majd engedelmességre 2410 1 | Hallgass ide, Kairam! Az a lány nem maradhat büntetés 2411 1 | Szelim állja ki helyette a büntetés felét... Annak 2412 1 | büntetés felét... Annak a lánynak bizonyára nagyobb 2413 1 | hibától. Ezzel meg van oldva a kérdés és ez az én utolsó 2414 1 | Kairam, mivel tartozik a fiú anyjának? kérdé büszke 2415 1 | szívvel lépegetett alá tehát a lépcsõkön és mellére csüggesztett 2416 1 | csüggesztett fõvel közeledett a feszülten várakozó csoport 2417 1 | így lesz! biccentett Hanif a félszemû Ibrahim felé, ki 2418 1 | ki erre megint felkapta a falhoz támasztott basztonádot, 2419 1 | Anyám bár nagyon fel van a lány fejessége miatt bõszülve, 2420 1 | annyit mégis megengedett a kedvemért... Oh, Allah, 2421 1 | Van, de rosszabb magánál a büntetésnél... A lánynak 2422 1 | magánál a büntetésnél... A lánynak nem lesz semmi bántódása, 2423 1 | lesz semmi bántódása, ha te a büntetés felét elszenveded 2424 1 | övét, dolmányát és oda állt a szolgák elé.~Csilla csak 2425 1 | te szenvedd el helyettem a büntetést! Itt vagyok, Hanif, 2426 1 | ha én kiállom helyette a büntetést. Nos, hát én kiállom. 2427 1 | menj, szólt intõleg Hanif, a tovasietõ fiú elé állva. 2428 1 | elé állva. Ne menj! Anyád, a nemes Fatime, haragudni 2429 1 | Fatime, haragudni fog. Azután a próféta elsõ parancsa is 2430 1 | vezettesd el innen Fatmát. Ez a látvány nem neki való... 2431 1 | és parancsoló, nem pedig, a büntetésre ítélt rabszolga.~ 2432 1 | rabszolga.~Hanif mogorván intett a kérdõ pillantással meredõ 2433 1 | meredõ szolgáknak, kik erre a sikoltozó, ellenkezõ Csillát 2434 1 | Fejeskedj máskor is! Van a ki elszenvedi helyetted 2435 1 | ki elszenvedi helyetted a korbácsot! riadt indulat­ 2436 1 | fel nem fogják, leroskad a küszöbre.~Ekkor a kõszívû 2437 1 | leroskad a küszöbre.~Ekkor a kõszívû Ibrahim, ki egyik 2438 1 | durva hangja is remegett a sajnálattól. Ne üsd erõsen, 2439 1 | sírt, jajgatott Bendár, a jószívû szakács is, s gömbölyû, 2440 1 | hullott ütés-ütés után lefelé. A rhinocerosbõr korbács ujjnyi 2441 1 | fütyölve, sivítva hasították a levegõt, mert a hóhérszívû 2442 1 | hasították a levegõt, mert a hóhérszívû Ibrahim nem ismerte 2443 1 | hóhérszívû Ibrahim nem ismerte a részvétet s könyörületet.~ 2444 1 | könyörületet.~Edömér azonban a legkisebb jajszó nélkül 2445 1 | legkisebb jajszó nélkül tûrte a velõkig hasgató fájdalmakat, 2446 1 | vérpatakok ömlöttek alá és a fehér salavári csakhamar 2447 1 | erejét megfeszítette, hogy a tizenötödik ütést is állva 2448 1 | utolsó ütés is! Ez volt a legsúlyosabb, mert a félszemû, 2449 1 | volt a legsúlyosabb, mert a félszemû, fekete hódér, 2450 1 | összeszedve, két kézre fogta a korbácsot!~- Kutya, hóhér! 2451 1 | hosszú sóhajjal rogyott le a vértõl áztatott földre: 2452 1 | vértõl áztatott földre: A félszemû kaján arcán azonban 2453 1 | csak egykedvûen törülgette a véres korbácsot.~Hanif rögtön 2454 1 | felemelve, kimosta, bekötözte a mély sebeket, melyeknek 2455 1 | cafrangokban csüggött alá a roncsolt bõr és hús...~- 2456 1 | Hanif szobácskájába vitte és a derékaljra fekteté.~E jajgatásra 2457 1 | egészet, harminc korbácsütést! A gyönge lányka belehalt volna... 2458 1 | távozzék, zokogva borult a nyakába és megcsókolta.~ ~ 2459 1 | A kisértés.~»- - - és akkoron 2460 1 | akkoron ismét vivé őtet a sátán egy nagy ~magas hegyre, 2461 1 | ilyen nemesen fizeti vissza a bántalmakat!~Zokogva vetette 2462 1 | istenem! Edömér, Edömér! Ezt a két szót mormolták ajkai 2463 1 | mormolták ajkai és midõn a vén Kadun-Kiet Chuda belépett 2464 1 | mormogá - és ott hagyta.~Ez a magányosság kimondhatatlan 2465 1 | ki elszenvedi helyetted a korbácsot!«~Igen, ezt kiáltotta 2466 1 | kiáltotta dühös megvetéssel a fülébe... És e szavak késként 2467 1 | fogja, s õ róla vesz példát a kitartásban és türelemben...~ 2468 1 | csendesen kisurrant kamrájából. A folyosókon és a termekben 2469 1 | kamrájából. A folyosókon és a termekben már égtek a selyembojtos, 2470 1 | és a termekben már égtek a selyembojtos, tarka üvegekkel 2471 1 | felcifrázott függõlámpák és a gömbölyû elõcsarnokban csak 2472 1 | elõcsarnokban csak Szanzsabaglit és a vén felügyelõnét találta, 2473 1 | nyalánkságokon torkoskodtak, a többi pedig a körülkerített 2474 1 | torkoskodtak, a többi pedig a körülkerített lapos háztetõn 2475 1 | Mégis történnek csodák a nap alatt. Ez a fejes, büszke 2476 1 | történnek csodák a nap alatt. Ez a fejes, büszke jószág egyszerre, 2477 1 | biccentett reszketõs fejével a vén asszony.~Mikor aztán 2478 1 | tapogatódzás után, ráakadt a kamrácska szûk ajtajára, 2479 1 | kamrácska szûk ajtajára, a félhomály­ban észre sem 2480 1 | férfialak csendesen félrehúzódik a beteg mellõl és megvonul 2481 1 | beteg mellõl és megvonul a sarokban...~Edömér lázas 2482 1 | és zokogva csókolá össze a forró kezeket...~- Miattam, 2483 1 | férfiatlannak neveztelek téged, a legnemesebb s legbátrabb 2484 1 | legnemesebb s legbátrabb szívet a világon!~- Azt én már régen 2485 1 | megtanulom tõled, hogy kell a balsorsot nemesen, hallgatagon 2486 1 | és te, Szelim, megihasd a hûsítõt...~Kevés idõ mulva 2487 1 | jobban érezte magát attól a gyógyító erejû balzsamtól, 2488 1 | balzsamtól, mivel Hanif a sebeit bekötötte, de ez 2489 1 | sebeit bekötötte, de ez a javulás csak rövid és látszólagos 2490 1 | látszólagos volt. Sebei, a nagy forróság következtében 2491 1 | gyakran eszméletét vesztette a tûrhetetlen fájdalmaktól. 2492 1 | meg fog gyógyulni.~Erre a hirre Csilla örömkönnyeket 2493 1 | utazott. Alighanem Sztambulba, a napfény és örömök városába 2494 1 | atyám vitéz hire egészen a padisah füléig eljutott 2495 1 | padisah füléig eljutott és a nagyvezér valószinûleg a 2496 1 | a nagyvezér valószinûleg a te hazádban szándékozik 2497 1 | legvitézebb hõseit kell a meghódolt tartományok élére 2498 1 | tartományok élére állítani, mert a keresztények mozgolódni 2499 1 | ujságolta nagy titkosan Kairam, a mire Edömér szíve nagyot 2500 1 | Milyen könnyû lenne ott a menekülés!~A reménynek már


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-6868

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License