bold = Main text
     Rész                                                 grey = Comment text

2501     1    |             könnyû lenne ott a menekülés!~A reménynek már eme gyenge,
2502     1    |            csodálatos dolgokat mondott el a távoli Magyarországról,
2503     1    |                 tündérországnak képzelte.~A távol Kelet nyomorúságos
2504     1    |        szögletkamrája egymásután hallotta a Csodaszarvas, Isten kardja,
2505     1    |               éjszaka« legszebb meséivel.~A regékbe észrevétlenül beleszövõdött
2506     1    |               észrevétlenül beleszövõdött a valóság is, mert Kairam
2507     1    |                   rövid, de szép álomként a két hét és Edömér teljesen
2508     1    |                felépülve hagyta el ágyát, a harmadik hét végén pedig
2509     1    |               elébbi erejét, frisseségét.~A boldog napoknak ekkor azonban
2510     1    |               ekkor azonban vége szakadt.~A ház büszke és hatalmas ura
2511     1    |             érkezett vissza Damaszkusból, a rózsák városából, kiknek
2512     1    |           városából, kiknek tiszteletére, a küszöbön álló ünnepek alkalmából,
2513     1    |                    annyira tele volt mind a két keze dologgal. E napra
2514     1    |                 kapott, mert neki kellett a fõfõ-vendégeket kiszolgálni.~-
2515     1    |                   neki Kairam, midõn este a szolgálattól szabadulva,
2516     1    |                  szolgálattól szabadulva, a lugossá alakított csarnokból
2517     1    |                  csarnokból együtt nézték a kerti ünnepséget. A magyarországi
2518     1    |                nézték a kerti ünnepséget. A magyarországi pasalik bizonyos.
2519     1    |                 Kihallgattam, mikor atyám a damaszkusi pasával és a
2520     1    |                   a damaszkusi pasával és a szeraszkirrel tanácskozott.
2521     1    |                   tanácskozott. Látod, az a nagyhasú háromrét tokájú
2522     1    |            nagyhasú háromrét tokájú ember a damaszkusi szeraszkier.
2523     1    |            szeraszkier. Roppant kegyetlen a rabszolgáihoz. Halálra korbácsoltatja
2524     1    |                  használ, mert az olcsóbb a lónál és ökörnél.~Edömér
2525     1    |                utálattal fordult el ettõl a hiénaszívû hájbálványtól,
2526     1    |              hiénaszívû hájbálványtól, ki a nappali étkezés alatt õt
2527     1    |                  Beszélj másról, ne errõl a potrohos hóhérról.~- Igazad
2528     1    |                  régi fogadását: Mekkába, a próféta sírjához való zarándoklását
2529     1    |                csak te is velünk jöhetnél a szent városba, - de oda
2530     1    |                 Mert lásd, óh én jó uram, a keresztény vallás, Jézus
2531     1    |              vallása nem azt mondja, mint a tietek: »Üldözzétek, pusztítsátok
2532     1    |                  Üldözzétek, pusztítsátok a hitetleneket!« hanem arra
2533     1    |               dobd vissza kenyérrel!~- És a te vallásod is ilyen? Fatmáé
2534     1    |                   mi adott erõt, hogy azt a sok fájdalmat és keservet
2535     1    |                   átkoztad anyámat, mikor a korbácsütések alatt összerogytál?
2536     1    |             fohászkodtam, hogy adjon erõt a további megpróbáltatások
2537     1    |              beszélj, beszélj sokat errõl a te vallásodról! kiáltá elragadtatva,
2538     1    |                 fogékony lelkébe elhintse a nemes magvakat, nem is sejtve,
2539     1    |                   jó magvakból õ rá nézve a romlás és veszedelem méregfája
2540     1    |              midõn az utolsó is távozott, a félszemû Ibrahim kihallgatásra
2541     1    |                kihallgatásra jelentkezett a ház uránál.~Földig érõ hajlongások
2542     1    |                 hajlongások között lépett a hûvös elfogadó terembe.~-
2543     1    |                 vitéz és hatalmas uramra! A próféta áraszsza reád jóságát,
2544     1    |              Beszélj! Tudod, nem szeretem a sok szót. Röviden, de csak
2545     1    |                   de el se végy belõle.~- A próféta kegyelme ne érje
2546     1    |                   beszélek, kegyelmes úr. A te füleid megtudják az igazat
2547     1    |                füleid megtudják az igazat a hazugságtól különböztetni.
2548     1    |            különböztetni. Megbíztál, hogy a keresztény rabszolga minden
2549     1    |           változást vettél észre fiadon - a próféta kertjének eme legszebb
2550     1    |                   láttad, mint viselte el a korbácsütéseket, mint sírt,
2551     1    |                mint sírt, jajgatott fiad, a büszke Abu-Tebriszel-Fáhli
2552     1    |                  és barátjának nevezte...~A büszke szemöldökök egy percre,
2553     1    |               setéten összehúzódtak volna a keményen villogó szemek
2554     1    |                vétségek ahhoz képest, mit a gyaur rabszolga a Leilet-en-Nuktah
2555     1    |             képest, mit a gyaur rabszolga a Leilet-en-Nuktah ünnep éjszakáján
2556     1    |             keresztény kutya csábításaira a hitetlenek vallását kezdi
2557     1    |                  igazhivõ voltát feledve, a próféta tanait megtagadni
2558     1    |                 elmondta Edömér szavait s a két fiú beszélgetését.~-
2559     1    |            Szóról-szóra ezeket beszélték. A beyruthi sherif és a damaszkusi
2560     1    |           beszélték. A beyruthi sherif és a damaszkusi szeraszkier is
2561     1    |                 is hallották, szólt közbe a ház ura fagyos nyugalommal.~
2562     1    |                   ura fagyos nyugalommal.~A félszemû Ibrahimnak szeme-szája
2563     1    |        korbácsoltassa fia megrontóját. Ez a váratlan nyugalom annyira
2564     1    |                  sodrából, hogy elkövette a legnagyobb sértést, mit
2565     1    |                  urához.~- Hallottad? Sõt a sherif és szeraszkier is
2566     1    |                szavai torkán akadtak arra a rettenetes tekintetre, melyet
2567     1    |                  kutyaként sompolygott ki a terembõl és fel szerette
2568     1    |                magát ostobaságáért, midõn a setétes folyosón ijedtségét
2569     1    |                   Az indulás elõtti estén a lovakat, tevéket és öszvéreket
2570     1    |                 pedig Csillától búcsuzott a kertben, ki fejét a szökõkút
2571     1    |             búcsuzott a kertben, ki fejét a szökõkút márványmedencéjére
2572     1    |                   nekem is nehézzé teszed a válást! Hiszen nemsokára
2573     1    |                   nemsokára visszatérünk.~A leányka felemelte fejecskéjét.
2574     1    |                fejecskéjét. Mintha nem is a régi Csilla lett volna.
2575     1    |                   régi Csilla lett volna. A dactól és büszkeségtõl villogó
2576     1    |                már lefelé kezdett hajlani a hold ezüst szarva az égbolton,
2577     1    |                 szarva az égbolton, midõn a két gyermek érzékenyen elbúcsuzott
2578     1    |              elbúcsuzott egymástól, azzal a fogadással, hogy szüntelen
2579     1    |             egymás után s már ez az év is a végéhez közeledett, de Edömér
2580     1    |               tetejére, hogy alátekintsen a tájra, vajjon nem jönnek-e
2581     1    |              aranyos párájában megismerte a közelgõ csapatot!~A váratlan
2582     1    |            megismerte a közelgõ csapatot!~A váratlan öröm annyira elkábította,
2583     1    |             szorított kézzel támaszkodott a korláthoz, a másik percben
2584     1    |                 támaszkodott a korláthoz, a másik percben azonban már
2585     1    |                   messze kihajolva nézett a távolba.~- Õk azok! Csakugyan
2586     1    |                  azok! Csakugyan õk azok!~A csapat elõtt Mahmud-el-Tebrisz
2587     1    |           setétebb arccal, mint az elõtt, a középen, a szolgák között
2588     1    |                 mint az elõtt, a középen, a szolgák között pedig Edömér
2589     1    |         viszontlátással intett üdvözletet a loppal lekandikáló Csillának.~
2590     1    |              találkoztak rendes helyükön: a szökõkútnál. Sírva, nevetve
2591     1    |                mégis megértették egymást.~A megérkezés negyedik napján
2592     1    |              negyedik napján Kairam azzal a hirrel lepte meg Edömért,
2593     1    |                   meg Edömért, hogy atyja a nûzidi vilajetba küldi fontos
2594     1    |   szolga-kisérettel indult el, mint ahogy a hatalmas és gazdag Mahmud-el-Tebrisz
2595     1    |                  hosszú útban megismertem a vidéket, s tudom a tenger
2596     1    |            megismertem a vidéket, s tudom a tenger felé vezetõ legközelebbi
2597     1    |                 vezetõ legközelebbi utat.~A leányka e biztatásra örömtõl
2598     1    |                nem kapja, hát megcsókolja a kezét.~Másnap reggel szokott
2599     1    |                  ünnepi fezt és dolimánt. A hatalmas Mahmud-el-Tebrisz
2600     1    |                hivat?~- Azt csak Allah és a próféta tudja, ki a szívekbe
2601     1    |              Allah és a próféta tudja, ki a szívekbe lát! El-Tebrisz
2602     1    |                   siess, fiú, siess! Mert a hatalmas úr türelme rövid!~
2603     1    |             dobogó szívvel hajtotta félre a nehéz gránátszin szõnyeg-függönyt
2604     1    |                 mély meghajlás közt várta a hatalmas úr megszólítását,
2605     1    |            merészen emelte villogó szemét a beszélõ arcára.~- Gazdag,
2606     1    |               azonban egy kevéssé rezgett a rejtett megindulástól.~A
2607     1    |                  a rejtett megindulástól.~A ház ura némán intett és
2608     1    |          ellenségeid. Hallgasd meg tehát, a mit mondok. Egy fiam van,
2609     1    |                   és én Mahmud-el-Tebrisz a Fáhli mondom néked, gyaur,
2610     1    |                   Azért vittelek magammal a próféta sírjához, hogy hitet
2611     1    |                 Edömér halvány lett, mint a fal és elképedve lépett
2612     1    |              szavaidra, rabszolga! kiáltá a hatalmas úr.~- Óh, uram,
2613     1    |                vagy, semhogy be ne látnád a haldokló apának tett eskü
2614     1    |                 lett és csak így remegett a felindulástól. Ez az ajánlat
2615     1    |                 megmentve... de hol marad a boszú és a megtorlás?! Egy
2616     1    |                   de hol marad a boszú és a megtorlás?! Egy percig se
2617     1    |                  percig se engedett tehát a kisértésnek, hanem szomorú,
2618     1    |               haragra gyúlt arccal nézett a bátor fiúra, aztán haragját
2619     1    |                 de azért kiérzett belõlük a vérig sértett dölyf, a megbántott
2620     1    |            belõlük a vérig sértett dölyf, a megbántott büszkeség boszú
2621     1    |                fog ezután lenni itt ebben a házban?~Lehorgasztott fejjel,
2622     1    |              fejjel, csüggedten hagyta el a csarnokot és elment volna
2623     1    |                 csarnokot és elment volna a rávárakozó Hanif mellett,
2624     1    |                 rávárakozó Hanif mellett, a nélkül, hogy észrevenné,
2625     1    |           kiváncsisággal és magával húzta a folyosó homályába.~Edömér
2626     1    |           bűvös-bájos karja,~ Vissza mind a sírig.«~ Lévai: »Mikes«~ ~
2627     1    |              mikor napszállat után Edömér a történteket elbeszélte neki.~-
2628     1    |                 barátjaért, mert odafennt a női osztályban sokat hallott
2629     1    |                  osztályban sokat hallott a ház urának engesztelhetetlen,
2630     1    |               Hazámat és hitemet semmiért a világon, még hugocskám jóvoltáért
2631     1    |                  tanácsolj valamit!~Ezzel a gondolattal aludt el, de
2632     1    |                   fiatal ura távol volt - a legközönségesebb házkörüli
2633     1    |                    kérdé egyik nap, midőn a félszemű Ihrahim sok mindenféle
2634     1    |                 biztatta, hogy elérkezvén a dinnye- és eperérés ideje,
2635     1    |                 eperérés ideje, neki kell a házi szükségletet holnaptól
2636     1    |             szükségletet holnaptól kezdve a mezei jószágról hazahordani.~
2637     1    |               nélkül fejet hajtott és ezt a nehéz munkát is szokott
2638     1    |               szokott buzgalmával végezte a lankasztó forróságban. Egyik
2639     1    |                 takargatva Csillának.~Mig a leányka a zamatos gyümölcsöt
2640     1    |                  Csillának.~Mig a leányka a zamatos gyümölcsöt majszolta,
2641     1    |                     Kis húgom, ki tudsz-e a vérszemű csillag feljövetelekor
2642     1    |                   észrevétlenül lopódzni?~A lányka szíve nagyot dobbant.~-
2643     1    |              Edömér erre röviden elmondta a szükségeseket, Csilla pedig
2644     1    |                 csak gondolatnyi pókfonál a végzet kezében, ha ez készül
2645     1    |              végzet kezében, ha ez készül a dolgok rendjébe avatkozni...~
2646     1    |              dolgok rendjébe avatkozni...~A menekülést megelőző nap
2647     1    |            megelőző nap délutánján Edömér a legjobb remények között
2648     1    |              érkezett haza, midőn azonban a második udvarba lépett,
2649     1    |                 mellettük tovahaladni, de a félszemű egy intéssel megállította.~-
2650     1    |                   gúnymosolylyal röhögött a meglepett fiú szemei közé.~
2651     1    |             először azt hitte: álmodik és a félszemű gonosz tréfájának
2652     1    |        szorongással húzódott össze, mikor a Jússzúfnak szólított arab
2653     1    |           lassabban, fiacskám, lassabban! A te uralkodásodnak immár
2654     1    |                   te, fejtsd meg neki ezt a tréfát! hahaha! és úgy kacagott,
2655     1    |              megtudod, babácskám! vihogta a félszemű kielégített boszúvággyal.
2656     1    |                 kielégített boszúvággyal. A mi dicső urunk, Allah áldása
2657     1    |               téged Abu-Varáki Tavaifnak, a hatalmas damaszkusi szeraszkiernek,
2658     1    |             rabszolgái és minden javainak a felügyelője.~- Lehetetlen!
2659     1    |             koldulsz. Azután tekints csak a hátad mögé. Az a két izmos
2660     1    |             tekints csak a hátad mögé. Az a két izmos fickó úgy megláncol
2661     1    |                   de egy pillantást vetve a háta mögött béklyókat s
2662     1    |                   Legalább megtudod, hogy a földön is van ám pokol,
2663     1    |                  is van ám pokol, nemcsak a másvilágon.~Edömér megvetõ
2664     1    |                  egy szót se vesztegetett a félszemû gaz­emberre, hanem
2665     1    |             látja-e valahol Hanifot, vagy a derék Bendárt.~- Követlek,
2666     1    |               hangon és indulni akart.~De a félszemû gúnyos hahotával
2667     1    |               ajánlva, de ne sajnáld tõle a basztonádot! Úgy-e, nem
2668     1    |             mennyire fáj itthagyni ezeket a falakat, melyek között annyi
2669     1    |                  fog majd visszaemlékezni a vigasztalan jövõ keserû
2670     1    |                 keserû óráiban...~Jússzúf a Dsedaide, vagyis az örmény
2671     1    |            melynek közepén Edömér haladt.~A piszkos, túltömött hánban
2672     1    |                 se nézett. Elég volt neki a maga baja, a maga keserûsége
2673     1    |               Elég volt neki a maga baja, a maga keserûsége is!~Másnap
2674     1    |              alfelügyelõje tevékre ültek, a rabszolgáknak pedig gyalog
2675     1    |         paradicsomi környé­két elhagyták. A nap izzón sütött, az átfûlt
2676     1    |                   volna. Csak este, midõn a fáradtságtól és forróságtól
2677     1    |                megromlott, forróvá hevült a tevék hátára kötözött kátrányos
2678     1    |                kecskebõr-tömlõkben.~Kettõ a rabszolgák közül nem bírta
2679     1    |         rabszolgák közül nem bírta tovább a fáradalmakat, hanem hörögve
2680     1    |               hanem hörögve rogyott össze a mély sziklaútban, mely a
2681     1    |                  a mély sziklaútban, mely a homokos sivatag után következett.~
2682     1    |            Mindakettõt otthagyták.~- Majd a hienák és sakálok eltemetik!
2683     1    |                  és kitartásra buzdította a többieket...~Edömér borzadva
2684     1    |             Edömér borzadva nézett vissza a szerencsétlenekre, s bár
2685     1    |                   szenvedések árán, végre a hetedik napon megpillantották
2686     1    |                  forrásaival és tavaival!~A közeli oázokon két napi
2687     1    |            indultak újra útnak Damaszkus, a rózsák városa felé...~A
2688     1    |                   a rózsák városa felé...~A város rovátkos, tornyos
2689     1    |                   nélkül rajzott ki és be a népség.~Az utcák át voltak
2690     1    |                  Az utcák át voltak fûlve a rózsák, szegfûk, liliomok
2691     1    |                 könnyû megindulást érzett a város Napkelet tarka pompáját
2692     1    |              utcáin.~Ezek az utcák látták a keresztes hadakat és Szalaheddin
2693     1    |             egymásra hömpö­lyögni. Látták a regékbe illõ hõstetteket,
2694     1    |                 regékbe illõ hõstetteket, a történelem nagy eseményeit...
2695     1    |                   új ura és parancsolója, a szeraszkier fényes palotája
2696     1    |               fényes palotája elé, de nem a fényes fõkapun, hanem egy
2697     1    |              Kezébe hajtott fejjel ült le a durván font gyékényre, de
2698     1    |                 szólította, hogy segítsen a többieknek a lóvakarás-
2699     1    |                hogy segítsen a többieknek a lóvakarás- és abrakolásnál.~
2700     1    |           Csodálkozva nézett itt széjjel. A nemesfajú arabsparipák ékesfaragású,
2701     1    |                  márványasztalokról ették a szénát és különféle alakú,
2702     1    |               drága díszedényekben kapták a vizet, a datolyát és pörkölt
2703     1    |            díszedényekben kapták a vizet, a datolyát és pörkölt árpát,
2704     1    |                   pörkölt árpát, melyeket a szeraszkier rabló-hadjárataiban
2705     1    |  rabló-hadjárataiban zsákmányolt össze és a keresztények iránt érzett
2706     1    |                   ha nem is hallott volna a szeraszkier kegyetlenségérõl, -
2707     1    |                   nagyon el volt csigázva a fáradtságtól, sokáig nem
2708     1    |                  sóhajai visszhangoztak s a csillagos égen merengett
2709     1    |              közöttük és így felkészülve, a szeraszkier elé vezette
2710     1    |             szeraszkier elé vezette õket.~A szeraszkier palotájának
2711     1    |             márvány-csarnoka alatt ült és a szolganõk két oldalról nagy
2712     1    |        hordónagyságú potrohától nem látta a lábát, kétszer dupla tokájától
2713     1    |                   kétszer dupla tokájától a mellét, hájjal béllelt keze
2714     1    |                  Rengeteg kövérsége miatt a járás nehezére esett, s
2715     1    |           üdvözölte, vörös karikájú szeme a rabszolgákat mustrálta végig
2716     1    |                   kifogásolni valót:~- Ez a kutya kövérnek látszik!
2717     1    |                 hangon, hogy rezgett belé a márvány-csarnok! A ki kövér,
2718     1    |                   belé a márvány-csarnok! A ki kövér, az lusta! Eke
2719     1    |                   az lusta! Eke elé vele! A szántásban majd megapad
2720     1    |                   szántásban majd megapad a hája.~Hát ezt a sovány agárkutyát
2721     1    |                   megapad a hája.~Hát ezt a sovány agárkutyát miért
2722     1    |         Betegesnek látszik! Ha elpusztul, a talpadra veretek! Míg egy
2723     1    |                 egy kis húst szed magára, a rózsalevél-szedéshez használjátok,
2724     1    | rózsalevél-szedéshez használjátok, azután a szövõmûhelybe vele.~Ez a
2725     1    |                  a szövõmûhelybe vele.~Ez a kettõ tûrhetõnek látszik,
2726     1    |                 kettõ tûrhetõnek látszik, a malomba hát velük, eme hármat
2727     1    |             malomba hát velük, eme hármat a kõbányákba, amazokat pedig
2728     1    |                 malomba.~Hm, hm! Hát ezek a gornyadozó kutyák! Betegnek
2729     1    |               zúzzátok serényen az ércet. A korbács alatt fordultok
2730     1    |                    mûhelyeibe és bányáiba a rabszolgákat, végre Edömérre
2731     1    |       rabszolgákat, végre Edömérre került a sor.~Jússzúf erre nagy hajlongással
2732     1    |               fülébe súgott valamit, mire a szeraszkier kacagni kezdett,
2733     1    |          integetett szörnyû nagy fejével. A kitûnõ Mahmud-el-Tebrisz
2734     1    |               Mahmud-el-Tebrisz különösen a gondjaimra bízta... Meglesz,
2735     1    |                  tiltja fogadásom e napon a korbácsbüntetést! E dacos,
2736     1    |               kutya-kölyök, hadd legyen õ a harmadik! ordítá s úgy csapta
2737     1    |                  úgy csapta széles talpát a hûsítõ lábvizes dézsába,
2738     1    |       környezetének szeme-szája tele lett a korpás lábvízzel.~A három
2739     1    |                  lett a korpás lábvízzel.~A három felügyelõ erre sietve
2740     1    |             kifelé, maguk elõtt tuszkolva a rabszolgákat, mert, midõn
2741     1    |                 rabszolgákat, mert, midõn a szeraszkier megharagudott,
2742     1    |                 te! suttogá résztvevõn az a rabszolga, kinek, mint valami
2743     1    |                 ökörnek, szántani kellett a földeken.~- Magadra gondolj,
2744     1    |                Alsiráth völgye, ha még ez a szerencsétlen is sajnálkozik
2745     1    |              gondolá nehéz szívvel, aztán a felügyelõk parancsára, a
2746     1    |                  a felügyelõk parancsára, a tevéket segített málházni,
2747     1    |                   segített málházni, hogy a messze fekvõ jószágokra
2748     1    |                 Alsiráth völgye.~»Szólt s a Dismal tava felé siet,~
2749     1    |                  nem járt az előtt...~ És a midőn így fáradtan ledül~
2750     1    |         elszenderül,~ Ott hajtja le fejét a szunnyadó,~ A hol mérges
2751     1    |             hajtja le fejét a szunnyadó,~ A hol mérges könnyet sír a
2752     1    |                  A hol mérges könnyet sír a bogyó,~ Melynek lecsöppent
2753     1    |                   sziszegésükkel megtelik a levegő, a völgy füve pedig
2754     1    |         sziszegésükkel megtelik a levegő, a völgy füve pedig mozogni
2755     1    |                  százszor gyilkosabb maga a levegő!~Lappangó nyavalyákat,
2756     1    |                   lehell ott minden: maga a föld, a bokrok, a szikláknak
2757     1    |                  ott minden: maga a föld, a bokrok, a szikláknak öble.
2758     1    |                    maga a föld, a bokrok, a szikláknak öble. Még a fölötte
2759     1    |                    a szikláknak öble. Még a fölötte átrepülő madár is
2760     1    |                 nevezik Alsiráth-, vagyis a Halál völgyének, mert a
2761     1    |                   a Halál völgyének, mert a kit oda küldenek, - az el
2762     1    |                 el van örökre temetve; és a szeraszkier azokat küldi
2763     1    |                   mert engem és társaimat a meg nem messzire fekvő ércbányákba
2764     1    |                 szólt Edömér csendesen és a beszélgetésnek ezzel vége
2765     1    |                 szakadt, mert megérkeztek a szeraszkier első mezei jószágára.~
2766     1    |                  rózsaillat áradott szét. A hires damaszkuszi rózsa
2767     1    |               mindenfelé, mert itt főzték a drága rózsavizet, illatszereket,
2768     1    |                  megint tegnapi társához, a Halil nevezetű macedoniaihoz
2769     1    |       Alsiráth-völgyében nem vigyáz senki a foglyokra, - miért nem próbálják
2770     1    |                   miért nem próbálják meg a menekülést? szólalt meg,
2771     1    |                  szólalt meg, újra kezdve a tegnapi beszélgetést.~-
2772     1    |          beszélgetést.~- Mert nem lehet - a hogyan egy sziklakút fenekéről
2773     1    |                   lehet menekülni! felelt a macedoniai. Egyetlen egy
2774     1    |              bányák tele vannak emberrel, a szoros utat pedig éjjel-nappal
2775     1    |                egyéb kijárása nincsen?...~A negyedik napon elérték a
2776     1    |                  A negyedik napon elérték a sóbányákat, az ötödik estéjén
2777     1    |               estéjén pedig az érczúzókat a hegy lábánál, melyhez a
2778     1    |                   a hegy lábánál, melyhez a fegyveresek által őrzött
2779     1    |                    Holnap elválunk! súgta a macedoniai Edömérnek; mi
2780     1    |                  macedoniai Edömérnek; mi a bányákba, te pedig a Halál-völgyébe
2781     1    |                   mi a bányákba, te pedig a Halál-völgyébe lész eltemetve.
2782     1    |                   így volt rólunk megírva a Kizmet könyvében.~Alig csillant
2783     1    |              könyvében.~Alig csillant meg a közelgő hajnalhasadás első
2784     1    |                riasztotta fel az alvókat.~A bánya-felügyelő jött átvenni
2785     1    |                  Edömért is leeresztették a setéten ásító bányaüregbe,
2786     1    |                 tárnákon, egyre mélyebben a hegy gyomrába, míg végre
2787     1    |        kecskenyájat!... Azután élj, halj, a hogyan tudsz! mormogta vezetője,
2788     1    |                  vezetője, s kitaszította a nyíláson... mely rögtön
2789     1    |                   el sárga, fojtó köddel, a meddig pedig a szeme csak
2790     1    |              fojtó köddel, a meddig pedig a szeme csak ellátott, egymásra
2791     1    |                Merre és hová induljon hát a halálnak eme néma birodalmában?~
2792     1    |                   messze tőle mozdult meg a naphevítette törmelék és
2793     1    |                    Lassan ereszkedett alá a tenyérnyi széles párkányon.
2794     1    |                annál jobban fojtogatta az a mérges sárga köd, a megrekedt
2795     1    |         fojtogatta az a mérges sárga köd, a megrekedt forró levegő,
2796     1    |             enyhít egyetlen szellőcsapás. A lángoló nap izzóvá süti
2797     1    |                   lángoló nap izzóvá süti a bércek oldalait, melyek
2798     1    |     olvasztó-kemence forróságát, lövellik a hőt ki magukból.~Nem sokára
2799     1    |           szakadékok között porladozni... A szűk, szoros útnak egy fülkeszerű
2800     1    |                 onnan és kezdte megmászni a csavargósan felfelé menő
2801     1    |                 elmosódó mekegést hallana a magasból alászállongni.~
2802     1    |                szívdobogva hallgatódzott. A mély csendben újra hangzott
2803     1    |               mély csendben újra hangzott a mekegés távoli, tompa hangokon.~-
2804     1    |               sietséggel törtetett lefelé a tenyérnyi széles ösvényen.
2805     1    |                   leszédüljön...~Ez alatt a mekegés egyre tisztábban
2806     1    |               törmelék hullása kisérte.~- A kecskék mászkálnak sovány
2807     1    |             mászkálnak sovány fűszálakért a meredek bércoldalakon, mondá
2808     1    |                  percben újra megcsendült a dal és búbánatos, szelid
2809     1    |              széles szakadék választja el a fensíktól. Az öröm szárnyakat
2810     1    |                 váló ugrással szökkent át a szédítõ szakadékon és szélvészként
2811     1    |         szakadékon és szélvészként rohant a felé a kinyúló sziklaeresz
2812     1    |                szélvészként rohant a felé a kinyúló sziklaeresz felé,
2813     1    |                 kinyúló sziklaeresz felé, a honnét az énekhangok szállongtak.~
2814     1    |                 és kitárt karokkal borult a nyakába...~Egyikük se kérdezte:
2815     1    |                  annyi sok más ifjúé, kit a török és egyéb martalóc
2816     1    |               rabszolga-vásáron vette meg a szeraszkier. Szép termete,
2817     1    |                 de fogsága második évében a kínos és lealázó bánásmód
2818     1    |                 mert mindjárt elfogták és a szeraszkier ötven korbácsütésre
2819     1    |                nem hajolt, bõsz haraggal, a legkínosabb bûnhõdésre itélte:
2820     1    |            sorvasztó halállal veszszen el a halál és magányosság eme
2821     1    |                 Csakhogy mi túljártunk ám a potrohos zsarnok eszén!
2822     1    |                    mivel keresztül jöttél a mocsár völgyén, igyál pár
2823     1    |                hordozod magadban... Abból a sárga, ködös levegõbõl elég
2824     1    |                betegségben pusztuljon el, a ki beszívta...~Ezzel felkelt
2825     1    |              kecskebõr-bundát terített le a szikla tövébe.~- Úgy vagyok,
2826     1    |                tövébe.~- Úgy vagyok, mint a ki álmodik. Nem tudom elhinni
2827     1    |            álmodik. Nem tudom elhinni azt a nagy boldogságot, hogy még
2828     1    |               örömömben! De mit szól majd a jó Dsámi, ha meglát! kiáltá
2829     1    |                csillogtak.~- Dsámi? Ki az a Dsámi, édes Lászlóm!~- Most
2830     1    |                   idõs arab fiú, mint mi, a dsibbahi oáz hatalmas emirjének
2831     1    |           dsibbahi oáz hatalmas emirjének a fia, kit cselszövõ nagybátyja
2832     1    |                   az Abasszidák emirjének a trónját.~A mikor - folytatá
2833     1    |           Abasszidák emirjének a trónját.~A mikor - folytatá László -
2834     1    |                 semmi módon nem fog törni a fiú életére.~Malek sejk
2835     1    |               Alkoránra, de kebelbarátja, a szeraszkier, ki kincsekért
2836     1    |          szeraszkier, ki kincsekért magát a prófétát is eladná, kitalálta
2837     1    |             prófétát is eladná, kitalálta a módját, hogyan lehet az
2838     1    |              lehet az esküt kijátszani.~- A fiú ruháját kenjed be vérrel -
2839     1    |                   ölöm meg, sem te, hanem a mocsár halálos levegõje
2840     1    |           levegõje öli meg, mondotta neki a szeraszkier. És úgy is történt
2841     1    |                nem lehet találni nálánál. A kit megszeret és barátságába
2842     1    |                   már tudod, hogy e völgy a halál völgye. A szeraszkier,
2843     1    |                   e völgy a halál völgye. A szeraszkier, a kiket a leg­
2844     1    |              halál völgye. A szeraszkier, a kiket a leg­súlyo­sabban
2845     1    |                    A szeraszkier, a kiket a leg­súlyo­sabban akar büntetni
2846     1    |                 kerülnek - de mivel õ még a kõbõl is olajat tud facsarni -
2847     1    |                  is olajat tud facsarni - a halálból is hasznot húz.
2848     1    |          elitélteknek, addig, míg bírják, a félig vad kecskenyájakat
2849     1    |                  kecskét visznek el innen a bányán keresztül, mert ez
2850     1    |                 innen...~Az öreg Taib apó a legnemesebb és legigazságosabb
2851     1    |              legigazságosabb szívû embere a világnak. Nagy tudományáról
2852     1    |                 volt egész Damaszkuszban. A szeraszkier kegyetlen uralma
2853     1    |             megfeddte és fenyegette, hogy a nép is forrongni kezdett.~
2854     1    |              Rangot, kincseket igért neki a szeraszkier, hogy elhallgattassa;
2855     1    |               akkor majd hallgatni fogok!~A zsarnok erre magában iszonyú
2856     1    |                idegen rablókra hárítson - a házat kiraboltatta és öreg
2857     1    |                   döntögette össze-vissza a sziklákat és barangolásai
2858     1    |             kellemes, egészséges völgybe, a honnan ki lehet szabadulni.
2859     1    |     völgyecskéjébe, ápolt és kigyógyított a már bennünk lappangó halálos
2860     1    |                 az áldásos növénynedvvel. A bogyókat és gyökereket hozzá
2861     1    |              bogyókat és gyökereket hozzá a mocsár-völgy halálos kigõzölgése
2862     1    |                  Ugy-e, milyen csudálatos a természet. Magában a halál
2863     1    |           csudálatos a természet. Magában a halál völgyében termeli
2864     1    |                   alkonyodni kezdett, mit a két fiú - élénk beszélgetésük
2865     1    |                 közben - alig vett észre. A kecskék azonban már mind
2866     1    |                   már mind aláereszkedtek a bérctetõkrõl és köréjük
2867     1    |              Edömér pár korty tejet ivott a gömbölyû fatálacskából,
2868     1    |                 fel háromszor egymás után a bérc aljáról.~- Ez Dsámi!
2869     1    |                   Mindjárt itt lesz, mert a rövidebb úton jõ.~Csakugyan
2870     1    |                  fogadta s pár perc mulva a három ifjú már olyan bizalmas,
2871     1    |               közös barátságba forrasztja a sziveket.~Ezalatt a nap
2872     1    |            forrasztja a sziveket.~Ezalatt a nap lassan-lassan lebukott
2873     1    |                nap lassan-lassan lebukott a bércek mögé és közeledett
2874     1    |                 Edömér vállaira terítette a hosszuszõrû kecskebõr-bundát.~-
2875     1    |                   még nem szoktad meg ezt a levegõt, mondá gyöngéd gondoskodással,
2876     1    |                    Csakugyan alig tünt le a nap, egyszerre élés hideg
2877     1    |                  szellõ fütyölt, suhogott a sziklák között. A nappali
2878     1    |                suhogott a sziklák között. A nappali forróságot, minden
2879     1    |                hideg követte.~Ekkor aztán a naptól átfûlt, átizzott
2880     1    |                   zizergés, egészen addig a csattanó mély kondulásig,
2881     1    |          szaggatva egy érchárfa húrjaiba.~A kecskenyáj eközben aprózó
2882     1    |                  kopogással indult lefelé a csavargós szikla-ösvényen.~
2883     1    |                csavargós szikla-ösvényen.~A bérctömeg közepén az út
2884     1    |                még borzalmasabb képe volt a völgynek.~Az egyre-másra
2885     1    |                   egy-egy ébredezõ vadnak a rekedt ordítása harsant
2886     1    |               rekedt ordítása harsant meg a visszhang által borzalmasan
2887     1    |                  egész kecskenyáj, mintha a föld nyelte volna el, nyomtalanul
2888     1    |         nyomtalanul eltünt szemük elõl és a két fiú nevetve mutatta
2889     1    |             nevetve mutatta meg Edömérnek a hasadékot, melyet a földrengés
2890     1    |             Edömérnek a hasadékot, melyet a földrengés ereje olyan furfangosan
2891     1    |                volna utánozni.~Õk is ezen a nyíláson ereszkedtek alá
2892     1    |                   bõrsátor állt elszórtan a völgyecskében, melyekbõl
2893     1    |                  völgyecskében, melyekbõl a kecskenyáj kettõt rögtön
2894     1    |                 mekegéssel körül ugrálták a nyugalmasan kérõdzõ tevéket
2895     1    |                 az volt boldogabb, melyik a kezét megnyalhatta annak
2896     1    |                  kezét megnyalhatta annak a hosszú ezüst szakállú öreg
2897     1    |               szakállú öreg embernek, aki a régi patriarkák nemes, jóságot
2898     1    |                   mohos szikladarabon ült a legnagyobb sátor elõtt.~
2899     1    |                   legnagyobb sátor elõtt.~A két ifjú kézen fogva vezette
2900     1    |               leírhatatlan meglepetésére. A csillagokból olvasám jöttödet! -
2901     1    |                  és László már elvégezték a fejést és friss, meleg tejjel
2902     1    |                  kínálták, midõn kilépett a sátorból, mibõl aztán mindhárman
2903     1    |      megreggeliztek.~- Mielõtt kihajtanók a nyájat, hallgasd meg, mit
2904     1    |                László...~És elmondá, hogy a menekülésre már minden elõ
2905     1    |                 Taib apó fog kijelölni.~- A mi jó apánk nem akarja,
2906     1    |                juthatnak el Dsámi népéhez a dsibbahi oázra, honnan atyja,
2907     1    |               száz veszélylyel, halállal, a puszták vadaival és rablóival
2908     1    |                  szállni, mint e völgyben a hosszú életet átsenyvedni!~
2909     1    |                 maga fölött.~Végre, végre a legnehezebb megpróbáltatás
2910     1    |                 megpróbáltatás után, újra a szabadulás reménye integet
2911     1    |                 meg! Az ilyen barátság hû a sírig, szent és felbonthatatlan...
2912     1    |               dugott késükkel felhasítva, a kiömlõ vért egy forrásvízzel
2913     1    |           tálacskába csepegtették, azután a törhetetlen barátságot fogadó
2914     1    |              vérét, melynek cseppjeiben - a Keletiek hite szerint -
2915     1    |                   Keletiek hite szerint - a lélek rejtõzködik...~- Most
2916     1    |                                           A szabadulás.~»S mennek, mennek
2917     1    |             nyájat,~ S vándor népet, mely a tájat,~ Hol elhagyja, hol
2918     1    |               hogy ő is velünk meneküljön a halálnak és némaságnak ebből
2919     1    |              halálnak és némaságnak ebből a szomorú országából? kérdé
2920     1    |             Edömér, midőn Dsámival együtt a kecskéket őrizte a szakadékok
2921     1    |                 együtt a kecskéket őrizte a szakadékok között, László
2922     1    |                 túrót és sajtot készített a fölös tejmennyi­ségből.~-
2923     1    |                ségből.~- Kétszer telt meg a hold, mióta köztünk vagy,
2924     1    |                 nem változtatja meg, csak a halál.~- És mért késlelteti
2925     1    |               halál.~- És mért késlelteti a menekülésünket?~Várja, míg
2926     1    |                  kedvező jeleket mutatnak a csillagok... Taib apó mindent
2927     1    |                  mindent tud! Tudja, hogy a vad sivatag rablótörzsei
2928     1    |                   szerteszét; várja, hogy a szorosokat megtöltő hegyi
2929     1    |              hegyi áradások lefussanak és a megölő forróság elmuljon,
2930     1    |                 forróság elmuljon, nehogy a tibbah és szmúm forró szelei
2931     1    |              szelei öljenek meg bennünket a sivatagban; továbbá meg
2932     1    |              végre pedig meg kell várnunk a lisztet és kölest, hogy
2933     1    |                legyen mit magunkkal vinni a hosszú útra! Látod, mennyi
2934     1    |             testvérem, könnyezve gondolok a boldogság ama nagy napjára,
2935     1    |                   mély megindulást érzett a válás gondolatára, mert
2936     1    |              apjaként tisztelte, szerette a szentéletű öreget, de hazája
2937     1    |           szentéletű öreget, de hazája és a szabadulás utáni sóvárgás
2938     1    |                   egyszerre? Tán sokallod a várakozást? kérdé résztvevő
2939     1    |             sóhajt.~- Nem, jó Dsámim, nem a várakozás szomorít. A türelmet
2940     1    |                 nem a várakozás szomorít. A türelmet sanyarú sorsomban
2941     1    |                    Hanem Csillának, annak a kis keresztény lánykának
2942     1    |                  kis keresztény lánykának a sorsa aggaszt. Mi lesz belőle?
2943     1    |          megmenekülünk, de ő... ő?... Fáj a lelkem, hogy semmit se hallhatok
2944     1    |                tehát Halebbe és kiváltják a rabszolgaságból.~Edömér
2945     1    |                  ugrott föl. Hogy neki ez a jó gondolat eleddig nem
2946     1    |             szívemet. Most már nem furdal a lelkiismeret, hogy nem válthatom
2947     1    |           beválthatom és ő is megszabadul a nehéz szolgaságból.~Ezen
2948     1    |               estén, mikor haza hajtották a nyájat, Taib apó azzal a
2949     1    |                  a nyájat, Taib apó azzal a hirrel fogadta őket, hogy
2950     1    |                 fogadta őket, hogy holnap a nyájat a mocsár-völgybe
2951     1    |                őket, hogy holnap a nyájat a mocsár-völgybe kell hajtaniuk.
2952     1    |            mocsár-völgybe kell hajtaniuk. A hold már háromszor megtelt,
2953     1    |                  lesz jehoit napja, mikor a bánya-szádából lisztet,
2954     1    |                   eresztenek le számukra, a kecskéket pedig elviszik.~
2955     1    |                    Csakugyan, másnap, még a regg homályos szürkületében
2956     1    |                 szürkületében megindultak a sokkal rövidebb úton, a
2957     1    |                   a sokkal rövidebb úton, a bánya felé, melynek száda
2958     1    |                   font kas volt köteleken a völgybe leeresztve, melyben
2959     1    |                  Taib apó lába elé rakták a zsákokat, az szeretetteljes
2960     1    |                   vagyon falazva...~Amint a zsákokat kioldozták, az
2961     1    |                Edömér is - nagyot dobbant a szíve, mert megismerte Csilla
2962     1    |                Csilla fejkendőjét, melyet a Halwet-ünnepen kapott úrnőjétől.~-
2963     1    |                    ez nekem szól! Ismerem a kendőcskéjét! ah, Csilla,
2964     1    |                remegő ujjaival alig tudta a csomókat kioldozni...~Egy
2965     1    |                 hullott ki belőle, melyre a betük tűhegygyel voltak
2966     1    |                    Hol vagy, merre vittek a kegyetlen pogányok. Nincs
2967     1    |                   meg tudnálak siratni... A jó Bendár addig futott fűhöz,
2968     1    |                 Ah, Edömér, meg van törve a szívem, nincs többé reményem,
2969     1    |                  tudnám irni, amit érzek, a te bátor és hős szemeid
2970     1    |                   öszvércsapatok indulnak a tenger felé, mert Mahmud-el-Tebrisz
2971     1    |                   Sztambulba költözködik. A szultán tekintélyes és főhivatalra
2972     1    |                   emelte - és fiával csak a kikötőben fog találkozni.
2973     1    |                 is, mert én is oka vagyok a köztetek levő barátságnak.
2974     1    |             sirass meg, amint hogy én rád a nap minden órájában isten
2975     1    |              drága szüleimhez, mint innen a messzeségből... Óh, istenem,
2976     1    |         Mindhármukat mélyen meghatotta az a vigasztalan fájdalom, mi
2977     1    |                  vigasztalan fájdalom, mi a levél minden sorában nyilatkozott
2978     1    |            ünnepélyesen és mivel eközben, a sötétség beálltával, egymás
2979     1    |                után intve őket, fölvezeté a völgy végén álló magányos
2980     1    |            magányos sziklacsúcsra, honnan a csillagokat szokta vizsgálni.~-
2981     1    |          csillagai legbiztosabb útmutatói a vándo­roknak. Éjjel az emberek
2982     1    |                  emberek alusznak és csak a sivatag prédaéhes vadai
2983     1    |               vadai kóborolnak szerteszét a pusztákon, - de ezek korántsem
2984     1    |       veszedelmesek, mint az emberek...~- A vadak ellen pedig megvédnek
2985     1    |              kegyelméből e barlangban itt a hátam megett régi fegyverekre
2986     1    |               annyi éven át rejté magában a fegyvereket, fogja magába
2987     1    |                 az én porhüvelyemet, hogy a vadak szét ne hurczolják
2988     1    |       trombita-szavára én is előállhassak a végítélet napján!...~- Óh,
2989     1    |                 gyermekek, ti nem értitek a halált! Csak a kába és a
2990     1    |                nem értitek a halált! Csak a kába és a gyáva rettegi!
2991     1    |                  a halált! Csak a kába és a gyáva rettegi! A halál a
2992     1    |                  kába és a gyáva rettegi! A halál a bölcsesség vége,
2993     1    |                  a gyáva rettegi! A halál a bölcsesség vége, az új élet
2994     1    |                     Volt idõm gondolkozni a mulandóságról és az ég fenséges
2995     1    |               öreg kor csak várakozás már a halál kapuja elõtt. Rég
2996     1    |                 amint vagyok, fektessetek a barlangocskába, arccal napkelet:
2997     1    |              fekete kövön nyugodjék, hogy a nyílás feletti hasadékon
2998     1    |                  nyílás feletti hasadékon a Mezarthim-csillag fénye
2999     1    |                  Azután taszítsatok egyet a sziklán. Egyetlen gördítésre
3000     1    |              Egyetlen gördítésre betemeti a nyílást, mint valaha betemette