Rész
1 1| úgy se juthatnál be! Nézz le a vár alá és a hajóhidakra!
2 1| kereskedõk hosszú orral eregették le a bejárók nehéz szõnyegfüggönyeit.~-
3 1| csizmáin hurcolja! Messétek le a lábáról! Száz botot a
4 1| omlott a fejére.~- Vágjátok le a lábait! Metéljétek le
5 1| le a lábait! Metéljétek le a próféta szent szinét!
6 1| tömeg pedig köpönyegét tépte le nyakából s már-már abban
7 1| csizmáit bõrével együtt metélik le lábairól, midõn egy magas,
8 1| hangon. Müzülmánok, üssétek le ezeket a keresztény kutyákat!~-
9 1| próféta szent szinét! Húzza le a zöld csizmákat, akkor
10 1| Abdallah fia!~- Úgy van, húzza le a zöld csizmákat! Húzd le
11 1| le a zöld csizmákat! Húzd le tüstént! üvölté többekkel
12 1| szeme elõtt forgott a világ. Le volt sújtva, meg volt semmisülve
13 1| szolgált. A remek falfestmények le vannak hántva, szegekkel
14 1| Bemehetsz, de a kardot csatold le az oldaladról... Hitetlen
15 1| beszélhetünk. Addig ülj le és lakmározz kedved szerint.~
16 1| bujtogatása folytán aprították le Pálffy Dénes huszárjai,
17 1| mint a mienk, legyõzi, le még az ördögöt is. Most
18 1| porig égette a török? Lakói le vannak mészárolva, szét
19 1| magunk is kölcsön vettük és le fogjuk vonni abból a summából,
20 1| hollandi oroszlán-tallért le nem számlálok elébe. Fenyegettem,
21 1| fogd meg, de virágaimat le ne gázold.~A kert tele volt
22 1| mázsányi súlylyal húzná le kezét, olyan fájdalmas fohászkodás,
23 1| fiú, milyen gondot vettél le rólam!~S kacagni szeretett
24 1| setét öblébe most tették le örök álomra a leghûbb, leggyengédebb
25 1| nyakatokra ezt a drága emléket. Le ne vegyétek soha, őrizzétek
26 1| földes úr ezt a terhet is le fogja az agyonsanyargatott
27 1| Mamertusz-napja. Ennek éjszakáján hull le legtöbb csillag az égről, -
28 1| végigrohant.~- Lőjjétek le, nehogy idő előtt zajt üthessen!
29 1| roppan! Öt tatárt lõttünk le a szegletablakból... Ne
30 1| szentnek a nevét, kiáltott le Abu-el-Máni a hajó párkányáról.~
31 1| éppen ez az ajtó vezet le a hajóközbe, a hol fogva
32 1| drága édes atyám, nézz le ránk az égbõl! Segíts meg,
33 1| vitték keserves sóhajtásai, s le nem törték girincseit ezernyei
34 1| a Duna Szõnytõl kezdve, le egészen a Fekete-tengerig,
35 1| dugta be a pofáját.~- Vesd le rongyaidat és öltsed fel
36 1| Edömér szó nélkül vetette le ruháit, melyek a hosszú
37 1| pedig körülötte telepedtek le pálmahéjból font apró gyékényekre.~
38 1| nyakadra állva, szakíthassam le!~Edömér arca elfehéredett
39 1| fogva, könnyes szemmel ültek le a márvány-medence szélére.~
40 1| vigasztalólag ragyogtak le hozzájuk a szikrázó csillagok...~
41 1| de azért mégse sütöm le elõtte szememet; nem térdelek
42 1| elõtte szememet; nem térdelek le úrnõm, Fatime elõtt s nem
43 1| melyet két rabszolga már-már le akart tépni róla.~- Hanif,
44 1| hosszú sóhajjal rogyott le a vértõl áztatott földre:
45 1| mormolt.~Reszketve térdepelt le melléje és zokogva csókolá
46 1| húzódott és nehéz szívvel dőlt le fekvő helyére.~- És mégis
47 1| voltak beszórva.~Ki irja le tehát örömüket és boldogságukat,
48 1| Kezébe hajtott fejjel ült le a durván font gyékényre,
49 1| elszenderül,~ Ott hajtja le fejét a szunnyadó,~ A hol
50 1| folytonosan hegynek föl, völgynek le vitt, feneketlen mélységek
51 1| kecskebõr-bundát terített le a szikla tövébe.~- Úgy vagyok,
52 1| neki.~Csakugyan alig tünt le a nap, egyszerre élés hideg
53 1| lisztet, kölest eresztenek le számukra, a kecskéket pedig
54 1| Ki szabadít meg engem? Ha le tudnám irni, amit érzek,
55 1| szikrákat csapkodta, söpörte le összepörkölõdött bundájáról,
56 1| Risán fáradtan heveredett le és õk is tanyát ütöttek
57 1| másnap estéig. Alig villant le azonban hozzájuk az elsõ
58 1| találtak.~Hálát adva térdeltek le a zöld fûbe és Dsámi tanácsára
59 1| villámsebesen pattant le nyergébõl:~- Allahu Akhbár!
60 2| kérdezõsködése, minden áron le akarta tehát rázni a nyakukról.~-
61 2| híven szolgáltam, mégis le akart nyakaztatni...~Magyarországban
62 2| rengésébõl látszott, mennyire le van sujtva, hogy ilyen meggondolatlan
63 2| csomó hamis piasztert tettek le bizonyítékul, téged pedig,
64 2| szokás ellenére nem tette le a kosarát, hanem megfordult,
65 2| akartam megtudni, - de ki irja le meglepetésemet, midõn hosszú
66 2| juttasson bennünket! Üssétek le, tépjétek szét. Nem börekcsi
67 2| diadalordítással tépték le álszakállát.~- Moszkó! Áruló!
68 2| kutya, hitetlen eb! Üssétek le, tépjétek széjjel! Ez az
69 2| csak örülhettek.~- Most ülj le, uram és ird, amit mondani
70 2| végében lévõ kioszkba visznek le tüstént, mert Khor-khori
71 2| vagy bolondulva!~Khor-khori le volt gyõzve, el volt kápráztatva.
72 2| megparancsolá, hogy hajtsa le fejét és megint bûbájos
73 2| vízzel, amibõl pár cseppet le is nyeletett vele, azután
74 2| Hiasszár.~- De most ülj le szépen a kerevetre. Hadd
75 2| aranykeresztecskét oldott le nyakáról, melyen egy parányi
76 2| ablak-keretbe. Azt hitte, le kell rogynia ez iszonyú
77 2| farkasbõr kacagány csüngött le válláról.~- Kelmednek is
78 2| szablyáját, az öreg Bálint vágta le, amolyan régimódi csatlósos
79 2| hátranyaklott fejjel bukott le paripájáról.~Ebben a percben
80 2| cserfához kötözve.~A fa körül le volt gázolva, vérrel volt
81 2| csillagos sarkantyuit oldozta le, midõn az elõõrsök õket
82 2| kontyos pogány durrantotta le, akit én aztán elkeseredésemben
83 3| öreg Bálint épp akkor ült le reggelijéhez, midõn beléptek,
84 3| kancellárnál.~»Sötéten szállt le az alkonyat,~ Havas tövén
85 3| keskeny ajkát.~- Követeink le vannak tartóztatva... És
86 3| és kastély udvarán végig le az istállókba.~Itt futó
87 3| ágyához.~- Orozva lõttek le hátulról! susogá nehezen.
88 3| hangos örömkiáltás harsant le a magasból. A Kahlenberg
89 3| kétségbeesetten szökött le aranynyergû díszparipájáról
90 3| sietett megmenteni.~- Öljétek le a nõket, odaliszkokat, paripákat,
91 3| eszeveszetten, saját népét gázolva le vad futásban...~A rabszolgák
92 3| odaliszkokat, a baiadérokat, le a drága paripákat, tevéket,
93 3| az apa, azután a fiú hull le halálra sebzetten lováról
94 3| szemhéjai remegve ereszkedtek le, hanem a másik percben már
95 3| egymást gázolta, tiporta le fejvesztett rohanásában.
96 3| Poprádról. ~Szóval, mindenkép le igyekezett beszélni társait
97 3| fizetsz most is... Hajolj le hát, hadd mondok valamit...
98 3| csapat hanyatt-homlok rohant le a falakról. A vár el volt
99 3| elhalványulva csüggeszté le fejét, mire a fõherceg,
100 3| vértanú feje vandál csufságból le volt ütve, sõt le volt ütve
101 3| csufságból le volt ütve, sõt le volt ütve a lába alatt vonagló
102 3| halvány arcú ifjú, nézz le a kertbe és megláthatod
103 3| szabadítóid! Jer ide és ereszkedj le az üregbe. Ne félj, nem
104 3| saját kezével szurta volna le, ha Kihaja bey meg nem akadályozza...~-
105 3| ostromló seregnek, mert úgy le tudta rajzolni a vár belsõ
106 3| szemeid is onnan néznek le megtörten! - folytatá, a
107 3| egyetértve, kötélen ereszkedtek le a várfalakról.~A fosztogatókat
108 3| szilisztriai Amurátot Edömér vágta le, s ugyancsak az õ osztálya
109 3| harapva, rugva gázolta le a hasa alá igyekvõket, kik
110 3| sátora elõtt kaszabolta le veszett viadal közben és
111 3| serdülve...~Párducként szökik le kõröl-kõre, oromról-oromra.
112 3| kõeresztékekbe...~- Verjétek le onnan! Lõjjétek le! Ha elesik,
113 3| Verjétek le onnan! Lõjjétek le! Ha elesik, a vár mienk
114 3| Korláthkõ felé! kiáltott le aztán még egyszer, midõn
115 3| homlokát meghajtva térdel le és Csillával együtt áhítattal
|