Rész
1 1| lélek se merjen vásárolni, míg csak a dicsõséges Abdi pasa
2 1| ápoltatott a saját doktorával, míg nehéz sebeim begyógyultak -
3 1| gondold meg, Abdi, a jövendõ, míg nem tudod, zárt rózsabimbó,
4 1| doth »d« betût mutatta, míg a negyediknél a jud, vagyis
5 1| Hogy koldusok vagyunk, míg a küldött és Abu el Máni
6 1| hogy visszaûzzék Ázsiába. Míg ez az idõ be nem következik, -
7 1| hûséges szolga legyen is, - míg szükségünk van rá. Ha egyszer
8 1| de száját sem nyitja ki, míg száz darab hollandi oroszlán-tallért
9 1| El ne mozdulj innen, míg vissza nem jövök, parancsolá
10 1| becsapástól ugrott volna bele. S míg mi az ajtót rángattuk, addig
11 1| Meddig maradsz még itt?~- Míg a tatár és albán lovasok
12 1| Két napi pihenõt kért, míg talpának sebjei kissé behegednek.
13 1| Egy tapodtat sem mentek, míg ezt is meg nem kóstoljátok!...
14 1| pusztulunk el.~- Nem addig, míg nekem van... Birtokaimon
15 1| nyergelték.~- Edömér fiam, míg én a követ úrral egynémely
16 1| bűnbánó arckifejezését, míg csak a fák sűrüsége közé
17 1| Jánoska?~- De meg ám! A míg kegyelmed szánta-bánta a
18 1| aranykoronás hattyúról, míg csak a leányka el nem álmosodott,
19 1| helyen lesznek.~- Megvárjuk, míg a belsõ cselédség is lenyugszik,
20 1| addig valahol meghúzódik, míg a zivatar kitombolja a mérgét,
21 1| szobára kell védekeznünk, míg bírjuk, mert csak hárman
22 1| atyám, megvédjük a kastélyt, míg segítség érkezik!... Megvédelmezzük
23 1| sietett.~- Védjétek magatokat, míg segítség érkezik! hörögte
24 1| észrevétlenül elérjük az erdõt, míg a setétség tart...~Fejük
25 1| jázminfa-szárra erõsítve, míg jobbján egy másik, a gyöngyökkel
26 1| sírt csendesen mindaddig, míg csak a nagy fáradtságtól
27 1| nyugszom, meg nem pihenek, míg hugomat fel nem találom
28 1| sötétségbe bámulva, várta, míg az éjszakának vége szakad.~
29 1| folyosóin és csarnokain, míg végre pár lépcsõn fel, azután
30 1| sarkantyúzta sarkával az oldalait, míg a lélekzete elállt.~Egyszer
31 1| mondhattak egymásnak addig, míg Edömér a nehéz kõkorsókat
32 1| iskola) udvarán várakozott, míg Kairam lejött a torony felsõ
33 1| hozzám ne szólj, ne beszélj, míg azt nem mondod: meneküljünk!
34 1| fájdalommal nézett utána, míg csak fehérlõ ruháját látta
35 1| nagyon szeret! Várj addig, míg megkérem, hogy járjon közbe
36 1| kell hajtanunk!~- Várj! Míg anyámhoz megyek!~A két fiú
37 1| nyúljatok addig e lányhoz, míg anyámmal nem beszéltem, -
38 1| addig nem akar elmenni, míg régi fogadását: Mekkába,
39 1| megrázkódott bele! Egy lépést se, míg nem tudom, mi jogon akarsz
40 1| elpusztul, a talpadra veretek! Míg egy kis húst szed magára,
41 1| mélyebben a hegy gyomrába, míg végre megállták egy nyílás
42 1| édesesen-fanyar növénynedvvel és míg Edömér ivott, egy hosszúszõrû
43 1| Az elitélteknek, addig, míg bírják, a félig vad kecskenyájakat
44 1| a menekülésünket?~Várja, míg kedvező jeleket mutatnak
45 1| könyörgött, tudakozódott utánad, míg megtudta, hová vittek. Ekkor
46 1| Sztambulba segít, addig keressük, míg nyomára nem akadunk. Én
47 1| fenevad bozontos fejére, s míg ez talpaival a szemébe hulló
48 1| nem mozdulunk mellõled, míg egészségedet és a régi életkedvedet
49 1| telepedve, néztek utána, míg csak fehér alakja el nem
50 1| árnyékában, aztán várták, míg a hold ezüstös sarlója a
51 1| tõle, azután induljunk, míg a két égi jel egymás mellett
52 1| egyszerûséggel Dsámi.~- Nem addig, míg remélhetünk! Én bízom Istenben!
53 1| és leszöktek lovaikról. Míg az egyik, kését fogai közé
54 2| vigyázatlanság! Várjuk meg, míg besötétedik.~- Akkor soká
55 2| egymásnak. Végezzétek hát el, míg én az estebédről gondoskodom,
56 2| félévnél tovább tartott, míg sebeim begyógyultak.~Midõn
57 2| és zivatarban a világot, míg csak uram elrabolt gyermekeit
58 2| nem lesz álmom, pihenésem, míg fogadásomat, eskümet be
59 2| élükön kutatták át a várost, míg a vidéken ezeknek az ördögöknek
60 2| gyümölcsös-kofa házánál rejtõztem, míg talpam begyógyult. A sebek
61 2| megvendégellek benneteket!~Míg a sok tekervényes utcán
62 2| kerülni fogják testedet, míg csak élsz! Nem pénzért,
63 2| többet adnak be belõle.~- Míg az italt beveszi, addig
64 2| hogy hagyják addig magára, míg az indulásra felkészülnek.~-
65 2| szemével addig nézett utánuk, míg csak láthatta őket, míg
66 2| míg csak láthatta őket, míg csak az utolsó is el nem
67 2| országot végig kell járnunk, míg a Bártfa melletti Korláthkő
68 2| csak addig vagyunk erõsek, míg nevünk és becsületünk meg
69 2| sebesen Hiasszár.~- Nem addig, míg lábad teljesen meg nem erõsödik,
70 2| és kopóival vadászgatni, míg az estebéd elkészül.~A három
71 2| miért nem tettük elébb, míg ki nem szívta zsirunkat
72 2| nem lehet őket kiirtani, míg csak az egésznek a fejére,
73 2| tovább, öreg hivem, csak míg lovaink kipihenik magunkat.
74 2| több évig nem engedték, - míg végre most huszonöt éves
75 2| barátainknak se, legalább addig ne, míg a vezérnek el nem mondtad.~
76 2| rátok! dörmögé Bálint és míg urai reggeliztek, a két
77 3| kihivó gõggel hallgatott, míg csak a támadásra a jelt
78 3| keresztezé egymást, csakhogy, míg Edömér arca mozdulatlan
79 3| nyugszom, nem pihenek addig, míg a hercegfõvezér kezébe nem
80 3| Bálint! Vigyázz hát magadra, míg mi távol leszünk, szólt
81 3| hát a tervvel pár napig, míg elfeledik! Akkor én magam
82 3| magam fogok menni!~- Nem, míg én élek! felelt Hiasszár.~
83 3| táncoltatott karikában elõtte, míg görög bohóca tréfás párbeszédet
84 3| védelmezte fölkent személyét, míg jobbjában õsei kardjával
85 3| huzódjatok csak a gát felé, míg én kikémlelem az ütegek
86 3| országot...~- Mindaddig, míg Buda, az ország erõdített
87 3| rejtegetett magánál mindaddig, míg csak vissza nem szökhettem
88 3| népséggel civakodó kapuőröket, míg az egyik olyant huzott vizilóbőr
89 3| kell kisérned és ne várd míg minden összeomlik körülted,
90 3| a Vár-hegy közötti tért, míg a német birodalmi hadak
91 3| védelmezi õket hõsi karjával, míg a fõvezér három önkénytes
92 3| szerencsésen sikerültek, míg az övéik többnyire visszafelé
93 3| vérpazarlással járt minden támadás, míg a bajoroknak, kik a Duna
94 3| ha megvárja kegyelmed, míg a vádak hangosan felemelik
|