Rész
1 1| mellett Velence filigrán mûvû drága ékszerei ragyogtak, a frank
2 1| aranyban ajándokot ád~ És drága szegélyzetű nyestkacagányt...«~
3 1| mellette állt szinig töltve egy drága velencei kristálykorsó.
4 1| kristálymûvészet eme remeke, drága kincse volt Abdinak, mert
5 1| inkább, mint azt az ötszáz drága szép aranyat! rikácsolá
6 1| beszélj hát, szerelmetes, drága öcsém! lelkendezett izgatott
7 1| selyem, bársony, aranysújtás, drága köves ékszerek és fûszerekkel
8 1| Salamon deák az õ erõssége, drága, aranyat tojó tyúkja. A
9 1| egyetlen fiamnak, az én drága Hermeszkémnek volt a kedvence.~-
10 1| de egy se tudott segíteni drága nõmön. Csak még a te nagy
11 1| bozontos, lángveres haján drága forgójú, kócsagos bársonysüveget
12 1| semmi sem elég finom és drága.~- Ej, ej, Jánoskám, hát
13 1| aranykelyhet vett elõ. - Még az õ drága kezei helyezték ide, susogá
14 1| kezembe. Én tehát itt, e drága helyen, övezem nyakatokra
15 1| övezem nyakatokra ezt a drága emléket. Le ne vegyétek
16 1| ereklyeként őrzik meg a drága hagyatékot.~- Most pedig
17 1| ők gyászolnák legjobban a drága megboldogultat, Kányaváriné
18 1| kardjára:~- Minden perc drága, minden hosszú szó fölös!...
19 1| zokogott.~- Uram, édes, áldott, drága uram!...~- Nincs idõ a sírásra...
20 1| csókolta össze a véres, drága arcot, a hidegülõ kezeket,
21 1| nyögte, lihegte: »Oh atyám, drága édes atyám, nézz le ránk
22 1| pártaszalagocska, a ruházat finom, drága kelméje elárulá a gazdag
23 1| négerfiúcska hordozta a drága csibukot, borostyánkõ turkibahjával28,
24 1| hogy övének és turbánjának drága persa sálja egész vagyont
25 1| egy ismerõs szó az édes, drága, hazai nyelvbõl, - sehonnan
26 1| Istenem, édes jó istenem, drága, kedves szüleim, kik ott
27 1| Akár itt volt, akár nem drága szellemed, édes jó atyám,
28 1| selyménél, bársonyánál, mert a drága otthonra, a drága hazára
29 1| mert a drága otthonra, a drága hazára emlékeztették, aztán
30 1| kigondolni.~Persze ilyenkor drága volt a jó tanács, mert Edömér
31 1| eltölté...~- Ah, otthon, a drága hazában, e szent estén mindenki
32 1| Csilla, kis hugom, én, ha drága hazámban lennék is - könnyek
33 1| õrködött felettem, de õrködtek drága szüleim is, úgy, hogy senki
34 1| utóbbi években azonban, drága édes anyánk gyengélkedése
35 1| A folyosókon mindenfelé drága perzsa- és szmirnaszõnyegek
36 1| citromsárga felsõ ruha és drága gyöngyökkel hímzett apró
37 1| idõben ide?~- Egy kérés, drága anyám! Rabszolganõd, Fatma,
38 1| legszigorúbb büntetést, de mégis, drága anyám, engedd kegyelmednek
39 1| gyûrûkbe, ékességekbe való drága gyöngyöket egy hitetlenért.
40 1| egészen nagy leány lettél, drága kis hugom - és mindaketten
41 1| szénát és különféle alakú, drága díszedényekben kapták a
42 1| csillag ragyoghat édes hazám, drága szülõföldem fölött?!~Másnapra
43 1| mindenfelé, mert itt főzték a drága rózsavizet, illatszereket,
44 1| valaki itt van az édes, drága hazából!~Nem nézte, minõ
45 1| beszélj csak, rég nem látott drága hazám nyelvén! Óh, mily
46 1| tán előbb eljut valami hir drága szüleimhez, mint innen a
47 1| Mezarthimra függesztve...~- Drága atyánk, addig nem mozdulunk
48 1| tudta kinyögni:~- Óh, te hû, drága Dsámi! Nemes vérednek minden
49 1| Megismerted szolgádat? Oh, mily drága ajándékai az égnek a szemek!
50 1| fejedelmemnek sokat siratott, drága fia! Csakhogy élsz! Allah,
51 1| Ebirah felé. Óh, atyám és drága anyám, hogy vágylak ölelni
52 1| várva várt otthonról és drága szüleirõl kellett beszélni,
53 2| földben nyugszanak! Édes anyád drága hamvai mellett várják az
54 2| lettem.~Minden pillanat drága volt. Éreztem, ha nem menekülök,
55 2| és vezérek részére hozott drága ajándékokról beszéltek.~-
56 2| díszítve. Ez õt örökké a drága otthonra emlékeztette. Hiasszár,
57 2| félelemtõl. De különösen félti a drága odaliszkokat és rabnõket,
58 2| főfájás is kínozta.~- Segíts, drága orvos! cikákolá száját tátogatva.
59 2| fájdalmas betegség az, drága orvos? kérdezé remegve és
60 2| habakukkónia betegséget.~- Orvos, drága Habakukkónia orvos, gyógyíts
61 2| vártatra aztán felhordták a drága, szultáni lakomát, mely
62 2| össze minden tudományodat, drága, kedves orvos! kérlelte
63 2| orvos-kutya, akarom mondani, drága orvos, én annyit fizetek,
64 2| prófétához, hogy gyógyítsa meg drága kedvencét.~Hiasszár alig
65 2| aranyat adtam érte! Óh, drága aranyaim, óh damaszkuszi
66 2| ébredj! Szabad vagy, Csillám, drága kis hugom!~Ezekre az örömtõl
67 2| alattomban előre küldött drága ajándékaival annyira lekenyerezte,
68 2| egyszerre.~- Ah, Istenem, látod drága anyuskám, hogy kifecsegtem
69 2| fajta paripák toporzékoltak, drága, aranyos szerszámmal és
70 2| pompával, ezüst s egyéb drága edényekben szolgáltak fel.~
71 2| pompás virágos kertben is drága selyemsátorok voltak kifeszítve.~
72 2| seregre, melynek tagjai drága coboly, nyuszt és tengeri
73 2| duzzogással kezdé:~- Atyám, drága atyuskám, Isten hozott -
74 2| aranyozott, setét bõrkárpitjairól drága fegyvercsoportok ragyogtak
75 2| is nehéz tõletek a válás, drága hugocskám. De, ha Isten
76 2| pajzshordozóját leesni látta és drága damaszkusi kardját megvillantva
77 2| is görcsösen szorította a drága damaszkusi szablyát, melyet
78 2| áhítatosan összecsókolá a drága ereklyét.~- Te küldöd ezt,
79 2| könyek tolulnak szemébe, ha drága halottjaira gondol, - ez
80 2| fermán tartalma - és ha te e drága hirt megviszed neki, nagy
81 3| követséggel érkeznie. Szóval drága a jótanács, fiam!~- Bízzunk,
82 3| lent várakozó tükörablakos, drága batárjába üljön.~Hátha még
83 3| lesz kisérőm a harcokban, drága kis hugom!~Másnap és harmadnap
84 3| érctetővel, biborselyemmel és drága szőnyegfalakkal rekesztékekre
85 3| odaliszkokat, a baiadérokat, le a drága paripákat, tevéket, sõt
86 3| Megőriznek! Mert két drága talizmán van velem! Anyámé
87 3| Korláthkövyné felsikoltott.~- Anyám, drága anyuskám, ne félj! Edömér
88 3| mint mi, de azért, mihelyt drága kis hugocskámat megszabadítottam,
89 3| elég a beszédbõl. Az idõ drága. Mihelyt besötétedik, te
90 3| örömkönyek között csókolá össze a drága hagyatékot.~- Többet nem
91 3| küldte, háremét, kincseit, drága paripáit pedig a várbeli
92 3| hangján, azonnal indulunk drága szülõföldem felé és pár
93 3| haza hozzuk Ilonkát, az én drága kis hugocskámat.~Vihorláthy
94 3| felelet.~- Az Isten igazságos! Drága uram, meg vagy boszulva!
|