Rész
1 1| szemrehányó tekintettel nézett a renegátra.~- Látod, a
2 1| A megszólított mogorván nézett végig a bódékon, melyekbe
3 1| dühös megbotránkozással nézett királyzöld szattyán csizmáira,
4 1| fordult el tõle. A fõtér felé nézett, a honnan ugyanekkor Hiasszár
5 1| Kányavári álnok mosolylyal nézett utánuk, mert abban a lepényárusban,
6 1| csak gyilkos pillantással nézett minden nagyobb szakadásnál
7 1| semmisülve és szinte irtózva nézett erre a sovány, szegletes
8 1| telepedett, szinte félve nézett a dervis szikár alakjára,
9 1| szinte babonás tisztelettel nézett a dervisre, ki egyenként
10 1| ötszáz aranyat.~Abdi setéten nézett rá.~- Jól vigyázz hát a
11 1| gyûlölettõl izzó tekintettel nézett rá a setétbõl és handzsárja
12 1| sápadt, elváltozott arccal nézett bátyjára:~- Hagyj békét
13 1| Áron egy percig meredten nézett bátyjára, aztán kitörõ örömmel
14 1| elhallgatott és mérges szemmel nézett a kinyílt ajtó felé, melynek
15 1| röviden.~Hiasszár setéten nézett utána, azután az oldalcsarnok
16 1| ezüstharangocskára, azután kérdõleg nézett öcscsére.~- Abdi pasa, a
17 1| meghaladó ravasz éleselmüséggel nézett apjára.~- A mienk lesz minden!
18 1| ablakfülkében és szomorú mélázással nézett a nyitott ablakszárnyon
19 1| szeretnek!~A lányka keresve nézett körül és hiányzó kedvencét
20 1| milyen harapós szemekkel nézett ránk ez a vén komondor?
21 1| félszemmel a gyermekekre nézett s látta, hogy Edömér komoly,
22 1| ragaszkodó tekintettel nézett utána.~- Most is olyan éberen
23 1| Hollókövy villámló szemmel nézett a szurtos képû, töpörödött
24 1| sajátságos, lesõ tekintettel nézett a két gyerekre, azután sokkal
25 1| jobbját, ki mély fájdalommal nézett az õsz bajnok halálban is
26 1| megérti-e szavait? Végig nézett a ruháján, hogy melyik nemzetbõl
27 1| hallgatott és csak az égre nézett, mintha onnan remélne vigaszt,
28 1| nyelvbõl, - sehonnan se nézett rájuk egyetlen barátságos,
29 1| sietett...~Edömér utána nézett lebegõ járású, büszke kis
30 1| szelid, szomorú nyájassággal nézett reá és egész alakját, mintha
31 1| szelidre, lágyra, ha rám nézett! Mintha hallanám megrázó
32 1| kezét és dacosan a földre nézett.~- Mert félsz a veszedelmektõl,
33 1| aggodalmas tekintettel nézett rá.~- Csilla, Csilla, remegek
34 1| ki szomorúan és aggódva nézett utána...~Csakugyan Edömér
35 1| haraggal vegyes fájdalommal nézett utána, míg csak fehérlõ
36 1| pillanatig tanácstalanul nézett szét és midõn Hanifot látta
37 1| pedig kétkedõ fejcsóválással nézett utána:~- Hiába sietsz, -
38 1| rajtam!~Kairam meglepõdve nézett rá.~- Mi bajod van, Szelim!
39 1| meghaljak!~Kairam álmélkodva nézett az alacsonynak, megvetettnek
40 1| kétségbeesett pillantással nézett fel rá, hogy még ennek érzéketlenné
41 1| örömujjongással, messze kihajolva nézett a távolba.~- Õk azok! Csakugyan
42 1| setét, töprengõ komolysággal nézett reád...~- Azt én is észrevettem, -
43 1| összevont szemöldei alól nézett rá éles, fürkészõ szemével.~-
44 1| szempillantásig haragra gyúlt arccal nézett a bátor fiúra, aztán haragját
45 1| arab hideg, kőmerev arcára nézett.~- Hm, tréfa! Hát azt hiszed,
46 1| büszkén, felemelt fõvel nézett szét az udvaron, nem látja-e
47 1| volt, de Edömér rájuk se nézett. Elég volt neki a maga baja,
48 1| többieket...~Edömér borzadva nézett vissza a szerencsétlenekre,
49 1| abrakolásnál.~Csodálkozva nézett itt széjjel. A nemesfajú
50 1| néma birodalmában?~Bármerre nézett, sehol egy hang, egyetlen
51 1| fekete szemével csodálkozva nézett Edömérre, de László felvilágosító
52 1| szeretetteljes komolysággal nézett mindhármukra.~- Most már
53 1| bestiák!~Edömér borzadva nézett a fáklyafényben megcsillanó
54 1| szenvedett, meleg részvéttel nézett barátaira.~László hörgõ
55 2| hajtott fejjel, mereven nézett maga elé, azután, mintha
56 2| kimondhatatlan elmeredéssel nézett reá, azután hangos örömkiáltással
57 2| Hiasszár elõször megdöbbenve nézett szét, azután mintegy felserkenve,
58 2| és babonás tisztelettel nézett a füsttől vörösre csípett
59 2| volt. Hiasszár meglepetve nézett körül.~- Khambaba! vagy
60 2| ki könyes szemével addig nézett utánuk, míg csak láthatta
61 2| Száraz kezét dörzsölgetve nézett utánuk, azután Liborhoz
62 2| szeme ellágyultan és hálásan nézett rá.~- Hanem azért ne búsulj,
63 2| keserű, szánakozó mosolylyal nézett rá:~- Csak egy rövid hónap!
64 2| fiú?~Edömér meglepetve nézett az agg fõúrra, ki másodszor
65 2| beszédes Ákos hallgatva nézett tányérjára, csak az öreg
66 2| vagyok?~A négy földi némán nézett egymásra s végre a legöregebbik,
67 2| jobbágya volt...~Bálint nagyot nézett, de nem szólt rá semmit,
68 3| kisértetiesen elmeredve nézett rá - és nem tudott egy szót
69 3| üdvözölte, noha Edömér rá sem nézett.~A parancsnok ezután három
70 3| lobbadozni kezdett, sietve nézett szét a szobában és a menyezetes
71 3| előidézni.~Starhemberg bámulva nézett rá. Nem szólt ugyan semmit,
72 3| meghallotta, sokáig komolyan nézett rá mélységes tekintetű szemével.~-
73 3| pillanatig halálos ijedelemmel nézett rá, azután villámsujtottként
74 3| komolyan, szinte megütõdve nézett rá.~- Az oroszlán barlangjába
75 3| gyûlölettõl szikrázó szemmel nézett a kapu felé.~- Kányavári
76 3| kilépett a kapu alól, keresve nézett szét mindenfelé, sõt a kapuõröktõl
77 3| segíteni!~Edömér hálásan nézett rá.~- Te csak értünk élsz! -
78 3| hangon.~Edömér megindultan nézett rájuk.~- Nem vagy elhagyatva,
79 3| kérni a setétségtől, sokáig nézett ki a fekete éjszakába. Talán
80 3| jóakarattal és kegygyel nézett rá, mint még sohasem:~-
|