Rész
1 1| hajóhidakra! Ez a tenger nép mind a várba igyekszik a holnapi
2 1| mondd tovább, úgy se tudom mind megtanulni!... Átkozott
3 1| évig élek még?~A vendégek mind elszörnyedtek e vakmerõ
4 1| a világnak, a mennyivel mind ki lehessen fejezni, a mit
5 1| csalárdságnál leüttetem mindkettõtökét...~Kányavári
6 1| nem is sejtve, hogy ezt mind a mi számunkra, a lenézett,
7 1| Fenyegettem, dühösködtem, mind hiába. Erre azt mondta,
8 1| fekvõhelyére... És ennek mind Libor ügyetlensége az oka,
9 1| énekelték és Gedeon hovatovább mind nyugtalanabbul tekintgetett
10 1| ajtó s ablakoknak függönyei mind susogtak,~ S ismeretlen
11 1| csak volt a kertnek, azt mind leszedték és a megboldogult
12 1| megbotránkozással látta, hogy mind a hárman gyászba vannak
13 1| erre járt török küldött. Mind éberségre intenek, mind
14 1| Mind éberségre intenek, mind veszedelemrõl beszélnek.~-
15 1| ez a távozás olyan lesz, mind a mándrucé, elmegy a legközelebbi
16 1| Nem a sors intése-e, hogy mind a ketten ugyanegyet éreznek?
17 1| hangokra valamennyi török mind a bástyákra tódult és ráismerve
18 1| sûrün hullámzik a nép és mind a tizenhárom elõvárosából
19 1| találtak és sírt csendesen mindaddig, míg csak a nagy fáradtságtól
20 1| ujsággal lepte meg, hogy a ház mind a négy úrnõje, majdnem az
21 1| szedtünk, mert kosaraink mind telve voltak és az ozsonnát
22 1| És mintha forró könnyei, mind megannyi hûsítõ cseppként
23 1| ért rá, annyira tele volt mind a két keze dologgal. E napra
24 1| bűvös-bájos karja,~ Vissza mind a sírig.«~ Lévai: »Mikes«~ ~
25 1| veszélyes ellenfelei, irigyei mind ide kerülnek - de mivel
26 1| észre. A kecskék azonban már mind aláereszkedtek a bérctetõkrõl
27 1| az öreg szemei elõtt, ki mind e készülõdést nyájas, buzdító
28 1| annyiféle néptörzs lakja - mind ellensége egymásnak, ellenségünk
29 1| varázsütésre lehulltak kezérõl és mind a hárman porba borultak
30 2| Edömérhez jó szívvel voltak, mind elbocsátotta a szolgálatból...~-
31 2| vagyunk a szökõkútaknál. A nép mind a part felé tódul, hogy
32 2| hullámzó ezernyi néptömeg mind a part felé tolongott, hol
33 2| az ajándékokat, melyeket mind látni lehet, mert díszbe
34 2| szívébe s ördögi tekintetével mind a négyüket egyenként megfenyegetve,
35 2| fegyveres őrzi napok óta mind a kettőt. Titeket, mint
36 2| az is, egyforma üres volt mind a kettõ, aminek csak örülhettek.~-
37 2| csak kigondolhatott, az mind meg volt a kastélyon fehér
38 2| menekülnek. A fekete nagyvezír mind a négynek fejét véteti,
39 2| tartoznak nekünk, alkalomadtán mind ellenünk fordulna. Mi csak
40 2| ellenünk és irigyünk támad, kik mind »feszítsd meg«-et kiáltanak
41 2| fajtája esett áldozatul, mely mind arra az országos hirû ünnepélyre
42 2| az a tengernyi szempár, mind az õ égõ pírban uszó arcára
43 2| már két talizmán õriz és mind a kettõ legdrágább kincse
44 2| vásár társzekeret, melyek mind a tornyos falakkal körülkerített
45 2| nem vivják a gyõzelmet, mind egy lábig itt vesznek, mert
46 2| felosztását befejezték, Homonnai mind a négyüket sátrába hivatta
47 2| a nemes arcú, deli ifjú mind a négyüknek forrón megszorongatá
48 3| õket fogadni.~A tisztek már mind összegyûltek a palota fegyvercsarnokában,
49 3| azaz a tiéden, öcsém. Azok mind a te terveid voltak. Hiába
50 3| vegyék.~Szerencséjére, ezek mind napkeletnek voltak fordulva,
51 3| kinevezett fia, Kairam is!~Mind a hárman ráismertek egymásra!~
52 3| veszve van. A körülte alvók mind felébrednek...~- Megöllek,
53 3| palotája küszöbén. Õ azokat mind rendületlen nyugalommal,
54 3| bástyaköröndökrõl, közben pedig mindkét fél egyforma serényen
55 3| büntetése sujtaná valamennyit, mind a heten ott vesztek.~Kányavári
56 3| Valóságos itélet-idõ! Mind kikergeti embereinket a
57 3| alágyujtott petárdák, hogy mind a négyüknek harci ménje
58 3| aprították az õrséget.~Mind a négyen leszökve lovaikról,
59 3| titkokat is elárultanak, mind a három fõvételre itéltetett,
|