Rész

 1     1|               székelt benne, - pedig az utolsó évtizedekben nagyon gyorsan
 2     1|           pasának röviden.~- Ki lesz az utolsó pasa Budán? kérdé tehát
 3     1|               akart visszatérni.~Már az utolsó napsugár is eltûnt a hegyek
 4     1|                nagy karszék, melybe még utolsó óráiba is belekivánkozott -
 5     1|               vagyunk a feldúlt Csókakő utolsó lakói. Falunk a földdel
 6     1|              ellágyult hangon - anyátok utolsó szavával arra kért, hogy
 7     1|              viselte s elhidegült ujjai utolsó szorításával csúsztatá kezembe.
 8     1|               magához...~- Hallottam az utolsó szóig mindent, a nélkül,
 9     1|            mennie apellátára.~Bálint ez utolsó kijelentésre nagyon furcsa
10     1|              Ilonkát és nõdet vigyük az utolsó szobába, hol a rejtekajtó
11     1|              arcáról ekkor a megindulás utolsó nyoma is eltûnt s nemes
12     1|              érkezik!... Megvédelmezzük utolsó csepp vérünkig!~Ez a fiatal
13     1|                hogy el lesznek vágva az utolsó szobától...~- Leányom! Ilonkám!
14     1|             kiáltá:~- El, el gyorsan az utolsó szobába! Ide körém szorosan
15     1|             becsattantá maguk mögött az utolsó szoba, az utolsó menedék
16     1|              mögött az utolsó szoba, az utolsó menedék vassal béllelt ajtaját.~
17     1|               segítség érkezik! hörögte utolsó szavaival és elhidegülõ
18     1|                    hárman!~- És küzdünk utolsó csepp vérünkig, utolsó lehelletünkig,
19     1|          küzdünk utolsó csepp vérünkig, utolsó lehelletünkig, apám, hogy
20     1|             Edömért, a Hollókövy család utolsó sarját... Neki nem szabad
21     1|                recscsent, roppant és az utolsó keresztvas is ívként meggörbülve
22     1|        Siessetek! Meneküljetek! susogta utolsó lehelletével...~És ők menekültek...
23     1|     visszafojtva figyelt és mikor ez az utolsó szóig mindent elmondott,
24     1|              oldva a kérdés és ez az én utolsó szavam!~- Oh, anyám... ez!...
25     1|           ütések...~Végre elcsattant az utolsó ütés is! Ez volt a legsúlyosabb,
26     1|        egyenként útrakeltek és midõn az utolsó is távozott, a félszemû
27     1|           Maradj hát hitvány rabszolga, utolsó az utolsók között... El
28     1|               ajtón terelték be õket az utolsó udvar pitvarszerû nyitott
29     1|                     Végre elérkezett az utolsó nap, a menekülés napja...~
30     1|          harmadik napon már ivóvizük az utolsó cseppig elfogyott, mert
31     2|               felé tartottak. Már a nap utolsó sugarai ragyogtak a minárék
32     2|           éreztem meggyilkolt feleségem utolsó, gyenge vonaglását, csendesen,
33     2|                 szövetségesetek lesz és utolsó csepp vérét is értetek áldozza.
34     2|        elvesztek szem elõl.~- Úgy lesz! Utolsó csepp vérünkig harcolunk
35     2|              vízbe fulóként még abba az utolsó halvány reménységbe kapaszkodott:~-
36     2|                 magát, erre elővette az utolsó, legerősebb töltést...~-
37     2|                 Zoraida! olvasá erre az utolsó nevet, olyan félve, olyan
38     2|              láthatta őket, míg csak az utolsó is el nem tűnt, a szorosut
39     2|             unokahuga «...~Kányavári az utolsó sort elolvasva, megsemmisülve
40     2|   figyelmeztetőleg a főispán, midőn egy utolsó kézszorítással búcsut vett
41     2| elkeseredésemben tüstént utána küldtem. Utolsó szavával is engem bizott
42     3|                pedig őrmesternek, ki az utolsó kirohanásnál súlyos sebet
43     3|            ezekkel se tudta leteríteni, utolsó, de legveszedelmesebb cselfogását
44     3|                Alig ette meg azonban az utolsó falatot, egyszerre keservesen
45     3|              golyóra és Balboa kapitány utolsó szavaira. Fejemet merném
46     3|             parancsot is és már csak az utolsó, legfontosabb hadiparancs
47     3|                 a bástyák tövében, hová utolsó erejével elvonszolta magát.
48     3|                  Edömér pedig, midőn az utolsó dobaj is elhangzott, leszállott
49     3|          fektetve, nézte a gyertyavilág utolsó lobbadozását.~Mikor ez is
50     3|          várkapu irányában.~De mikor az utolsó kõhajó is sülyedni kezdett,
51     3|       Meneküljetek, mert jönnek! nyögte utolsó erejével, mire Edömér vérzõ
52     3|               lágysággal.~- Igen, ez az utolsó harapása volt az eltiport
53     3|            azonban védeni fogom a várat utolsó csepp véremig! Segélyt,
54     3|                 között koncolták fel az utolsó emberig...~Edömér a legutolsót
55     3|                a budai félholdnak ez az utolsó napja. Még egy utolsó hirnököt
56     3|                az utolsó napja. Még egy utolsó hirnököt küldött ki a nagyvezérhez,
57     3|                 Ezt a magyar foglyot az utolsó titkos beszélgetés után