1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2089
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1501 3 | aztán kissé enyhébb hangon. Az engedelmet meg kell adnom
1502 3 | hazafelé, - hol már László és az öreg Bálint érthetõ aggodalmak
1503 3 | hadiöltözetét, kérdéseikre elmondta az egészet, azután meghagyva
1504 3 | elmenni! dörmögé maga elé az öreg.~- Bizony egy polturát
1505 3 | Késõ éjszakára járt már az idõ, midõn Edömér kiverte
1506 3 | még most is ébren vagy? Az aggodalom nem hagy aludni,
1507 3 | elérzékenyülten, midõn behallotta az öreg álmatlan forgolódását
1508 3 | nyugodt álomba merült...~Az égalján derengõ elsõ rózsaszinû
1509 3 | Bálintjának is odanyujtá jobbját, az öreg hangja elcsuklott és
1510 3 | keze görcsösen szorította az övét.~- Bátorság, hûséges,
1511 3 | Isten akarja! vigasztalta az öreget és a fordulónál még
1512 3 | ütött kardjára.~- Itt jönnek az én zselléreim! A lakás már
1513 3 | kosárral a markolatján, az övé pedig kissé hajlott,
1514 3 | hetvenkedjék s fáraszsza ki magát az úrfi! Ezzel az egyenes karddal
1515 3 | ki magát az úrfi! Ezzel az egyenes karddal majd megmutatjuk
1516 3 | helyett könnyedén elhárította az akkor divatozó egyenes cseldöfést,
1517 3 | akart vele, mint a macska az egérrel, - ehelyett komoly
1518 3 | ügyes kéz forgatja, mint azt az öreg francia kolonellus
1519 3 | párbajsegédek irtózva nézték az egyre ádázabbá váló küzdelmet,
1520 3 | a gyenge Dávid küzdelmét az óriás Goliáth ellenében.~
1521 3 | átkozódva, végre is azokhoz az alattomos bandita-fogásokhoz
1522 3 | készülõ fenevadként csak az alkalmas pillanatot leste,
1523 3 | ráveté magát.~- Ez pedig az enyém! kiáltá Edömér, kardjának
1524 3 | meghatva, segített ellenfelét - az akkori idõkben dívó párbajszokások
1525 3 | szólt Edömér.~A fordulónál az öreg Bálint sietett elébük
1526 3 | szóval nyitotta fel elõtte az ajtót, mire László is kitörõ
1527 3 | banditát, mi?... rivallt rá az öreg Bálint mérgesen...~ ~
1528 3 | Haj, haj, miért is kell az ilyen nagy hősnek és hadvezérnek
1529 3 | véget ért költő hadvezérnek az arcképére, mely az »Obsidio
1530 3 | hadvezérnek az arcképére, mely az »Obsidio Szigethiana« lapjai
1531 3 | félórát sem időzött még az őrségen, máris újra sietve
1532 3 | fel volt indulva, hogy még az üdvözlésre se engedett nekik
1533 3 | pogány! De beszélj már!~- Az audiencián a szultán 50,
1534 3 | több? Miért nem mindjárt az egész országot?~- Van, uram,
1535 3 | rögtön félbeszakította az egész alkudozást és hazautazásra
1536 3 | Midőn a szultán elmondá az eskü szavait, egy hirtelen
1537 3 | Dunántúlról közeledik Bécs felé és az útjában álló Károly lotharingiai
1538 3 | mert sokan meghódolnak neki az elégületlenek és városok
1539 3 | van. A királyt és fővezért az ellenség hadmozdulatairól
1540 3 | folytatta:~- E felhatalmazást és az egész óriási hadjárat tervét,
1541 3 | nappal megelőztem.~- És tudod az utját? kérdezte izgatottan
1542 3 | hadicsinyre. Veszedelmes, az igaz, de nem lehetetlenség.~-
1543 3 | tesz! szólt Hiasszár.~- Az egésznek azonban a legmélyebb
1544 3 | pillanatra megállította az elõcsarnokban.~- A sok rossz
1545 3 | hoztam számodra. Kevés, az igaz, de mégis valami! Abu-el-Máni,
1546 3 | utána Magyarországot és az egész keresztény világot
1547 3 | Akkor hát menj és készülj az útra. Addig én megirom a
1548 3 | egy-egy ajánló levelet adsz az illetõ magas személyekhez,
1549 3 | siessetek vissza hozzám.~Az öreg Bálint épp akkor ült
1550 3 | jószága te! Maholnap kilopja az ember szemét! nevetett rá
1551 3 | szemét! nevetett rá jókedvûen az öreg. Nesze hát, ne ágaskodj,
1552 3 | cseréptálat letette a földre az agár elé.~Alig ette meg
1553 3 | elé.~Alig ette meg azonban az utolsó falatot, egyszerre
1554 3 | legjobban Edömér, mert Csillának az ajándéka volt.~Csak Hiasszár
1555 3 | Bálint kivitte, hogy elássa az udvar végében, utána ment.~-
1556 3 | udvar végében, utána ment.~- Az a méreg neked volt szánva,
1557 3 | setét arckifejezéssel, hogy az öregnek ritka hajszálai
1558 3 | kiáltá megrettenve, méreg!~- Az hát, de ne kiabálj annyira!
1559 3 | kiabálj annyira! Emlékezz az ellapult golyóra és Balboa
1560 3 | elvesztésére küldték ide... Elõször az úr, azután a szolga, legutoljára
1561 3 | mosolylyal.~Bálint majd elejtette az ásót kezébõl.~- Elõre lehetett
1562 3 | hogy kikisérte Edömért az udvarra.~- Térjetek vissza
1563 3 | szolgálatra van beosztva az õrszobában...~Eszterházy
1564 3 | és itt vannak részetekre az ajánlólevelek Károly lotharingiai
1565 3 | azután pedig lekisérte õket az udvarra, hogy megtekintse
1566 3 | földijével együtt megszökött az ezredtõl. Jó minapában szökött
1567 3 | Jó minapában szökött meg az elsõ, most utána e három.~-
1568 3 | Hiasszár megállította a lovát az elsõ keresztútnál.~- Itt
1569 3 | amelyikük elõbb Bécsbe ér, az megvárja a másikat a styriai
1570 3 | kancellárnál.~»Sötéten szállt le az alkonyat,~ Havas tövén az
1571 3 | az alkonyat,~ Havas tövén az ifjú haladt,~ Jég s hó közt
1572 3 | bevágtatott a szálló udvarára, az már ott várt reá az egyik
1573 3 | udvarára, az már ott várt reá az egyik ablaknál és sietve
1574 3 | elhalványulva.~- Pozsonyban, az arany oroszlánnál. Mindenese,
1575 3 | lovát újra elõvezettetve, az egyik vendéglõi szolgával
1576 3 | elõtt álló cifra hintókat és az udvar szineit viselõ csatlósok
1577 3 | foglalta el huszonötöd magával az ellenséges terület szivében
1578 3 | iránt. Hadnagy uram, ez az elsõ lépés a rang és dicsõség
1579 3 | szólott, tollas kalapját az apródoktól átvéve.~Midõn
1580 3 | Midõn a kancellár hintaja az utcákon nagy dübörgéssel
1581 3 | fenyegetett Bécs részére, az utca sarkokon és tereken
1582 3 | hintajuk a palotába berobogott, az ajtónálló jelenté, hogy
1583 3 | lányalak lebbent eléjük az íves ablakközbõl.~- Edömér!
1584 3 | Korláthkövyné nemes alakja lépett be az õ neje és leánya társaságában,
1585 3 | sajátságos kopogtatására kinyílt az ajtó...~- Öcsém, öcsém,
1586 3 | kezdenek lenni!~- De hát az ördög segíti azt a fattyut
1587 3 | elveszíteni? kiáltá dühvel.~- Nem az ördög, öcsém, Hanem ravasz
1588 3 | a kivetett hálóba.~Mióta az országba tették lábukat,
1589 3 | kiséri õket, úgyszintén az eperjesi úton is hálónkba
1590 3 | még egy napot késnek...~- Az az áruló gazember renegát,
1591 3 | egy napot késnek...~- Az az áruló gazember renegát,
1592 3 | áruló gazember renegát, az játszik ki bennünket...
1593 3 | bennünket... Geda te, ez az ember elveszít bennünket,
1594 3 | Igen bizony, túljárt az eszünkön, azaz a tiéden,
1595 3 | bérelted fel Balboa kapitányt. Az a fiú leverte a világra
1596 3 | förmedt fel mérgesen.~- Éppen az a hiba! A véletlent mindig
1597 3 | elvesztésére.~- Hadd hallom, ki az?~- Abdurrahmán basa! Mióta
1598 3 | Libor ütötte be kopasz fejét az ajtón.~- Mi hirt hoztál?~-
1599 3 | hascsikarása támadhat. A fõdolog az, hogy idõnk legyen. Az pedig
1600 3 | fõdolog az, hogy idõnk legyen. Az pedig lesz - és ki idõt
1601 3 | jobban veszõdünk mi, hogy az a három ember meg ne érje
1602 3 | mindenben segélyünkre lesz. Ez az egyik! A másik pedig az,
1603 3 | az egyik! A másik pedig az, hogy mire a háborunak vége
1604 3 | alkalom kinálkozzék is, az erõszakos, goromba eszközöket
1605 3 | Ennek a módja már megvan. Ez az elsõ. A második az elrabolt
1606 3 | megvan. Ez az elsõ. A második az elrabolt Hollókövy leányka,
1607 3 | A harmadik pedig, mikor az udvar menekülni fog az ostrom
1608 3 | mikor az udvar menekülni fog az ostrom elõl, a kancellár
1609 3 | és méltatlankodás.~- És az ilyen gályákra való emberek
1610 3 | Mi is menekülni fogunk az ostrom elől. Éppen az elébb
1611 3 | fogunk az ostrom elől. Éppen az elébb eresztettem útnak
1612 3 | dicséret. Midőn délután az erődítési munkálatokat mentek
1613 3 | munkálatokat mentek megtekinteni, az egyik bástyaköröndnél Starhemberg
1614 3 | Másnap, a jelentkezésnél, az összegyûlt tisztek között
1615 3 | tisztek között megpillantotta az ifjú Kányavári Jánost is,
1616 3 | kiáltá idegesen Starhemberg.~Az olasz származású hadnagy,
1617 3 | pattant, de a másik percben az õ lova is iszonyú ágaskodások
1618 3 | dühében sápadozni kezdett.~- Az ördögök bujtak ezekbe a
1619 3 | szélvészként száguldott tova.~Az útak, melyeken haladnia
1620 3 | parancsot is és már csak az utolsó, legfontosabb hadiparancs
1621 3 | elõtt.~Már alkonyatfelé járt az idõ és az égen nehéz viharfelhõk
1622 3 | alkonyatfelé járt az idõ és az égen nehéz viharfelhõk gyülekeztek
1623 3 | keressen, de a zivatar és az éjszaka, mintha összebeszéltek
1624 3 | jégdarabok kezdtek aláhullani.~Az albán bégtõl elvett arabs
1625 3 | ablaka világított csak ki az éjszakába.~Zörgetésére mindjárt
1626 3 | nagy szivességet.~Midõn az esteli után egyedül maradt,
1627 3 | esteli után egyedül maradt, az egyre hevesbedõ zivatar
1628 3 | gyertyatartót és megnézte az arcképeket. Lefeküdni még
1629 3 | hátha eláll a zivatar és még az éjjel tovább mehet...~A
1630 3 | visszaült elébbi helyére az asztalhoz.~Egyik óra a másik
1631 3 | másik után telt el ebben az idegfeszítõ várakozásban,
1632 3 | egyszerre csak újra megvillant az a nedves, cikázó fény a
1633 3 | tehát, hogy ébren tölti az éjszakát, nehogy álmában
1634 3 | nehogy álmában meglephessék.~Az ajtóra rátolva a nehéz,
1635 3 | hallgatódzott minden neszre az éjszakában.~A függönyök
1636 3 | öntötték el a szobát és az utánok következõ csattanásokra
1637 3 | csattanást hallott és mintha az arcképek lépnének ki földig
1638 3 | és nesz nélkül közeledett az ágy felé...~Az ágy függönyei
1639 3 | közeledett az ágy felé...~Az ágy függönyei lassan suhogtak
1640 3 | egyszerre kivilágosodott...~Az ágy fejénél egy állig hasított
1641 3 | holttest hevert és magán az ágyon az estéli lovász fetrengett
1642 3 | hevert és magán az ágyon az estéli lovász fetrengett
1643 3 | parancsolva. Üldözõbe vettek, hogy az útról letérítsenek, a hidat
1644 3 | hadiparancs, sietve követte az üres folyosókon és kastély
1645 3 | kastély udvarán végig le az istállókba.~Itt futó pillantással
1646 3 | nagy kerülõvel visszatért az elõirt útra és midõn megérkezett
1647 3 | János Károly seregéhez, az egész tábort nagy forrongásban
1648 3 | nagy nehezen átvágva magát az előre száguldozott tatárcsapatokon,
1649 3 | Bálint és Hiasszár azzal az örvendetes hirrel fogadták,
1650 3 | szive nagyot dobbant arra az édes gondolatra, hogy még
1651 3 | rossz hadvezértől kitelik. Az ostromban sem lesz tehát
1652 3 | hajrá alatt elfoglalták az egészet.~Kara Mustafa ekkor
1653 3 | városra.~Ezalatt odaliszkjai az Ezeregyéjszaka regéit mesélték,
1654 3 | Alig ereszkedett alá tehát az est, Hiasszár töröknek öltözve,
1655 3 | és erõdjeinek a tervrajza az ellenség kezében van. Hamarosan
1656 3 | akarják dönteni. Intézkedj! Az én küldetésem is el volt
1657 3 | én élek! felelt Hiasszár.~Az ezt követõ hetedik napon,
1658 3 | titokban másodszor is kiosont az ostromolt városból és a
1659 3 | hét-hét után telt el, de az igért segítség csak nem
1660 3 | kezdtek, mert soraikat, az ostromló ellenségen kívül,
1661 3 | ostromló ellenségen kívül, az élelmi szerek hiánya folytán
1662 3 | majd ötven napja tartott az ostrom. Tizenhat rohamot
1663 3 | renegát.~A szökésre megint az estalkony idejét választotta,
1664 3 | hû barát véres testére, az orvos azonban nagy örömükre
1665 3 | lovával.~Tudta, hogy ilyenkor az egész török sereg a tikaf
1666 3 | felfedezéstõl, mivel itt már az elõõrsök spahi öltözetérõl
1667 3 | sebes elõnyomulásra bírja.~Az általános rohamot megelõzõ
1668 3 | Szent-István toronyba, hogy az Edömér által igért jel után
1669 3 | gyulladtak fel. Ez volt az igért jel! Szobieszky János
1670 3 | reggel pedig megtörtént az a csuda, hogy nyolc gólya
1671 3 | fészket rakni!~- Jó jel! Az ég küldi e jelt! Madárjóslat,
1672 3 | szörnyû dörgéssel okádták az ágyuk golyóikat, és robbantak
1673 3 | oldalról veték rá magukat az ozman táborra.~Kara Mustafa
1674 3 | tartalékhad maga erõsebb, mint az összes keresztény seregek
1675 3 | talárjában a Sheik-ül-Izlam, az összes török egyházak fõpapja:~-
1676 3 | veszedelem napját! Fuss! Az ütközetet elvesztéd! Fuss!
1677 3 | mely alig tudott lépni az arany és drágakövek terhétõl,
1678 3 | Edömér, kinek hõs arca az elsõ látásra nagyon megtetszett
1679 3 | összetörte a janicsárok és az óriási mameluk testõrök
1680 3 | végrehajták parancsait!~Leölték az odaliszkokat, a baiadérokat,
1681 3 | mellett maradva, baljában az ezüst paizsot emelve, védelmezte
1682 3 | csapácsokat fogta fel és aprította az ellenséget.~Az öldöklésnek
1683 3 | aprította az ellenséget.~Az öldöklésnek közepette, mikor
1684 3 | látta még, hogy elõször az apa, azután a fiú hull le
1685 3 | vad futásban szétbomlott az egész török tábor, martalékul
1686 3 | Ugyanazon a tört résen, melyen az ellenség készült behatolni
1687 3 | Vigyázva szállitották be az örömtõl ujjongó városba,
1688 3 | várbeli jelszó,~ Egyszer csak az hallik, hogy dörejre dörej,~
1689 3 | dörejre dörej,~ Egyszer csak az látszik, hogy a török közel.«~
1690 3 | családok visszatértek Bécsbe és az ebersdorfi mezőn nagy katonai
1691 3 | koronás fő egymással.~Erre az ünnepélyre Eszterházy győri
1692 3 | kedvencének a Lotharingiai herceg az egész hadsereg szeme láttára,
1693 3 | Büszke vagyok rá, hogy az én seregrendemből való vagy!
1694 3 | seregrendemből való vagy! szólítá meg az örömében elpiruló ifjut.
1695 3 | barátságos beszélgetés között az udvari méltóságok fényes
1696 3 | csoportjai között tovahaladtak, az egyik fordulónál egyszerre
1697 3 | berzenkedik ez a fiatal kakas! Itt az ideje, hogy lenyessük a
1698 3 | Készüljön kegyelmed, mert az udvar egy időre Pozsonyba
1699 3 | hanem jer velem!~Csakugyan az ünnepély végével az ostrom
1700 3 | Csakugyan az ünnepély végével az ostrom hire már a csapatok
1701 3 | már ki volt adva a parancs az indulásra.~Mikor ezt a leányka
1702 3 | visszatérj! Őrizzenek meg az égiek minden veszedelemtől -
1703 3 | már fel is kelhet, csak az ereje hiányzik.~- Mily különös
1704 3 | mint barátok váltunk el. Az elválásnál megesküdött,
1705 3 | elválásnál megesküdött, hogy az élet minden körülményei
1706 3 | mielébb! suttogá a leányka s az ablakból is addig integett
1707 3 | no! Bizony meg se látod az embert, bajtárs! kiáltá
1708 3 | Lindvayt a tábor balszárnyára, az ide-oda vágtató lovasok
1709 3 | hajszálnyira hasonlít, de még sem az, mert annak haja jóformán
1710 3 | keresztül-kasul szabdalva, mint ezé.~Az öreg Bálint pompás juhhúsos
1711 3 | is meginvitálva reá, erre az örvendetes alkalomra, honnan,
1712 3 | nem tudta helyét találni az öreg nagy örömében.~A tábor
1713 3 | zengő hangon ringott el az akkori idők legkedveltebb
1714 3 | legkedveltebb nótájának: az »Amott kerekedik egy fekete
1715 3 | a délutánból pedig már az alkonyat kezdi kibontogatni
1716 3 | homályát.~- Ejha, fiúk, hiszen az ellenség előtt állunk, vagy
1717 3 | Ugyanekkor Battyányi Ádám az északi sáncok irányában,
1718 3 | össze-összeverte sarkantyuit az innen is, onnan is felhangzó
1719 3 | annyira megközelítették az alvó töröktábor bal szárnyát,
1720 3 | töröktábor bal szárnyát, hogy az előőrsök vontatott kiáltásait
1721 3 | felé, míg én kikémlelem az ütegek és csapatok állását.~-
1722 3 | reggszürkületben, Edömér pedig, midőn az utolsó dobaj is elhangzott,
1723 3 | közé szorítva, csúszott az előőrsök felé. Hű lova lehajtott
1724 3 | felállott és hol a sátrak, hol az álcázott ágyúütegek és vetőmozsarak
1725 3 | visszatérésre figyelmezteté.~Az egyik sátor előtt véletlenül
1726 3 | sebesen csak lehetett, surrant az ágyutelepek árnyékában visszafelé,
1727 3 | megütötték a lármadobot. Az egész tábor felriadt előtte
1728 3 | mögött.~Edömér a sűrü ködben az üldözők sorai között nyilgyorsan
1729 3 | minden oldalról megdördültek az ágyuk is és a török tábor
1730 3 | a magyar tábor felé.~Bár az ellenség ereje jóval nagyobb
1731 3 | lihegte, miközben paripája az ártól sodorva, sebesen úszott
1732 3 | kért, hogy résztvehessenek az ütközetben.~Dicsérő szavak
1733 3 | balszárny seregei között az ágyuk folytonos dörgése
1734 3 | Párkány alatt is úgy megverték az egyesült lengyel, magyar
1735 3 | Az árulás vége.~»És zenge gyászos
1736 3 | babérokat! tréfálódzott vele az ütközet után Eszterházy.~
1737 3 | győzelem hirét megvigye az udvarnak Pozsonyba.~Még
1738 3 | sejtett e mögött és csak az alkalmat leste, hogy e gondolatát
1739 3 | maradtak.~De mennyire elbámult az öreg, midőn Edömér hevesen
1740 3 | midőn egyszerre csak majd az egyik, majd a másik hintósló
1741 3 | elején.~- Istenem, Istenem, az éjszakát a rosszhírű csókaszállói
1742 3 | éjjelezni. Alkonyat felé járt az idő, midőn a magányosan
1743 3 | tekintetekkel méregette az utasokat.~- Ez nem lehet
1744 3 | kiment, észrevétlenül intett az egyik csatlósnak, kit bátor,
1745 3 | szobáját foglalták el, melyhez az ivóból szűk, setétes folyosó
1746 3 | veder kitűnő bort vitt ki, az uraságoknak pedig aranyat
1747 3 | fáradságos út után«...~És hogy ez az igérete nem volt üres beszéd
1748 3 | legjobban bizonyította az, midőn Edömér úgy tíz óra
1749 3 | történt, mit itattak ezekkel az emberekkel? És amint megfordult,
1750 3 | bemenjen, Keveházit látta az állás előtt, ki éppen vissza
1751 3 | szegényeket, fáradtak ám az úttól, szólott gúnyos nevetéssel.~-
1752 3 | jöttem.~Midõn visszatért az ivóba, Edömér ajkáról ijedt,
1753 3 | lebbent el, mert Bálint is az asztalra borulva horkolt,
1754 3 | nehéz pislogással küzdött az álom ellen.~Oda ugrott Bálinthoz
1755 3 | vezetett, gondosan bezárta az ivó egyetlen ajtaját és
1756 3 | bármerre menjen s hiába keresik az okozóját. Legutóbb Párkány
1757 3 | a bejáratot. Felkelt és az alvó Ákostól elvéve pisztolyait,
1758 3 | maradt a setétben és amint az éj órái lassan teltek, kissé
1759 3 | folyosóba, melynek szobájából az alvó nõk halk lélekzése
1760 3 | nehéz lépéseket hallana az éj visszhangos csendjében.
1761 3 | csatlósok alusznak, mint a tej. Az asszonyokat és az egyiket
1762 3 | a tej. Az asszonyokat és az egyiket nem szabad bántani.
1763 3 | toll a süvegje mögött, mert az a mi emberünk! «~- Keveházi!
1764 3 | mégis! Feszítsétek be hát az ajtót!~Erre az ajtót rángatni,
1765 3 | Feszítsétek be hát az ajtót!~Erre az ajtót rángatni, feszegetni
1766 3 | Csilla és e bátorításra az ifjú oroszláni erõt érzett
1767 3 | karddal hasította szét az ablakon át befurakodó rablók
1768 3 | Keveházi, ébredj! Védd az ajtót! De Keveházi csak
1769 3 | és Ákos is, bár recsegett az ajtó és a fejszecsapásoktól
1770 3 | egész alapjáig megremegett az épület.~Midõn már a csárda
1771 3 | recsegni, ropogni kezdett, az alvó Keveházi egyszerre
1772 3 | hitte, a félelem zavarta meg az eszét. Indulatosan rája
1773 3 | Indulatosan rája rivallt:~- Védd az ajtót, szerencsétlen! Védd,
1774 3 | betörik!~Keveházi azonban nem az ajtót ment védeni, hanem
1775 3 | Ugyanabban a pillanatban az ablakon egy neki szánt széles
1776 3 | Hörögve roskadt lába elé az áruló, az ajtó pedig egy
1777 3 | roskadt lába elé az áruló, az ajtó pedig egy nagy darabon
1778 3 | vágtató lovasok ugrattak be az udvarra és a parancsoló
1779 3 | vezényszóban egy ismerõs hangot, az öreg Laky Kristóf hangját
1780 3 | urambátyám, ide, s félretolta az ajtó töredezett reteszét
1781 3 | végighasadt gerendáját.~Az ijedtségtõl még halotthalvány
1782 3 | legjobbkor érkezett...~- Valóban az ég küldötte kegyelmedet!
1783 3 | örömében egészen megfeledkezett az árulóról, indulatosan ugrott
1784 3 | melletted, megszabadításom az erdõben kicsinált komédia
1785 3 | csak setétet, hideget... Az Istenre kérlek, imádkozzatok
1786 3 | kérõ szót Csillának, mire az édes anyja kiséretében a
1787 3 | hangja is. Mire végére értek az imának, már akkor az áruló
1788 3 | értek az imának, már akkor az áruló lelke a más világon
1789 3 | lelke a más világon kereste az örök irgalom és megbocsátás
1790 3 | Az érsekújvári diadal.~»S villám
1791 3 | pedig Kányavári Jánossal az élén az udvarra rugtatott:~-
1792 3 | Kányavári Jánossal az élén az udvarra rugtatott:~- Rablók!
1793 3 | csatlósok hahotája között az öreg nemes.~Kányavári János
1794 3 | meghiusult, de akkor meg éppen az eget érezte magára szakadni,
1795 3 | délceg alakja is megjelent az udvaron és lángoló szeme
1796 3 | Micsoda? hördült fel az öreg Laky, de már ekkor
1797 3 | vágtatott tova embereivel.~Az öreg Laky most nem igen
1798 3 | hintó már be volt fogva és az elesett rablókat is el kellett
1799 3 | kellett temetniök...~Ákos és az öreg Bálint ugyancsak tágranyilt
1800 3 | közé nézni.~Csilla kértére az áruló Keveházit külön sírba
1801 3 | mellette.~A temetés végével az öreg Laky egyszerre csak
1802 3 | találni.~Boszusan adott jelt az indulásra, de alig haladtak
1803 3 | szólt Edömér, ki csak most, az izgalmak végével, kezdett
1804 3 | vágtatással haladtak elõre, az érsekújvári tábor felé...~
1805 3 | szórta golyóit szünet nélkül az ostromlókra.~- Életemet
1806 3 | zászlóalja élén részt vegyen az ostromban.~Ekkor már két
1807 3 | megközelítést.~Különben az egész vár földsáncokból
1808 3 | A rekkenõ meleg napokra, az ostrom 21-ik napján, éjféltájban,
1809 3 | alatt Edömér csapatjával és az ácsokkal elérte a folyó
1810 3 | várkapu irányában.~De mikor az utolsó kõhajó is sülyedni
1811 3 | sáncokra és épp akkor kezdé az üldözõ töröknaszádokat lövetni,
1812 3 | egyetlen ugrással átszökött az ellenséges ágyunaszádra.~
1813 3 | ágyunaszádra.~Szerencséjére az albán bég ezüstös pikkelypáncélja
1814 3 | vértet kétfelé szelt volna az az iszonyú bárdcsapás, amelylyel
1815 3 | vértet kétfelé szelt volna az az iszonyú bárdcsapás, amelylyel
1816 3 | mögül orvul reásujtott.~Az ütés erejétõl szédülten
1817 3 | szédülten térdre roskadva, az aga már második csapásra
1818 3 | küzdelem után urai lettek az ellenséges naszádnak és
1819 3 | ellenséges naszádnak és az üldözõket saját ágyuikkal
1820 3 | között lefelé vitette magát az elsülyesztett kõhajókig.~-
1821 3 | kõrakásoknak! parancsolá az evezõsöknek, maga pedig
1822 3 | nehéz ágyugolyók kezdték az eddig elérhetetlen kulcsoskaput
1823 3 | és hajósai, mire Edömér, az ütegeket Lászlóra bízván,
1824 3 | rántotta a szegletbástyát is, - az egész keresztény tábor leirhatatlan
1825 3 | ostromára volt rendelve, melyet az ágyuknak valóságos kereszttüze
1826 3 | Edömér zászlóalját, melyhez az elesett Rüdiger õrnagy osztályát
1827 3 | füstfellegek között rohantak fel az elsõ bástyafokra, hol Edömér
1828 3 | táborkara közepette kisérte az ostromot, egyszerre csak
1829 3 | ugyanabban a pillanatban, az egész tábor egetverõ diadalordítása
1830 3 | a foglyok között. Midõn az elesett kormányzó basa palotája
1831 3 | tekintetével emelé szemét az égre s túláradó örömmel
1832 3 | hûségesebb szolgája a földön...~Az öreg Bálint, azon való örömében,
1833 3 | fényes kisérete élén, hogy az elfoglalt várat a császár
1834 3 | lelkesült örömzajt keltett az egész országban, melynek
1835 3 | örömünnepeket rendeztek az érsekújvári diadal emlékére.~ ~
1836 3 | Az oroszlán barlangjában.~»
1837 3 | vitéz férfiak,~ S leölték az ádáz pogányokat.~ Ők győztenek,
1838 3 | felszabadítása megtörte az ozmánok hatalmát Nyugat-Európában;
1839 3 | csapással visszaszerezni az országot...~- Mindaddig,
1840 3 | Mindaddig, míg Buda, az ország erõdített fõvárosa
1841 3 | fõvárosa a törökök kezében van, az ország visszaszerzése csak
1842 3 | sikertelen vivás után fel kellett az ostrommal hagynia. Én az
1843 3 | az ostrommal hagynia. Én az egész idõ alatt sebesülten
1844 3 | feküdtem Korláthkõn, így az ostromról nem sokat tudok.~-
1845 3 | kisérelni másodszor is!~- Az én magas pártfogóm, Strattman
1846 3 | hevesen ellenzik. Most még az ellenzõk pártja erõsebb,
1847 3 | ellenzõk pártja erõsebb, ez az oka, hogy a mult héten legfelsõbb
1848 3 | mellékhadtestet kell neki szerveznie.~Az elsõ fõhadtest körülbelül
1849 3 | felsõbb parancsokkal.~- Az elébb a kancellárt említetted!
1850 3 | neki a legutóbbi ármányt és az áruló Keveházi vallomását?~
1851 3 | türelmetlenséggel olvasom az órákat és perceket Hiasszár
1852 3 | Bizom, mert ha a török az Alkoránra esküszik, esküjét
1853 3 | pedig Hiasszár megesküdteté az Alkoránra, hogy igazat szól,
1854 3 | magadéval, én is játszhatom az enyémmel. Szót se többet,
1855 3 | mester házában várjuk be az alkalmas idõt hugom megszabadítására.~-
1856 3 | is, mi alatt felszolgálta az egyszerû estelit.~László
1857 3 | egyszerû estelit.~László és az öreg Bálint vacsora után
1858 3 | pedig kiült a sátor elé és az alvó tábor sajátszerû csendjében,
1859 3 | tábor sajátszerû csendjében, az elõõrsök meg-megújuló kiáltásai
1860 3 | sátorba.~Másnap reggel õ volt az elsõ, ki kihallgatásra jelentkezett
1861 3 | szinte megütõdve nézett rá.~- Az oroszlán barlangjába akarsz
1862 3 | szavakkal adta meg neki az engedélyt a távozásra:~-
1863 3 | bejutottak, sietett mindegyik az elõre megbeszélt helyre,
1864 3 | kiváncsian körülnézett.~- Az oroszlán barlangjában! gondolá
1865 3 | szavai jutottak eszébe.~Az ódon házak, melyek a fõtéren
1866 3 | legkisebb jótét sem vész kárba. Az hozott össze bennünket most
1867 3 | egyszerre csak megszólít az utcán. Éppen gyóntatni mentem
1868 3 | sõt magam is alig várom az alkalmat, hogy a keresztény
1869 3 | értékesíthessem tüzértudományomat. Az egy élõ Istenre esküszöm,
1870 3 | keserves rabságomat!~- Ez az oka, hogy ide, nem pedig
1871 3 | azonban elég a beszédbõl. Az idõ drága. Mihelyt besötétedik,
1872 3 | Edömér és Hiasszár elhagyták az ódon, düledezõ palotát és
1873 3 | síremlékeivel, melyeket az utcai hentesek és szakácsok
1874 3 | hevert vad rendetlenségben, az átjáró hid és csarnokok
1875 3 | csarnokok pedig, bár közelgett az est, tömve voltak ki-bejáró
1876 3 | aggodalmasan Edömér.~- Ahol az egyik Kányavári van, ott
1877 3 | te fogadásoddal betelik az enyém is, akkor majd felveszem
1878 3 | nyughatatlan szivvel számlálta az órákat, melyek a viszontlátás
1879 3 | hosszú-hosszú nap után, az imámok öt órai üvöltése
1880 3 | khadun-khiet-khuda várt rájuk, az õrök pedig úgy tettek, mintha
1881 3 | látnák õket, midõn eltüntek az egyik ajtó mögött, mely
1882 3 | egymás mellett ülni és midõn az egyik felé fordult, ragyogó
1883 3 | beszéljetek! susogta, aztán eltünt az ajtófüggöny mögött.~Az a
1884 3 | eltünt az ajtófüggöny mögött.~Az a néhány perc ugyanannyi
1885 3 | suhogva széjjel huzódtak, az eget látta megnyilni maga
1886 3 | fogódzva, nehogy leroskadjon az örömtõl és boldogságtól.~
1887 3 | láncokat rá és vigyétek az igazság szobájába! parancsolá
1888 3 | Libor is ott sunynyogott az egyik ablakfülkében.~- Hát
1889 3 | félj, nem szökik meg! Ez az ifjú a fõhadvezér kedvence
1890 3 | a fõhadvezér kedvence s az ilyen kezes kincset ér a
1891 3 | kincset ér a mostani idõben.~- Az istenért, csak nem szándékozol
1892 3 | basa. Mondom neked, hogyha az élet vizébõl ivott is, meg
1893 3 | keresztény ifjut?~- Oda, ahová az ilyen vakmerõ kutyának dukál.
1894 3 | ajtó becsukódott utána, az õröket vizért küldte s beszólt
1895 3 | láncainak nehéz csörgése, - az egyedüli hang a földalatti
1896 3 | van a vár tervrajza. Ez az egész fõtér, keresztül-kasul
1897 3 | hogy körül lehet járni az egészet. Egy az õ börtöne
1898 3 | lehet járni az egészet. Egy az õ börtöne alá is vezet és
1899 3 | gondviselés dolga lesz s az enyém.~Alig hogy László
1900 3 | másikba, mintha csak fenn az utcákon járna.~Végre egy
1901 3 | világánál vizsgálni kezdte az üreg boltozatát.~- No, most
1902 3 | Jer ide és ereszkedj le az üregbe. Ne félj, nem nagyot
1903 3 | gyorsan el innen! mordult rá az ölelkezõkre Gábor barát
1904 3 | lehullott kõdarabot és azon az úton, amelyen jöttek, visszatértek
1905 3 | esküdött a fejére.~- Még az ég is segítségünkre jõ,
1906 3 | vizhordó-alagut setét szája felé.~Az õrök védõ fedél alá vonulva,
1907 3 | lövés villanása dördült el az éjszakában és Hiasszár halálosan
1908 3 | jellövés jellövés után dörgött. Az egész õrség fel volt lármázva...~
1909 3 | Lemondjatok, lemondjatok,~ Ez az a szakadatlan nóta,~ Mely
1910 3 | Faust.«~ ~Alig derengett az első rózsaszinű csikocska
1911 3 | civakodó kapuőröket, míg az egyik olyant huzott vizilóbőr
1912 3 | kutyacsaholás közt nyilt meg az ajtó és a vén Libor álmosan
1913 3 | megpillantotta.~- Te vagy az, Csóka? Mit hoztál, hé?~-
1914 3 | hirt hoztam! felelt Csóka az álmatlanságtól rekedt hangon,
1915 3 | szökést hirül hozták neki.~Az egész palota reszketett
1916 3 | reszketett félelmében, mert az õrt álló csauszokat megfojtatta,
1917 3 | legalázatosabb szolgád az udvartól:~»Tudasd a basa
1918 3 | Siessen a védelemmel, mert az indulási parancs minden
1919 3 | szélsebesen menekültek tova az üldözésükre küldött török
1920 3 | hatalmas ellenségeivel szemben az ádáz élet-halál harcot,
1921 3 | Prometheuszét, s izzó szemét az alkonypirban uszó égre vetve,
1922 3 | édes uram, nem! folytatá az öreg Bálint reszketõ hangon.
1923 3 | még meggyõzõdés rezgett az öreg ünnepélyesen mondott
1924 3 | félj, segíteni foglak, hogy az a bizonyos jóslat beteljesedjék.
1925 3 | felsége hadiparancsát várjuk az indulásra! szólt élénken
1926 3 | barátot mondod, sokat ér az ostromló seregnek. Ne csüggedj!
1927 3 | átértette, mi megy végbe az ifjú lelkében s kezét nyájasan
1928 3 | megbecsülhetlen kincs volt az ostromló seregnek, mert
1929 3 | pedig bámulatba ejtette az egész táborkart.~- No, fiú,
1930 3 | táborkart.~- No, fiú, szólott az értekezlet után ragyogó
1931 3 | arccal - most már csak jöjjön az indulási parancs - ketten
1932 3 | ketten leszünk Buda alatt!~És az indulási parancs június
1933 3 | Székesfehérvár, hanem Buda, az ország fõvárosa ellen indulnak.~
1934 3 | kancellár. Laky Kristóf az egyik felsõvidéki rablóbandának
1935 3 | szerencsésen elfogta és ez az ember mindent kivallott,
1936 3 | ügyed iránt és mihelyest az ostromnak vége lészen, a
1937 3 | nyilvános vádlóként - ez az egy, amit kivánok tõled -
1938 3 | csatlakozott, portyázza végig az utat Csepelig. E portyázást
1939 3 | szigeten maradt! felelt az aga.~- Elõre, bajtársak!
1940 3 | meglepett lovas kiséretet, az ingó hajóhidon át berobogtak
1941 3 | másik percben aztán már az öreg Bálint is ott térdelt
1942 3 | Nézz ide, László, itt van az én kis Ilonka hugom és most
1943 3 | fõhadiszállásra, honnan másnap Ilonkát az öreg Bálint védelme alatt,
1944 3 | gyõzelmeiben volt része. Ezek az emlékek dobogtatják szivét
1945 3 | Magyarországot és rendre letiporja az ozmán hatalmat...~Pestet
1946 3 | jeléül, hogy készen áll az élet-halálharcra.~Azután
1947 3 | nézte, mint foglalják el az egyesült seregek a körülfekvõ
1948 3 | a síkot és mellékútakat, az erdõk és bokrok közül pedig
1949 3 | Kilencvenkétezer és hatszázra ment az ostromlók száma. Ilyen hatalommal
1950 3 | hatalommal nem mérkõzött még az ozman Európában.~Húszezer
1951 3 | birodalmi seregeken kívül az egész keresztény világ minden
1952 3 | szakállas gömb, továbbá az egy, két, három, négy mázsás
1953 3 | társzekerek nyikorogtak az ötven mázsa olthatatlan
1954 3 | negyvennégyezer ásó és csákány, az ostromsáncok készítéséhez
1955 3 | helyét, mert sokat remélt az ifjú hõs példátlan merészségétõl
1956 3 | Június 21-én55 repültek az elsõ bombák be a várba.
1957 3 | csapatjával, midõn Gábor barát az elsõ ágyut elsütötte, mert
1958 3 | fõvezére, Gábor barátban már az elsõ találkozás alkalmával
1959 3 | mulva akkora rés volt lõve az alsó város falain, hogy
1960 3 | akarták köszörülni s 26-án, az éjszakai setétség védõ leple
1961 3 | vele annak a két tûzaknának az irányát, melyeket ellenük
1962 3 | ásatott és még ugyanazon az éjszakán felvetteté velük
1963 3 | Hans Ehrenreich tábornokkal az élén 8000 vitéz brandenburgi
1964 3 | dörrenõ fellobbanása majd az ostromlók, majd az ostromoltak
1965 3 | majd az ostromlók, majd az ostromoltak százait temette
1966 3 | fõhercegnek és a helyett, hogy az ostromlóknak ártott volna,
1967 3 | tüzeléssel fogadta õket, hogy az elsõ rohamnál Herberstein
1968 3 | két talizmánja van neki: az egyik õsi kardja, a másik
1969 3 | majd a törökök rohantak ki az éj leple alatt az ostromlók
1970 3 | rohantak ki az éj leple alatt az ostromlók viárkaiba és leöldösve
1971 3 | ostromlók viárkaiba és leöldösve az alvókat, beszegezték az
1972 3 | az alvókat, beszegezték az ágyúkat, majd a keresztények
1973 3 | szerencsésen sikerültek, míg az övéik többnyire visszafelé
1974 3 | felõli meredek oldalt vívták, az ellenség aknáitól és ágyútüzétõl
1975 3 | küldjön felséges urának az ostrom elõhaladásáról. Egyik
1976 3 | intelek, vigyázz magadra az ostrom zûrzavara között,
1977 3 | nem beszélhetett, mert ez az élelmet és takarmányt rekviráló
1978 3 | állt minden csapat, hogy az első összrohamot intézzék
1979 3 | osztálya szintén megkezdte az ostromot - a császáriak
1980 3 | szivét. Mi őrzi, mi védi ezt az embert, hogy nem tudják
1981 3 | futárja lépett be hozzá azzal az izenettel, hogy a kancellár
1982 3 | és testét-lelkét eladta az ördögnek! Minden, de minden
1983 3 | fosztogatókat nézve, új terv ötlött az agyába, mire visszatért
1984 3 | várat és a török úr marad az országban. Akkor nyiltan
1985 3 | lőportornyot levegőbe röpítette.~Az ég és föld, mintha hollófekete
1986 3 | pesti partra és elboríták az egész várost. Mindenki azt
1987 3 | a sánckarók összezúzva, az árkok betemetve, a mellékfalak
1988 3 | azt irta benne, hogy, mint az ostrom elõtt, úgy ezután
1989 3 | a vár feladására. E vár az ozman birodalom zárja és
1990 3 | ostromnál. Ne is rontsák hát az ostrommal magukat a keresztények,
1991 3 | rendkívül elkeseríté. Ebben az általános felgerjedésben
1992 3 | halkan.~- El ám a másvilágra! Az a haramia Varangyos és bandája
1993 3 | magára szakadni... Csak az ökleit emelgette az ég felé
1994 3 | Csak az ökleit emelgette az ég felé és csak ennyit tudott
1995 3 | Isten! Isten!~Úgy bizony, az Isten! Most már eszébe jutott
1996 3 | Most már eszébe jutott az Isten, ki késõn vagy korán,
1997 3 | ötvenezer emberrel átkelt az eszéki hidon és Budavárát
1998 3 | felszabadítani.~A várban ezen az estén nagy örömágyúzás volt.
1999 3 | veszteség nem következett, az csak Edömérnek s vitéz csapatjának
2000 3 | a vitéz Starhemberg is, az ostrom félbenhagyását tanácsolták,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2089 |